Szegedi start a jövő kutatásaihoz: A HU-rizont roadshow elindul
A szegedi egyetem két kutatása is világszínvonalú eredményeket ért el. Most egy országos roadshow keretében mutatják be.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) országos programsorozata, a HU-rizont roadshow Szegeden veszi kezdetét, bemutatva a magyar finanszírozású program legsikeresebb kutatásait. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az esemény első állomásaként ad otthont a tudományos előadásoknak és panelbeszélgetéseknek. A rendezvény fókuszában a környezeti veszélyek feltérképezése áll, kiemelten két olyan projekt révén, amelyek nemzetközi együttműködésben, az SZTE vezetésével valósulnak meg. Ezek a kutatások a legmodernebb technológiák segítségével igyekeznek láthatóvá tenni a „láthatatlan” szennyezéseket, és hozzájárulni a zöld gazdaság felé vezető úthoz.
Világszínvonalú kutatás és egyedülálló roadshow
A HU-rizont roadshow célja, hogy a nagyközönség számára is érthetővé és megközelíthetővé tegye azokat a tudományos áttöréseket, amelyek a magyar gazdaság zöld átállását és a fenntartható jövő kialakítását támogatják. A Szegedi Tudományegyetem két kiemelkedő projektje – a METAPHASE és a PLAGROSYS – tökéletesen illeszkedik ebbe a keretbe. A programok a világ vezető kutatóhelyeivel, többek között a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöuli Egyetemmel, valamint ausztrál és svájci intézményekkel együttműködve zajlanak, bizonyítva az SZTE tudományos erejét és nemzetközi elismertségét.
A levegő „hallható” titkai: A METAPHASE projekt
A Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezette METAPHASE projekt a környezetünkben lévő gázok és szennyező anyagok észlelésére kínál forradalmian új módszert. A kutatás egy továbbfejlesztett fotoakusztikus eszközre épül, amely azon az elven működik, hogy a különböző anyagok fényelnyelés hatására egyedi hangot generálnak. Az új technológia nemcsak a légkör minőségét segíthet folyamatosan monitorozni, de akár a kilélegzett levegőből is képes lehet felismerni bizonyos betegségekre utaló molekulákat. A metaanyagok felhasználásával a kutatók a mérési érzékenységet nagyságrendekkel növelhetik, így olyan szennyeződések is kimutathatóvá válhatnak, amelyek korábban rejtve maradtak.
Láthatatlan műanyagháló a termőföldön: A PLAGROSYS projekt
Dr. Szilágyi István és kutatócsoportja a PLAGROSYS projekt keretében a mezőgazdaságban rejlő mikroműanyag-szennyezettséget vizsgálja. A modern élet elengedhetetlen részévé vált műanyagok apró részecskéi mára a talajokba, vizekbe és az élő szervezetekbe is bejutnak, ám hatásukról még keveset tudunk. A szegedi kutatók ausztrál és svájci partnerekkel együttműködve arra keresik a választ, hogy a szennyvíziszappal kezelt talajok mikroműanyag-tartalma milyen hatással van a növényekre, az állatokra és a talajéletre. A projekt célja nem csupán a probléma feltárása, hanem a megoldások kidolgozása is, beleértve a mikroműanyagok környezetből való eltávolításának lehetőségeit.
Újabb lehetőségek a szegedi kutatók számára
A két kutatás az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának részeként valósul meg, és a rendezvényen a nagyközönség mellett a szakemberek is új ismeretekre tehetnek szert. A nyilvános előadások és panelbeszélgetések után a workshopok keretében a kutatók megoszthatják tapasztalataikat, és fejleszthetik a pályázatíráshoz szükséges képességeiket. Ez a fajta tudásmegosztás segíthet abban, hogy a jövőben még több szegedi kutatási projekt nyerhessen el hasonlóan rangos támogatásokat, és a város továbbra is a hazai tudományos élet egyik legfontosabb fellegvára maradjon.
