Virágzott az élet évezredekkel ezelőtt a mongóliai Góbi sivatagban, ahol lengyel régészek gazdag kőkori település nyomaira bukkantak.
A Góbi jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, néhány nomád család kivételével teljesen lakatlan, nélkülöz mindenféle úthálózatot. Évezredekkel ezelőtt azonban a körülmények a mainál jóval kedvezőbbek voltak az élet számára.
Józef Szykulski
, a Wroclawi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta, hogy a ma már kiszáradt tavak partján az emberek táborokban éltek, és az állatvilág is sokszínű volt. A lengyel régészek főként kőeszközökre és a készítésükkor képződött hulladékokra bukkantak feltárásaik során. "A felfedezett eszközök különféle formái és a nyers kő megmunkálásának különféle technikái arra utalnak, hogy az egyes helyek a történelem különböző periódusaiban többször is lakottak voltak" - hangsúlyozta Szykulski professzor. A fellelt legősibb eszközöket a középső kőkorszakban (200 ezer-40 ezer évvel ezelőtt) készítették. A régészek találtak későbbi korokból származó tárgyakat, köztük malomköveket, csiszolóköveket és kőedénymaradványokat. A professzor szerint az egyik legérdekesebb felfedezésük egy 11 darabból álló, jáspisból készült gyűjtemény. Ezekre egy hegycsúcs közelében bukkantak. A kutatók szerint ez a hely tökéletes megfigyelőpont volt, ahonnan jól szemmel lehetett tartani az alatta húzódó völgyet és a távoli sztyeppét. Az itt talált eszközök formái és megmunkálásuk technikája arra utal, hogy a tárgyak mintegy 40 ezer évesek lehetnek. A régészek találtak három nagy méretű kikövezett sírt is, amelyek valószínűleg a vaskorból valók. A lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.