Az idei év a fejlesztésekről szól az egyetemen

Fendler Judit 2016 augusztusában lett a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Megbízatása július végén lejár, két másik jelölt mellett ő is pályázott a folytatásra. A Délmagyar arról kérdezte a kancellárt, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie megbízatása elején, és hogy áll most az intézmény helyzete.

- Amikor Szegedre került, már másfél éve nem volt kancellár az egyetemen.

- Az ország többi egyeteméhez képest Szegeden két évvel később indult el a kancellári rendszer. A szervezeti struktúrát azonban nagyjából már kialakították, ez Szabó Gábor előző rektor érdeme. Így a rektor és a kancellár zökkenőmentesen tudott együtt dolgozni.

- Mivel szembesült, amikor kancellár lett?

- Hihetetlenül összetett fel­­adatról van szó. Korábban a legkülönfélébb nagy szerveze­teket vezettem, a Budapest Banktól a Honvéd Kórház gaz­da­sági igazgatásáig, ám egy tudományegyetem vezetése ennél jóval bonyolultabb. Itt va­­lamilyen szinten érteni kell az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a költségvetési intézményekhez, piaci cégekhez, be­­ruházásokhoz, uniós pályázatokhoz és egy kicsit a kutatásszervezéshez is.

- Milyen anyagi helyzetben vette át az intézményt?

- A szegedi klinikák 2007 óta szenvednek finanszírozási hi­­ányban, amikor a városi kór­ház minden ellentételezés nél­kül egyszerűen beolvadt az egyetembe. Óriási hiba volt, se­­hol máshol nem történt ehhez fogható az országban a városi kórházak integrációjánál. A kö­­vetkezménye az lett, hogy a 2007 óta eltelt időszakban mintegy 30 milliárd forintot tett bele az egyetem az egészségügybe. Az elmúlt 3 évben szigorú gaz­dálkodással folyamatosan csök­­kentettük a hiányt, három éve 3,5 milliárd, két éve 2 milliárd forint volt, tavaly viszont már nulla, vagyis sikerült megszüntetnünk a hiányt.

- Mit tart a legnagyobb eredményének a három év alatt?

- Legfőképpen a hiány meg­­szüntetését. Arra is büszkék vagyunk, bár ez nem az én érdemem elsősorban, hogy nő a belföldi hallgatóink száma, és ez a trend minden bizonnyal idén szeptemberben is folytatódik. A külföldi hallgatók száma még meredekebben emelkedett, 2010 óta az első évfolyamra be­­iratkozók száma 462-ről 2018-ra 1700-ra nőtt, így jelenleg több mint 3700 külföldi hallgató ta­­nul az egyetemen.

- Rovó László rektorral egy éve dolgozik együtt, aki többször is hangsúlyozta, hogy sikerült optimalizálni a forrásokat, az idei év pedig már a fejlesztésekről szól.

- Ez az egyik oldalról óriási öröm, a másik oldalról viszont ál­­landó stressz, hogy az építő­ipari infláció miatt tudjuk-e a fejlesztéseinket finanszírozni. Közgazdasági szempontból nem racionális, hogy mind az egészségügy, mind pedig az oktatás finanszírozásából hiányzik az amortizáció, az épületek és esz­­közök elhasználódásának a költsége. Amíg ez nem épül be a rendszerbe, addig lényegében véve folyamatos tűzoltásra van szükség. Némi megoldást jelentene, ha pénzügyi lízing konstrukcióban tudnánk eszközöket vásárolni, amelyek kitermelik saját bekerülési költségüket és az eszközpótlást.

- A szegedi egyetem kancellári pá­­lyázatának eredményhirdetése au­gusztus 1-jén várható, ön is pályázott. Mit vállalt a következő öt évre?

- Mintegy 100 milliárd fo­­rint értékű beruházásra van kormányzati ígéretünk. Ha csak ezt le tudom vezényelni, azzal már elégedett lennék. A rektorral együttműködve a kínai kapcsolatokat szeretnénk még erőteljesebbé tenni, létrehozva az ország első egyetemi Kínai Központját. Az olyan kutatásaink pedig, mint például a korai rákdiagnosztikai módszertan kifejlesztése vagy a nukleáris hulladékok hatékonyabb kezelését megcélzó projektek, azzal kecsegtetnek, hogy a nemzetközi tudomány élvonalában tartósan jelen tud lenni a szegedi egyetem. A 2021-es év méltó megünneplése a következő cél, ek­­kor lesz a 100 éves évfordulója annak, hogy a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, és olyan fejlődés, megújulás történt a város, az egyetem történetében, amit utánozni szeretnénk. Méltó utódai szeretnénk lenni a nagy elődöknek, Klebelsbergnek, Szent-Györgyinek és a magyar kultúra és tudomány más nagy alakjainak.