A globalizáció történetével foglalkozó kutatócsoport alakult az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint az MTA konzorciumában alakult meg egy új kutatócsoport, amely a globalizációtörténetet kutatja. A Tomka Béla vezetésében működő kutatások célja, hogy napjaink egyik legsűrűbben használt társadalomtudományi fogalmát, a globalizációt történeti perspektívában is megvizsgálják.

Az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszéke és az ELTE Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéke közös kutatást kezdett, hogy a globalizációt történeti aspektusból is megvizsgálják. A kutatás kapcsán

Globcast

néven egy podcastot is indítottak, amelyben a kutatás legfontosabb kérdéseiről hallhatunk. – A globalizáció az élet minden területén jelen van. Hétköznapjainkat és a 20. századi történelmünket is áthatják ezek a folyamatok. Maga a fogalom is viszonylag új keletű, de a történeti, a szociológiai vagy a politikatudományi alkalmazása is. A 20. század már az az időszak, amikor a globalizációs jelenségek jelen vannak – fogalmazott a podcastban Tomka Béla, a kutatócsoport vezetője.

Hozzátette: a történészeknek az oksági viszonyokra nagy figyelmet kell fordítaniuk, tehát nemcsak leírniuk kell az egyes jelenségeket, hanem magyarázni is azokat. Ha meg van ez a tudományos vizsgálódáshoz szükséges szándék, akkor magától értetődő, hogy az ország határokon túlra is tekintünk, és ennek a vizsgálatnak az egyik aspektusa az, hogy a globalizációs jelenségeket is vizsgáljuk.

A kutatócsoport szerint a hosszú távú szemlélet nélkülözhetetlen a globalizáció elhelyezéséhez és megértéséhez, mivel egy olyan jelenségről van szó, amelyet legalább a 19. század végéig lehet visszavezetni. A kutatócsoport elsősorban arra keresi a választ, hogy Magyarország miként vett részt a globalizációs és a territorializációs hullámokban; melyek voltak a globalizáció kapui, s melyek annak gátjai, milyen társadalmi és politikai hatásai voltak a globalizációnak Magyarországon, és milyen hatásokkal járt a területiség elvének fokozottabb érvényesítése. – A terület kiválasztásakor több téma is versengett, de elsődleges szempont volt, hogy olyan témát válasszon a kutatócsoport, amely valamiképpen kilép a nemzeti keretek közül. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy olyan fogalmi keretek között mondják el azt, hogy a globalizáció hogyan hat az adott társadalomra, vagy a lokális közösségek hogyan reagálnak ezekre a kihívásokra, ahogy azt a nemzetközi történelemben teszik – fejtette ki a Globcast elnevezésű podcastban Keller Márkus, az ELTE kutatója.

– A közös kutatás tulajdonképpen egy esély arra, hogy a kutatók olyan fogalmi nyelvvel mondják el a kutatási eredményeiket, amely külföldön is izgalmas lehet. A globalizációtörténet pedig ennek a fogalmi nyelvnek a kidolgozását is segíti – tette hozzá Keller Márkus.

Egyáltalán nem ritka, hogy két egyetem fogjon össze egy kutatócsoport létrehozásakor. A két különböző területű tanszék, a bölcsészet és a társadalomtudományok felől érkező perspektíva pedig egyértelműen gazdagítja egymást. Az pedig, hogy egy vidéki és egy fővárosi egyetemhez is kapcsolódik a kutatócsoport, azt jelenti, hogy két különböző egyetem oktatásában is megjelennek azonnal a kutatási eredmények. Íme az adás:

(Forrás: SZTE, kiemelt kép: Shutterstock)