Szegedi kutatók vizsgáltak gombákat, s alkottak maradandót

Szegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó

Nagy László

és kutatótársai, a Soproni Egyetemmel együttműködésben négy Armillaria-faj örökítőanyagát vizsgálták, genomjukat 22 másik gombafajéval hasonlították össze. A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az ezen folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg. Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőségeket is adhat az erdészek kezébe. A kutatók feltárták a rizomorfok fejlődésének genetikai hátterét is. Eredményük szerint a rizmofrok szerkezete összetettségének háttérben ugyanaz az ősi genetikai eszköztár áll, amely a termőtest szerkezetének kialakításában is szerepet játszik. Vagyis, ellentétben az uralkodó nézettel, a rizomorfok kialakulásának hátterében nem új gének állnak, hanem a már meglevő gének szabályozása változott meg ún. génregulációs hálózatok újrahuzalozása révén. Ez a felismerés nemcsak az Armillaria-fajok rendkívüli terjedési képességeit segíthet megmagyarázni, de sokat elárulhat a termőtestek kialakulásának mechanizmusáról, sőt, általában a komplex soksejtűség eredetéről is.