Töriérettségi 2016: Nem volt könnyű az idei feladatsor
Harmadik napjához érkezett az érettségi vizsgasorozat, ezúttal történelemből faggatták a diákokat. Idén az athéni demokrácia és az iszlám vallás került a középszintű érettségibe, valamint a magyar államalapításhoz a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó kérdések is felbukkantak. Továbbá a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete is helyet kapott a feladatsorban.
11.00 Vége a törinek
Fellélegezhetnek az érettségizők, befejeződött az idei történelem vizsga.
10.04 Holnap kezdődnek a nyelvi érettségik
Csütörtökön az angollal, pénteken a némettel folytatódik az érettségis sorozat. Cikkünkben lentebb megtalálják, mely tárgyakból, mikor írnak a diákok.
9.15 Javítókulcs a matekhoz
Az Oktatási Hivatal honlapjára felkerültek a tegnapi matekérettségi
. A központi írásbeli feladatsorok menü alatt megtalálható az emelt szintű vizsgasor megoldókulcsa is.
8.34 Felvilágosodás, Sztálin-éra, Rákosi-korszak
A második rész kifejtendő feladatokat tartalmaz: két magyar történelemhez és egy egyetemes történelemhez kapcsolódót kell választani. A diákok írhatnak a felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról is, a magyar történelmet tekintve pedig az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról és Mária Terézia koráról szóló forrásokat kaptak. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviseli.
8.26 Nem könnyű az idei feladatsor
Nem könnyű a történelem érettségi - írja az első infókat az eduline.hu oktatási portál. A 12 rövid választ igénylő feladatsorban számos forrás segíti a vizsgázókat, főleg különböző korok embereinek szociális helyzetére vonatkoznak a kérdések. Kaptak feladatot az athéni demokráciával és az iszlám vallással kapcsolatban, magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődik, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete kapott helyet. Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kaptak kérdéseket, de van még az ipari forradalom, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó kérdések is.
8.19 Elkezdődött, hamarosan jövünk a részletekkel
Összesen a 112 ezer érettségizőből 71645-en tesznek középszinten, valamint 6369-en emelt szinten történelemből érettségit - az Oktatási Hivatal adatai szerint. Utóbbi szerint a történelem a legkedveltebb emelt szintű tárgy. A középszintű írásbelire 180 percet kapnak a diákok, először 10-12 rövid feladatot kell megoldaniuk, ahol ügyelniük kell a szaknyelvre is. Szövegeket, diagramokat kell értelmezniük; tulajdonképpen forráselemzésből áll a vizsga. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 60 százalékban magyar, 40 százalékban pedig egyetemes történelmet érintenek a feladatok. A feladatok 50 százalékát a XIX. és a XX. század történései adják. Az emelt vizsgára 240 percet kapnak a diákok, s bontásban írják a feladatlapokat: 90 percet kapnak az első részre, a maradékkal pedig az esszékérdéseknél gazdálkodhatnak.
Ilyen volt a vizsga tavaly
A tavalyi évben a középszintű érettségi második részében a Rákosi-korszak iparfejlesztését, az 1960-70-es évek életkörülményeit, Hunyadi Mátyás adópolitikáját, Szent István államszervezetét, a jobbágyfelszabadítást, II. Józsefet, Németország az első világháborúban és a felvilágosodás alapelveit érintették. Az első részben pedig a Nyugat-római birodalomról, a reformációról, a török hódításról, az osztrák-magyar kiegyezésről, a két világháború közötti Magyarországról, a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakról is faggatták őket.
