Szegeden tartott előadásokat Prof. Dr. Michael Kaschke fizikus

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetben és a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásokat a napokban Prof. Dr. Michael Kaschke fizikus. A professzor az ipar és a tudományos élet közötti szakadék áthidalásáról, azok kapcsolatáról beszélt a kutatóintézetben.

Az iparban és az akadémiában betöltött tisztsége folytán mindkét terület jó ismerője, nagy tapasztalattal rendelkezik a kutatás, az oktatás, az innováció és a tudománypolitika terén. Pályafutása elején olyan kutatási témákkal foglalkozott, mint az ultrarövid lézerimpulzusok előállítása és alkalmazása.

Március elején Szegedre látogatott Prof. Dr. Michael Kaschke, az oktatást, tudományt és innovációt támogató németországi szövetség, a Stifterverband elnöke, a karlsruhei Műszaki Intézet (KIT) címzetes egyetemi tanára és felügyelőbizottsági elnöke, a Zeiss Csoport korábbi elnök-vezérigazgatója.

A fizikus végzettségű professzor a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében és az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetben is tiszteletét tette. Az egyetemen laborlátogatások után hallgatóknak és kutatóknak tartott előadást az integrált áramkör gyártás alapját képező optikai litográfia fejlődéséről. Gordon C. Moore, az Intel cég egyik alapítójának Moore-törvényként ismert megfigyelése szerint az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma körülbelül másfél évente megduplázódik, miközben gyártásuk relatív költsége csökken. A finomabb struktúrák kialakításának egyik lehetősége a használt fényforrás hullámhosszának csökkentése. Az elmúlt 30 évben megvalósított generációváltások során ezt sikerült 248 nm-ről az EUV tartományba, 13,5nm-re levinni. Az EUV stepper kifejlesztése nemcsak 25 évig tartott, hanem olyan komoly pénzügyi és infrastrukturális befektetéseket igényelt, hogy kérdéses, ebben az irányban lehetséges-e még lényeges további lépés.

Az ELI ALPS Kutatóintézetben a professzor, rövid bevezető után, az akadémia és az ipar kapcsolatáról beszélgetett a jelenlévőkkel. Véleménye szerint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az innovációtranszfer egymásra épülő kapcsolatrendszere helyett két irányú, összefonódó kapcsolatokat kell kialakítani. A hatékony innovációs rendszerhez valójában egy portfólióra van szükség, amely figyelembe veszi azt, hogy az egyes tevékenység fajták átfutási ideje jelentősen különböző. A technika jelenlegi állása alapján megtervezett ú.n „step” innováció megvalósulása jellemzően 1-3 év, a meglevő tudást másképp, vagy új területen alkalmazó „stretch” innováció 3-5 év, míg az adott pillanatban akár elérhetetlennek látszó célokat kitűző „leap” innováció 10 évnél hosszabb idő után hoz eredményeket. Az utóbbi esetében a kockázatok megosztásához nagyon fontos a kollaboráció, mint ahogy ez a Zeiss által koordinált EUV stepper fejlesztése is megmutatta. A professzor tudománypolitikai változásokat szorgalmazott annak érdekében, hogy a kutatók nagyobb beleszólást kapjanak a pénzügyi források odaítélésébe.

Fotó: Forschung und Lehre