Láthatatlan fenyegetés: szegedi kutatás lehet a megoldás

Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az emberi szervezetet olyan mikroszkopikus részecskék fenyegethetik, amelyek szemmel láthatatlanok, mégis jelen vannak a mindennapjainkban.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói most nemzetközi összefogással járnak utána annak, milyen egészségügyi hatásokat gyakorolhatnak a nanoműanyagok, amelyek a műanyag hulladék lebomlása során keletkeznek.

A HU-RIZONT pályázat támogatásával zajló projektben az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatócsoportja a Cambridge-i Egyetemmel és az Ulmi Egyetemmel dolgozik együtt. A cél: feltérképezni a nanoműanyagok sejtszintű és szervezeti hatásait, illetve a szabályozás megalapozása tudományos adatok alapján.

– magyarázta Dr. Maléth József, az SZTE IKIKK és az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar kutatója.

A kutató szerint a mostani kitettség hasonlítható a dohányzáshoz: a XX. század közepén még kevesen sejtették annak súlyos egészségkárosító következményeit. Ugyanez lehet a helyzet a nanoműanyagokkal, amelyek már a levegőben, a talajban, a vízben, sőt az emberi testben is kimutathatók.

Az SZTE multidiszciplináris projektje egyedülálló módon több kar – így a TTIK Kémia és Fizikai Intézete, a Biológiai Intézet, a Gyógyszerésztudományi Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar – szakembereit fogja össze. A kutatók a nanoműanyagok bejutási kapuit, hatásmechanizmusait, sejtszintű kölcsönhatásait és jogi szabályozási kereteit is vizsgálják.

Külön figyelmet kap az emésztőrendszeri kitettség, mivel bizonyos betegségek – például gyulladásos bélbetegségek – esetén a nanoműanyagok súlyosbíthatják az állapotot. Ezen túl az új detektálási módszerek fejlesztésében is úttörő szerepet vállal az SZTE, hiszen jelenleg még hiányosak az eszközeink a nanorészecskék pontos kimutatására.

A Cambridge-i Egyetem a szuperrezolúciós mikroszkópia terén támogatja a projektet, míg az Ulmi Egyetem Organoid Kutatóközpontja háromdimenziós sejtkultúrákat biztosít, amelyek pontosabban tükrözik az emberi szervek működését.

– összegezte Dr. Maléth József.

A Szegedi Tudományegyetem tehát nem csupán a régió, hanem a nemzetközi tudományos élet egyik meghatározó szereplőjévé válik a nanoműanyagok elleni küzdelemben – egy olyan területen, ahol a kutatás most még az első lépéseit teszi, de amely meghatározó lehet a jövő egészségvédelme szempontjából.