Kompromisszum a BTK-n: a tanár döntheti el, hogy kötelező lesz-e az előadására bejárni (FRISSÍTVE)

Pont kerülhet a „kötelező előadás-látogatás ügyére” a Bölcsészettudományi Karon. A karnak ugyan igazat adott az oktatási államtitkár, mégis a korábbihoz hasonló szabályozáshoz térne vissza a dékán. A hallgatók bíznak abban, hogy továbbra is lehetőségük lesz eldönteni, hogy egy előadásként felvehető kurzusra milyen mértékben kívánnak bejárni.

„Engem is meglepett, hogy rábólintott a HÖK (hallgatói önkormányzat – szerk.), ez szigorúbb szabályozás, mint ami a ’80-as években volt” – így kommentálta a hallgatói előtt az egyik tanszékvezető a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a tanulmányi és vizsgaszabályzat változását, amelyet eredetileg 2016 őszétől vezettek volna be. A

módosítást követően

az előadások esetében maximum hat hiányzás engedtek meg, ez komoly felháborodást okozott még a legjobb teljesítményt nyújtó hallgatók körében is. A több tanszék által meghirdetett órák rendszeresen „ütköznek” egymással, azaz részben, vagy egészben azonos időpontban vannak. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő diákok problémája még súlyosabb, hiszen ők az előadások időpontjában a tanulmányaikhoz, lakhatásukhoz szükséges pénzt keresik meg. Egy Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést elért hallgató úgy fogalmazott tavaly nekünk, hogy mindenképpen további finomítások szükségesek, mert kontraproduktív hatást válthat ki a hallgatóságban a lépés. Előbb az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (SZTE EHÖK) „ébredt”, amelynek képviselői - miután anyagunkat több országos médium átvette – azt ígérték, ha szükséges, akkor

. Az SZTE EHÖK azzal érvelt, ilyen jellegű intézkedést kizárólag a tanulmányi és vizsgaszabályzatban lehet rögzíteni, amely módosításokkal kapcsolatban az SZTE EHÖK-nek vétójoga van. Végül kevesebb, mint egy hónappal később, szeptember 16-án a

dékáni vezetés is felfüggesztette az előírást

. A kapcsolódó indoklás szerint a

Szabó Gábor

rektor által megbízott jogi szakértők nem tartották egyértelműnek a szabályozást, ezért a rektor jogértelmezést kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától, habár nem merült fel kérdés abban, hogy a Kari Tanács szabályosan hozta meg a döntést. A választ 2016 decemberében küldte el

Palkovics László

oktatásért felelős államtitkár, amelyben elfogadta a Bölcsészettudományi Kar érvelését.

Az új, kevésbé szigorú óralátogatási szabályozás gyakorlatilag megegyezik a reformok előttivel, sőt, bizonyos szempontból még megengedőbb is. A kar vezetése kidolgozott módosítási javaslat szerint az adott kurzus oktatója dönti el, hogy kötelezővé teszi-e az előadása látogatását, vagy sem. Amennyiben igen, akkor ezt fel kell tüntetnie, s hat hiányzás a megengedett. Ez a választási lehetőség – újságírónk korábbi egyetemi tapasztalatai szerint – 2016 előtt is létezett, de ha valaki ezzel élt, az oktató határozta meg a mértékét. Egyetlen egy alkalomra emlékszik, amikor ez felmerült, de végül a hallgatók szóban előadott érveinek hatására az oktató elállt ettől az első megtartott órát követően. A javaslat elfogadásáig az oktatókra bízzák, hogy megengedik-e a hiányzást, s ha igen, milyen mértékben. Az általunk megkérdezett osztott tanári, osztatlan tanári és bölcsész szakokon tanuló egyetemi hallgatók egyelőre még nem találkoztak olyan 2016/2017 II. félévi, előadásként meghirdetett kurzussal, ahol kötelező óralátogatást elvárnák. Az egyikük azt hangsúlyozta, előző félévben is volt két kötelezően látogatandó előadása, most sem okozna ezt gondot neki, mert így saját jegyzetéből tanulhat, könnyebb lesz felkészülnie a vizsgára. Néhányan megjegyezték, a következő napokban sem számolnak azzal, hogy a tantárgyak leírása változna, de ha szükséges, akkor inkább szóban érvelnek az oktatónál. Azt tanácsoljuk a hallgatóknak, hogy figyeljék a Coospace oldalát, ahol az oktatóknak legkésőbb 2017. február 19-én kell feltüntetniük, hogy milyen követelményeket várnak el – beleértve az óralátogatást.

Az EHÖK sajtóközleménye

A

Tóth Marcell

által írt, „Kompromisszum a BTK-n: a tanár döntheti el, hogy kötelező lesz-e az előadásra bejárni” című cikk tekintetében az SZTE EHÖK közlemény formájában az alábbi pontosításokat szeretné a közvéleménnyel tudatni. Az SZTE EHÖK vezetősége elfogadja azt a hallgatói kritikát, mely nem érti, hogy az SZTE EHÖK miért csak a bevezetés idején reagált a módosításra. (Konkrétan a szegedma.hu cikkéből értesültünk róla.) Arra sem tud érdemi választ adni, hogy a kari tagönkormányzat egy ilyen módosítás tekintetében miért nem gyakorolta azonnal egyetértési jogát. Az EHÖK rögzíti, hogy a kari tagönkormányzat komoly szakmai hibát vétett, csak és kizárólag azért nincsen személyi következménye, mert időközben a karon lezajlott a tisztújítás. A cikkben említett kompromisszumot az EHÖK értelmezni nem tudja, mert annyi történt, hogy a megismételt Kari Tanácsi szavazáson a kari HÖK vétózott, így a szabályozás nem léphetett életbe. A cikkben hivatkozott államtitkári levél ugyan valós, az EHÖK álláspontja ugyanakkor változatlan, maga az Államtitkár is hangsúlyozza, hogy az EMMI nem jogforrás. A hallgatói érdekek érvényesítése érdekében a közeljövőben az ügy a szenátus napirendjén fog szerepelni. Az SZTE EHÖK ugyanakkor határozottan hangsúlyozza, hogy elsősorban nem jogi, és nem pedagógiai tekintetben van az intézkedéssel probléma, hanem azzal, hogy az oktatásszervezési szempontból nonsense, kombinatorikailag pedig kivitelezhetetlen Szegedi Tudományegyetemen. (Ha ilyen szabályozás életbe lépne, abban az esetben párhuzamosan nem lehetne órát meghirdetni, ez pedig a kreditrendszer nyújtotta tanszabadság miatt olyan fokú variációkat jelent, ami hajnali órameghirdetést, duplázott órákat és plusz tantermi kapacitás szükségességét feltételezi.) Az SZTE EHÖK álláspontja egyértelműen az, hogy 17 évvel az egyetemi integráció után minden szervezeti egységnek el kellene döntenie, hogy az integráció elmélyítésében, vagy aláásásában érdekelt. Szeged, 2017. február 9. SZTE EHÖK