Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat - egy helyen az SZTE összes szakja (FRISSÍTVE)

Nyilvánosságra hozták kedd este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat.

A ponthatárokat futtató programot

Palkovics László

oktatási államtitkár és

Maruzsa Zoltán

, az Oktatási Hivatal elnöke indította el a fővárosi Infoparkban rendezett Pont Ott Partin. A

felvi.hu

honlapon megjelent ponthatárok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a kommunikáció és médiatudomány szakra 456 pontra volt szükség. A Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425, a jogászhoz 460 pontot kellett legalább elérni.

A Szegedi Tudományegyetemen induló szakok ponthatárai karonkénti bontásban (forrás: felvi.hu):

A galéria képeit nagyobb méretben is megtekintheti - letöltéshez kattintson a megnyitott képekre a jobb egérgombbal, majd válassza a mentés másként opciót!

A Szegedi Tudományegyetem államilag támogatott, nappali alapképzései közül a kommunikáció és médiatudomány képzésre lehetett a legnehezebben bekerülni, hiszen ide 472 pont kellett, akárcsak a magyar-latin szakos osztatlan tanári képzés esetében, de nem maradt le sokkal a 467 egységet igénylő nemzetközi tanulmányok és a 466-os anglisztika sem. Az ÁOK általános orvos képzésére 426, önköltséges finanszírozási forma esetén pedig 418 pontot vártak a felvételizőktől. Az általánosan a legnépszerűbbnek bizonyult célok közül Szegeden a gazdálkodási és menedzsment képzésen 448, az óvodapedagógus és a mérnökinformatikus szakon pedig 280 pontra került a léc.

Palkovics: a felsőoktatásba jelentkezők 67 százalékát vették fel

Az idén felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát felvették valamelyik egyetemre, illetve főiskolára, majdnem 4 százalékkal többet mint tavaly - mondta Palkovics László oktatási államtitkár kedd este az MTI-nek. Tájékoztatása szerint a felvételt nyert hallgatók 76 százaléka államilag finanszírozott, 24 százaléka költségtérítéses képzésben kezdheti meg tanulmányait. Palkovics László a legnépszerűbb szakok között a pedagógusképzést említette, ahol 13-14 százalékkal volt magasabb a jelentkezés. Ezen belül kiemelkedett az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő pedagógus. Jelentős növekedés tapasztalható a gazdálkodástudomány területén, valamint az informatikai képzéseknél - közölte. Ezekre a képzésekre többen is nyertek felvételt - jelezte. Az oktatási államtitkár kiemelte: úgy tűnik, hogy az elmúlt az időszakban azok a lépések, amelyek az informatikai szakmák népszerűsítését célozták, eredményesek voltak. Kiemelkedően sokan kerültek be informatikai szakokra. Palkovics László hozzátette: 41 szaknál határozták meg idén is előzetesen a ponthatárokat, ezek közül több szaknál csökkentek az előző évihez képest a ponthatárok. Példaként a pénzügy-számvitel szakot említette, ahová így több hallgató kerülhetett be. Szólt arról is, hogy a duális képzésekre majdnem 10 ezer hallgató jelentkezett, ami lényegesen több mint az előző évben. A felvettek száma mintegy 7 ezer, ami azt jelenti, ők a vállalatok által felajánlott mintegy 3 ezer helyre jó eséllyel pályázik majd. Ezen területen növekedés volt a műszaki, a gazdálkodástudományi és az agrárterületen egyaránt, ahogy több hallgató lesz a természettudományos területen is - jelezte. Az oktatási államtitkár kitért arra is, hogy a közösségi képzőközpont négy helyen - Sümegen, Kisvárdán, Hatvanban, Siófokon - jött létre. Ezek közül három el is indulhat, Sümegen nem, mert kevesen jelentkeztek. Palkovics László közölte: Kisvárdán 50 hallgatót tudtak felvenni, Siófokon 36-an, Hatvanban 18-an kezdhetik meg tanulmányaikat.

Ismét az ELTE-re vették föl a legtöbb hallgatót

Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol 8278 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint 1000 leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár; az ELTE-n idén a tavalyinál is több elsőévest várnak - közölte a felsőoktatási intézmény kedd este az MTI-vel. Az ELTE tájékoztatása szerint az egyetemen - ahová minden ötödik jelentkező beadta kérelmét - az elsősök 84 százaléka nappali tagozatos lesz, 77 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt. Mint írták, az ország elsőszámú pedagógusképző intézményeként az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek negyede (2240 diák) a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait, köztük 1031-en mint leendő tanítók. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma idén is növekedett: 2016-ban 579-en iratkozhatnak be. Kitértek arra is, hogy a növekedő tendencia a képzési kínálat bővülésének is köszönhető: idén már a bolgár-, a holland-, a kínai-, valamint a média-, mozgókép- és kommunikációtanári szakpárt is elindítja az egyetem. Az osztatlan tanárképzések átlag ponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó 378 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb párosításnak. Kari bontásban a legtöbb új felvett a bölcsészkarra (BTK, 1820) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1220), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1006). Jelentősen növekedett a Tanító- és Óvóképző Karra felvettek száma (700-ról 828-ra), mely elsősorban a pedagógus életpálya modell kisgyermeknevelőkre való kiterjesztésével magyarázható. Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1369), a TTK (875), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 745) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (636), őket követik a jogászok (613). Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. Tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az átlag ponthatár a legmagasabb a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (406), a PPK-n (363) és a BTK-n (346) volt. A jelentkezők átlagpontszáma a pszichológia (464), szabad bölcsészet (450), anglisztika (445), alkalmazott közgazdaságtan (445), germanisztika (440) szakon volt a legmagasabb. Kitértek arra is: negyvenegy szakon már korábban kijelölte az emberi erőforrások minisztere az állami ösztöndíjas finanszírozási formához szükséges minimum-ponthatárokat. Az ELTE-re jelentkezők számos képzés esetében ezeknél jóval magasabb ponthatárt értek el. A gyógypedagógia alapképzésre felvettek mindannyian - finanszírozási formától függetlenül - majdnem 50 ponttal, a politológia alapképzésre felvételizők több mint 70 ponttal haladták meg a minimumot. Az ELTE pszichológia szakára 446, anglisztika szakára 418 pont alatt nem lehetett bekerülni: ezeken a képzéseken 435, illetve 320 pont volt az ösztöndíjas minimum pontszám - közölték.

Több mint 110 ezren jelentkeztek

A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre 111 162-en jelentkeztek. Közülük a legtöbben - 72 371-en - első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 11 201-en, felsőoktatási szakképzést pedig 6440-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettségű felvételizők közül 21 150-en mesterképzésre jelentkeztek első helyen. Ösztöndíjas képzésekre 95 883-an szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 15 279-en jelölték meg elsőként. Idén legfeljebb hat jelentkezési helyet lehetett megadni, ebből díjmentesen három szak szerepelhetett a listában. A jelentkezési adatokat nézve elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre nyújtottak be jelentkezést. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakját jelölték meg. A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment, második helyen az óvodapedagógus, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés bizonyult. Az informatikai képzési területről a legnépszerűbb alapképzések között a mérnökinformatikus mellett a programtervező informatikus, a műszaki képzési területről pedig a gépészmérnök és a villamosmérnöki képzés is szerepel. Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. A felvételi ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk megjelölt jelentkezési sorrendet és az adott szakra felvehető kapacitásszámot figyelembe véve, meghirdetett képzésenként születik meg, ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges felvételi ponthatár egy adott meghirdetett képzésre vonatkozóan főszabályként azonos, de bizonyos esetekben eltérhet egymástól. Az, aki eléri a felvételi ponthatárt, besorolást nyer, illetve felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.