Az SZTE-n azonosították az első női, honfoglalás kori fegyveres temetkezést

A szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből. A kutatás részleteiről Dr. Tihanyi Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársa, a kutatási eredményeket közlő cikk első szerzője számolt be. 

A lelet azonosításában a Szegedi Tudományegyetem volt és jelenlegi munkatársai vettek részt. A sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. 

Amikor a temetőt 1983 és '85 között föltárták, az egyik leglátványosabb mellékletegyüttes az íjászfelszerelés volt. Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt az egyént férfinak határozták meg. 2017 és 2018 körül azonban Dr. Tihanyi Balázs és Dr. William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett. Az általuk alkalmazott vizsgálatok korábban még nem léteztek. 

Az antropológiai és archeogenetikai vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a fegyverekkel eltemetett személy nő volt. 

– nyilatkozta Dr. Tihanyi Balázs az antropológiai vizsgálati módszereikről.

A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel. Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat – a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók. Óva intenek azok a korábbi, alapvetően antropológiai és régészeti módszerekkel végzett kutatások is, melyek rámutattak, hogy a fegyveres melléklet nem feltétlen tükrözi az illető társadalmi helyzetét.