Édesanyja betegsége terelte Farkas Klaudiát a kutatói pályára

Kétség sem fér hozzá, hogy Szeged a tudósnők fővárosa, ugyanis immár hatodik alkalommal érkezett a Tisza-parti városba a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíja. Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje arra keresi a választ, miként lehetne eredményesebb a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek kezelése.

Nemcsak vissza-, hazajár Szegedre a L’Oréal – UNESCO díja, hiszen az elmúlt öt alkalom után hatodjára is a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatónője vehette át a rangos elismerést. A Tisza-parti városból ezúttal Farkas Klaudia belgyógyász kutatását tartotta kitüntetésre érdemesnek a Magyar Tudományos Akadémia, akinek eredményei megváltoztathatják a gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek kezelését. Hazánkban körülbelül 45-50 ezer gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteg él, a kialakulás okai pedig csak részben ismertek. Farkas Klaudia azt kutatja, hogy a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésénél használt gyógyszerek miért vesztik el a hatásukat a betegek 40 százalékánál. „A gyulladásos bélbetegségek terápiája nem megoldott, nem ismerjük a betegség kialakulásának pontos okát sem. Tünetmentessé tehetjük a betegeket, megszüntethetjük a bél nyálkahártyájának gyulladását, de magát a betegséget meggyógyítani a jelenleg rendelkezésre álló kezelések ellenére nem tudjuk. Tizenegyfős kutatócsoportunkkal többek között a kezelések hatásvesztésének okait vizsgáljuk, vagyis, hogy bizonyos betegek miért reagálnak úgy a terápiára, hogy a gyógyszer idővel elveszíti hatását. A célunk az, hogy néhány éven belül személyre szabott kezelést tudjunk kialakítani.”

Hogy miért éppen ezt a kutatási területet választotta Farkas Klaudia, abban nagy szerepe volt annak is, hogy 2000-ben édesanyjánál Crohn-betegséget diagnosztizáltak. A szakdolgozatát is ebben a témában írta, így került és maradt végül az I. számú Belgyógyászati Klinikán, immár egykori és jelenlegi mentorai, Nagy Ferenc egyetemi tanár és Molnár Tamás, a gasztroenterológiai diszciplína klinikai vezetője munkatársaként. A L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram szándéka, hogy fókuszba helyezze a tudományos pályán dolgozó nőket, illetve rávilágítson arra, ez a hivatás globális viszonylatban még mindig férfiak uralta szakma. Hazánkban lassan, de biztosan javulni látszik a helyzet, hiszen amíg 2010-ben doktori címet szerzők 46 százaléka volt nő, mostanra már éppen annyian vesznek részt posztgraduális képzésben, mint férfiak. A gyulladásos bélbetegségeket kutató szegedi csoport is alátámasztja a nők egyre nagyobb szerepét a tudományokban, a tizenegyfős csapatban a mentorok kivételével kizárólag nők dolgoznak. „Elsősorban azért választják a nők közül kevesebben a kutatói pályát, mert a munkában és a magánéletben is több szerepben kell helytállniuk egyszerre. Ez fizikailag is nagyon megterhelő dolog, kitartást követel, ráadásul nagy szükség van a család segítségére is. Nélkülük ez szinte lehetetlen” – vélekedett Farkas Klaudia, amikor arról faggattuk, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy kutatónőnek. A szegedi belgyógyásznak a nagyszülők segítenek 6 hónapos kisbabája körül, amikor az alapkutatásban dolgozó férjét ugyancsak elszólítja a munka. „Sokszor mondták már, nem jó, ha házastársak ugyanabban a szakmában dolgoznak, de én úgy gondolom, ez csupa előnnyel jár. Nagyon jó ötleteket tud mondani a kutatási területemmel kapcsolatban, jó kérdéseket vet fel. Megérti a problémákat és ismeri a kötelezettségeimet” – mesélte büszkén párjával kapcsolatban.