Milliárdok jutnak új bölcsődékre, bölcsődék felújítására + FOTÓK

Átalakul a bölcsődei ellátás rendszere az idei évtől, a folyamat 2018 végén zárul. Az uniós források mellett hazaiak is jutnak, akár új, kisebb közösségeknek előnyös, bölcsődék kialakítására. A miniszteri biztos szerint szakítani kell azzal a nézettel, hogy csupán szociális kérdésről van szó, hiszen elsősorban szülők munkavállalását segíti az elhelyezés.

Bölcsődei Tájékoztató Napot tartottak az Ágota Kulturális és Közösségi Központban. A résztvevők megismerhették az átalakuló rendszer alappilléreit, majd hasznos tanácsokat is kaptak a folyamatban való részvételhez, hiszen több milliárd forint hazai és uniós forrás áll rendelkezésre, amely nemcsak régi épületek felújítására használható fel, hanem akár új intézmények kialakítására.

Kothencz János

, az ÁGOTA Alapítvány alapítója hangsúlyozta, hogy az EMMI Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkárságával hagyományosan kiváló kapcsolatot ápolnak. „Mi magunk is érintettek vagyunk a gyermekek – elsősorban alternatív –napközbeni ellátásában és a gyermekvédelmi szakellátásban, alapellátásban” – fogalmazott. „Nem lehet elégszer elmondani azt, ami a gyermekeink javát szolgálja” – vélekedett Kothencz János, mikor megköszönte az eddigi segítséget. Az elmúlt öt-hat évben kialakított együttműködésnek köszönhetően több jogszabály módosítását sikerült elérniük a szakellátásba jutott gyermekek utógondozásának, a nevelőszülők foglalkozásszerű jogviszonyának ügyeiben. A közös lépések eredményeképpen egyre több fiatal már nem intézményekben, hanem nevelőszülőknél nevelkedhet. A mai nap üzenete abban áll meglátása szerint, hogy az előttük álló időszak gyermekekért vállalandó közös feladataiban egymásra találjon a fenntartó, a jogalkotó, a közös jó szándék.

„2015 végén fogadták el azt a jogszabályt, amelynek köszönhetően idén január elsejétől létrejön a bölcsődei ellátások új rendszere” – mondta

Fűrész Tünde

kormánymegbízott, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár. Rámutatott, tudatos döntés miatt került át a Szociális Ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkárságtól a Család- és ifjúságügyért Felelős Államtitkársághoz 2014-ben. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek a bölcsődékbe nem rászorultsági alapon járnak, hanem mert dolgoznak a szüleik. Fontos feladatnak érezték, hogy a család és a munka összehangolásában minél nagyobb segítséget nyújtsanak, s a szolgáltatást elérhetővé tegyék olyan helyeken is, ahol eddig a kislétszám, vagy más okok miatt ez nem volt lehetséges. Négy intézménytípust különböztetnek meg, a bölcsődei intézmények közé a „klasszikus” bölcsődék” és a mini bölcsődék tartoznak, a bölcsődei szolgáltatók közé soroljuk a családi és a munkahelyi bölcsődéket. 2018 végéig kötelező megszervezni minden olyan településen a rendszert, ahol negyvennél több 3 év alatti gyermek él, vagy legalább 5 család igényli a szolgáltatást. A bölcsődékben maximum 12-14 fős csoportlétszám, s 2 fő kisgyermeknevelő mellé 1 fő bölcsődei dajka jut. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy idén már mind a közép-, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érintik a béremelések, az előbbieknél ez mintegy 33 százalékos emelést jelent. Kiemelte, hogy az óvodákhoz hasonlóan a normatív alapú finanszírozásról átérnek a feladatalapúra, a bérek és a járulékok így tisztán állami forrásból érkeznek az önkormányzatokhoz. A fenntartó lehet önkormányzat, önkormányzati társulás, civil, vagy egyházi szervezet.

A mini bölcsődéknél kevesebb a csemete, csupán 7-8 fő van egy csoportban, igaz, gyermeknevelőből is elég egy. Épületüknél nem kell megfelelniük a bölcsődei szabványnak, de azonos szintű támogatást kapnak. A kormánymegbízott ezt a formát kifejezetten a kisebb településeknek ajánlotta. A családi napköziből családi bölcsőde lett, ami elsősorban a nevében jelent változást. Újdonság, hogy nagyobb felkészültséget várnak el, a korábbi 40 órás tanfolyam 100 órássá válik, de elvégzésére hamarosan támogatásokat biztosítanak, azaz gyakorlatilag ingyenessé teszik azt. Itt megmarad a normatív támogatás, amit az előző időszakban 30 százalékkal növelték, s a tendenciát a jövőben is fenntartják. Jut uniós és hazai forrás a munkahelyi bölcsődék létrehozására is, amelyek hasonlóan működnek, mint a családiak. „Nemcsak a nagyvállalatok, hanem önkormányzatok, kórházak is létrehozhatnak ilyen típusú intézményeket” – hívta fel a figyelmet Fűrész Tünde. Az állami támogatást hamarosan felemelik a jelenlegi szint több mint duplájára, ezen kívül a társasági adóalapból a működtetés teljes költsége elszámoltatható. A rendezvény második felében az átalakításhoz kapcsolódó szakmai tartalommal, a működési engedélyezési eljárás folyamatával és a gyakorlati feladatellátás kérdéseivel ismerkedhettek meg a bölcsődei dolgozók.