A szegedi egyetem két kutatása is világszínvonalú eredményeket ért el. Most egy országos roadshow keretében mutatják be.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) országos programsorozata, a HU-rizont roadshow Szegeden veszi kezdetét, bemutatva a magyar finanszírozású program legsikeresebb kutatásait. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az esemény első állomásaként ad otthont a tudományos előadásoknak és panelbeszélgetéseknek. A rendezvény fókuszában a környezeti veszélyek feltérképezése áll, kiemelten két olyan projekt révén, amelyek nemzetközi együttműködésben, az SZTE vezetésével valósulnak meg. Ezek a kutatások a legmodernebb technológiák segítségével igyekeznek láthatóvá tenni a „láthatatlan” szennyezéseket, és hozzájárulni a zöld gazdaság felé vezető úthoz.
A HU-rizont roadshow célja, hogy a nagyközönség számára is érthetővé és megközelíthetővé tegye azokat a tudományos áttöréseket, amelyek a magyar gazdaság zöld átállását és a fenntartható jövő kialakítását támogatják. A Szegedi Tudományegyetem két kiemelkedő projektje – a METAPHASE és a PLAGROSYS – tökéletesen illeszkedik ebbe a keretbe. A programok a világ vezető kutatóhelyeivel, többek között a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöuli Egyetemmel, valamint ausztrál és svájci intézményekkel együttműködve zajlanak, bizonyítva az SZTE tudományos erejét és nemzetközi elismertségét.
A Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezette METAPHASE projekt a környezetünkben lévő gázok és szennyező anyagok észlelésére kínál forradalmian új módszert. A kutatás egy továbbfejlesztett fotoakusztikus eszközre épül, amely azon az elven működik, hogy a különböző anyagok fényelnyelés hatására egyedi hangot generálnak. Az új technológia nemcsak a légkör minőségét segíthet folyamatosan monitorozni, de akár a kilélegzett levegőből is képes lehet felismerni bizonyos betegségekre utaló molekulákat. A metaanyagok felhasználásával a kutatók a mérési érzékenységet nagyságrendekkel növelhetik, így olyan szennyeződések is kimutathatóvá válhatnak, amelyek korábban rejtve maradtak.
Dr. Szilágyi István és kutatócsoportja a PLAGROSYS projekt keretében a mezőgazdaságban rejlő mikroműanyag-szennyezettséget vizsgálja. A modern élet elengedhetetlen részévé vált műanyagok apró részecskéi mára a talajokba, vizekbe és az élő szervezetekbe is bejutnak, ám hatásukról még keveset tudunk. A szegedi kutatók ausztrál és svájci partnerekkel együttműködve arra keresik a választ, hogy a szennyvíziszappal kezelt talajok mikroműanyag-tartalma milyen hatással van a növényekre, az állatokra és a talajéletre. A projekt célja nem csupán a probléma feltárása, hanem a megoldások kidolgozása is, beleértve a mikroműanyagok környezetből való eltávolításának lehetőségeit.
A két kutatás az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának részeként valósul meg, és a rendezvényen a nagyközönség mellett a szakemberek is új ismeretekre tehetnek szert. A nyilvános előadások és panelbeszélgetések után a workshopok keretében a kutatók megoszthatják tapasztalataikat, és fejleszthetik a pályázatíráshoz szükséges képességeiket. Ez a fajta tudásmegosztás segíthet abban, hogy a jövőben még több szegedi kutatási projekt nyerhessen el hasonlóan rangos támogatásokat, és a város továbbra is a hazai tudományos élet egyik legfontosabb fellegvára maradjon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.