Egyetem

Szegedi kutatások is az űrbe tarthatnak

Szegedi kutatások is az űrbe tarthatnak

Kapu Tibor magával viheti az SZTE projektjeit az ISS-re.

Böjthe Sándor
4 órája
Fotó: Picasa
Szegedi kutatások is az űrbe tarthatnak

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) három kutatási projektje is helyet kapott a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) induló Axiom Space Ax-4 missziójában, amelynek egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor kutatóűrhajós lesz.

Az űrmisszió legkorábban tavasszal indul, a Crew Dragon űrhajóval, amely a Kennedy Űrközpontból startol. A küldetés parancsnoka Peggy Whitson, a NASA legendás űrhajósa, mellette az indiai Shubhanshu Shukla, a lengyel Sławosz Uznański, valamint a HUNOR Magyar Űrhajós Program képviselőjeként Kapu Tibor is helyet kapott a legénységben.

A jelenleg a NASA ellenőrzése és jóváhagyási folyamata alatt álló kísérleti portfólió részeként három olyan kutatási projekt is megvalósulhat az ISS fedélzetén, amely az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjához köthető.

DNS-javító mechanizmusok vizsgálata

Az egyik projekt az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék kutatása, amelynek vezetője Prof. Dr. Gácser Attila. A kutatás célja az, hogy élő rendszerekben fokozza a DNS-károsodások helyreállítását és felgyorsítsa a javító mechanizmusokat. Ezek a folyamatok kiemelten fontosak az űrutazások során, hiszen az űrhajósokat intenzív sugárzás éri, amely DNS-károsodást okozhat. Az SZTE kutatói azt vizsgálják, hogy a szervezet hogyan képes hatékonyabban javítani ezeket a károsodásokat.

Az űrhajósok mikrobiomjának vizsgálata

A második projekt az SZTE SZAOK Orvosi Biológia Intézetéhez köthető, és Dr. Tombácz Dóra szakmai vezetésével valósul meg. A kutatás célja az, hogy nyomon kövesse az űrhajósok mikrobiomjának változásait a küldetés előtt, alatt és után. A kutatók a bélflóra, a vizelet, valamint a száj mikrobiális összetételét elemzik, hogy megértsék, hogyan hat az űrbéli környezet az emberi szervezet mikrobiológiai egyensúlyára.

Tanulási képességek mikrogravitációban

A harmadik kutatás az asszociatív tanulás mechanizmusait vizsgálja az űrhajósok körében. A kísérleteket mind mikrogravitációban, mind földi környezetben elvégzik, hogy összehasonlítsák, milyen hatással van a súlytalanság az emberi tanulási folyamatokra. A projekt vezetője Dr. Nagy Attila, az SZTE SZAOK Élettani Intézet munkatársa, a kutatásban pedig az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszék, az ETSZK Elméleti Egészségtudományi és az Egészségügyi Menedzsment Tanszék is közreműködik.

A magyar részvétellel zajló űrmisszió

Az Ax-4 misszió a SpaceX Crew Dragon űrhajójával indul a Kennedy Űrközpontból, és az űrhajósok várhatóan 14 napot töltenek el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Az SZTE-s kutatások eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük az űrutazás hatásait az emberi szervezetre, valamint elősegítsék a jövőbeli hosszú távú űrmissziók biztonságosabb lebonyolítását.

Ez a jelentős tudományos együttműködés azt is mutatja, hogy a magyar kutatók és egyetemek egyre nagyobb szerepet vállalnak a nemzetközi űrkutatásban. Kapu Tibor űrutazása nemcsak a HUNOR program sikerének bizonyítéka, hanem az SZTE tudományos kiválóságát is igazolja.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.