Az egyetemi modellváltással a hallgatók is elégedettek

A Nézőpont Intézet hallgatók körében végzett kutatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatóinak nagy többsége elégedett egyetemi körülményeivel, miközben javuló tendenciákat is érzékel. Az Intézet 1000 fős országos reprezentatív kutatása szerint pedig politikai oldalakon átívelően utasítja el a magyarok jelentős többsége (közel 70 százalék), hogy az Európai Bizottság kizárta a modellváltó egyetemek hallgatóit az Erasmus-programból. Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a kutatás-bemutatón kiemelte, a magyar modell a brüsszeli ellenszélben is sikeres, a modellváltó egyetemek a nemzetközi rangsorokban folyamatosan javítják helyezéseiket.

2016 óta 21 hazai egyetem döntött a modellváltás mellett. Az átalakulások óta eltelt időben elért eredmények ezen felsőoktatási intézményeket igazolta, ahogy a Nézőpont Intézet vonatkozó kutatása szerint is sikertörténet a modellváltás. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a tanulmány bemutatásakor kiemelte, 

A Nézőpont Intézet 2024 tavaszán és őszén a modellváltó egyetemek hallgatói (mintegy 8000 válaszadó) és az összes választópolgár (1000 válaszadó) körében is vizsgálta a modellváltással kapcsolatos kérdéseket. A kutatás nemcsak a modellváltó egyetemekkel kapcsolatos aktuális elégedettséget, de az egyetemek helyzetének az előző évhez képest érzékelt változtatását is vizsgálta.

A 8000 főre kiterjedő hallgatói kutatás összességében a modellváltó egyetemek hallgatóinak elégedettségéről és véleményük javulásáról tanúskodik saját felsőoktatási intézményeikkel kapcsolatban, de több jövőbeli teendőre is rávilágít. Az elemzés legfontosabb megállapításait Mráz Ágoston az alábbiakban foglalta össze:

- A modellváltó egyetemek sikerességét mutatja az, hogy a hallgatóik 78 százaléka válaszolt úgy, hogy ha „most egyetemre jelentkezne”, ugyanezt a modellváltó egyetemet választaná.

- A modellváltó egyetemek oktatási infrastruktúrájával és technikai ellátottságával a hallgatók 80 százaléka elégedett, ráadásul itt a hallgatók 42 százaléka érzékelt javulást az előző tanévhez képest.

- A tanulmányi ügyintézésről a hallgatók 77 százaléka nyilatkozott pozitívan, s a válaszadók 28 százaléka tapasztalt javulást az előző évhez képest

- Az órarendi beosztásával a hallgatók 73 százaléka volt elégedett, s 26 százalékuk érzékelt javulást az előző évhez képest.

- A kollégisták (az összes válaszadó 30 százaléka) 56 százaléka volt elégedett a kollégiumi elhelyezéssel, közölük 36 százalék javulást is érzékelt.

- A saját egyetemi szakjukon folyó oktatás színvonalát a hallgatók 62 százaléka értékelte 4-essel vagy 5-össel, további 24 százalék adott közepes osztályzatot. A kutatás itt is az előző évhez képest pozitív elmozdulást regisztrált: a hallgatók 23 százaléka mondta azt, hogy javulást tapasztalt az oktatás színvonalában.

A Nézőpont Intézet 1000 fős országos, a felnőtt lakosságra reprezentatív kutatása megmutatta, hogy a magyarok rendkívül kritikusak a Bizottság magyar hallgatókkal szembeni diszkriminációjával szemben: a teljes felnőtt népességben tízből majdnem heten (69 százalék) nem értenek egyet azzal, hogy az Európai Bizottság kizárta a modellváltó egyetemek diákjait az Erasmus-programból. Ebben a kérdésben pártok feletti a magyarok egyetértése, hiszen míg a Fidesz szavazók 90%-a, de még a Tisza-szavazók fele sem ért egyet a brüsszeli intézkedéssel.

Ez a modell nemzetközi minták alapján született és így lett rugalmas, autonóm, versenyképes és sikeres magyar modell. A modellváltással szembeni uniós támadások háttere az, hogy nem folytatták le a szükséges vizsgálatokat és ezek nélkül ítélték el ezt a megújult rendszert. Független, szakmailag releváns intézmények vizsgálatai ezekkel a vádakkal szemben viszont megállapították, hogy az autonómia teljes mértékben teljesült a modellváltó intézményekben. A fenntartó szervezet úgy lett független, hogy közben a finanszírozás megduplázódott, sőt a megújult modell kiszámítható, hiszen 25 éves stratégiai- és 6 éves finanszírozási megállapodást eredményezett a kormányzat és a felsőoktatási intézmények között. 

A miniszter a SOTE példáján mutatta be, hogy ugyan a magyar modellváltó egyetemek jelentősen javítottak helyezéseiken a nemzetközi rangsorokban, még ennél is előnyösebb besorolásuk akadálya, hogy a Brüsszel által meghatározónak számító, ellenérdekelt szereplők negatív képet próbálnak kialakítani a magyar oktatásról, így az egyetlen szubjektív ún. reputációs faktor rontja az egyetemeink megítélését. Az objektív faktorok szerint egyértelműen javult a magyar felsőoktatás: 12 egyetem van a világ legjobb 5%-ban, a legjobb 1000-ben pedig 7 intézmény. Hankó Balázs szerint, ha nem lenne Brüsszel ellenséges hozzáállása, a SOTE már a világ első száz egyeteme között lenne.

A kormány a folyamatos támadás ellenére számos intézkedést tett az egyetemek fejlődése érdekében. Elindították a Pannónia Ösztöndíj programot az Erasmus helyett, ami jóval széleskörűbb, jobb lehetőségeket biztosít. Ugyan Magyarországot kizárták a Horizont nevű uniós kutatási programból is, de a kormány a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő programot indított HU-rizont néven.

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint a Nézőpont Intézet kutatási adatai megerősítést jelentenek, hogy jó fordulat volt az átalakítás, ezen az úton tovább kell menni. A felsőoktatás ugyan nemzeti hatáskör, a hallgatók és az oktatás érdekében a kormányzat mégis konszenzust igyekszik kialakítani Brüsszellel. Az EU részéről elhangzó kritikák nem szakmaiak, hanem a politikai zsarolás eszközei.

Dr. Bács Zoltán a Debreceni Egyetem kancellárja szerint mind a hallgatók, mind az oktatási vezetők elégedettek az új rendszerrel. Régen vártak erre a változásra, hiszen az állami hivatali rendszertől sokban különböznek, például fontos a verseny ezen a területen. Az átalakulás óta az eredményeik folyamatosan javulnak, sőt független vizsgálatok is kimutatták, hogy a Debreceni Egyetem önálló és autonóm. Kiemelte, hogy a magyar egyetemek csupán megkapták a vagyont, aminek keretében működnek, ez nem magántulajdon, nem vállalkozás, ugyanis továbbra is közhasznú feladatot látnak el.

Eszterhai Marcell a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a modellváltásnak vannak kiemelkedő eredményei és továbblépési lehetőségei is. Úgy vélte, a kommunikációnak fontos szerepe van, a nyilvánosságban hangsúlyozni kell, hogy az egyetemek milyen lehetőségeket kaptak. A HÖOK elnöke hallgatói szempontból kiemelten, hogy a felsőoktatási képzésben résztvevők számára a szakmai munkavállalás, a lakhatás, a hallgatói szolgáltatások köre és a piacképes diploma különösen fontosnak számítanak.

Dr. Székely Levente a Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének igazgatója elmondta, hogy tapasztalatai alapján nehéz a valódi számokkal meggyőzni az elfogult értékelőket. A most bemutatott eredmények egyértelmű sikert mutatnak, pedig az online kutatások a legtöbbször a negatív véleményeket erősítik fel. Az egyetemi hallgatók politikai kérdésekben a legaktívabbak és a legkritikusabbak, ezért is fontos, hogy még ennek ellenére is elégedettek a kormány modellváltó egyetemekkel kapcsolatos intézkedéseivel.