Újabb 11 kutatócsoport létrehozását támogatja az MTA Lendület programja

Újabb tizenegy kutatócsoport alakulhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programja keretében. A nyertes pályázatok között a trianoni békeszerződést, az emberi egyensúlyozás szabályozási elveit, valamint a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságait vizsgáló kutatások is szerepelnek.

A fiatal tudósokat támogató kiválósági program hétfői eredményhirdetésén Lovász László, az MTA elnöke Budapesten elmondta: az új kutatócsoportokra évente 400 millió forintot fognak fordítani öt éven keresztül. 2009 óta összesen 121 Lendület-kutatócsoportot alakult, a program keretében végzett kutatást az MTA 2016-ban több mint 3,6 milliárd forinttal támogatja. A külföldön kutató fiatal magyar kiválóságok hazahívására, valamint a magyarországi kutatóhelyeken munkát végző tehetségek itthon tartására alapított Lendület program idei pályázatára összesen 95 - 33 élettudományi, 41 matematikai és természettudományi, valamint 21 bölcsészet- és társadalomtudományi - projekt érkezett, amelyeket két szakaszban bíráltak el - ismertette Lovász László. Hozzáfűzte: az MTA kutatóhálózatát jelentősen megújító programnak köszönhetően idén két külföldön kutató magyar tudós térhet haza, ezt az arányt a jövőben szeretnék javítani. Idén először írtak ki pályázatot az alkalmazott tudományok tárgykörében végzett kutatásokra is a többnyire alapkutatásokat támogató eddigi két kategória - az ígéretes fiatal kutatók számára létrehozott Lendület I., és a jellemzően 35-45 év közötti, nemzetközi teljesítményt felmutató tudósoknak szóló Lendület II. - mellett. Erre csupán két projektterv érkezett, amelyeket a nagy forrásigény miatt nem tudtak a nyertesek közé válogatni - mondta el Lovász László, aki szerint a jövőben megoldást jelentene, ha nagyvállalatok is kivennék a részüket a számukra is kedvező eredményekkel kecsegtető alkalmazott tudományi kutatások támogatásából. Az MTA elnöke beszélt arról is, hogy a jövőben szeretnék a Lendület program bírálati rendszerét a nemzetközi szinten elfogadott normákhoz, főleg az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázati rendszeréhez közelíteni, és minél több külföldön dolgozó tudóst megnyerni a beérkező projektek elbírálásához. A Lendület program idei nyertesei között van

Ablonczy Balázs

történész, aki a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára a szélesebb közönség számára is közérthető, a nemzetközi historiográfia jelenlegi áramlataiba illeszkedő és új eredményeket bemutató művek publikálását, konferenciák szervezését tűzte ki célul.

Beke-Somfai Tamás János

vegyész számítógépes és kísérleti módszerekkel tervez olyan vegyületeket kutatni az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában, amelyek a jövőben elősegíthetik az Alzheimer-kór jobb megértését, valamint az antibiotikumokat felváltó, hatékonyabb gyógyszerek létrehozását.

Biró Péter

közgazdász kutatócsoportjával a párosításai piacok tervezésének komplex, több tudományágat felölelő vizsgálatát tűzte ki célul az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban.

Dénes Ádám

kutatása modern, korábban nem alkalmazott módszerekkel vizsgálja, hogyan szabályozza az emberi agy fő gyulladásos sejttípusa, a mikroglia az idegi aktivitást, és ennek milyen hatásai lehetnek az agyi sérülések esetén. A kutatócsoport eredményeinek fontos szerepe lehet a stroke, az epilepszia és a neurodegeneratív betegségek kezelésében. Az emberi egyensúlyozás során használt szabályozási elvet kutatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) Insperger Tamás Antal, aki projektével az egyensúlyozási képességek határainak kiterjesztésén fog dolgozni, mérnöki alkalmazásokra is átültethető módszerek létrehozásával.

Markó Alexandra

, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fonetikusa az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolataiban érvényesülő koartikulációs hatások - a beszédszervek mozdulatainak az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódó időbeli átfedése - elemzését tűzte ki célul, Magyarországon elsőként. Az eddig az amerikai Stanford Egyetemen kutató

Werner Norbert

csillagász csoportjával a nagy felbontású röntgenspektrumok és egyéb megfigyelési adatokat felhasználva a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak feltérképezésével fog foglalkozni az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A humánpatogén fonalas gombák patogenitási folyamatainak vizsgálatára hozhat létre kutatócsoportot

Papp Tamás

biológus a Szegedi Tudományegyetemen, a kutató projektje a ritka betegségek jobb megismerését és terápiájának fejlesztését célzó erőfeszítések sorába illeszkedik.

Sramkó Gábor

a magyarság számára kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények evolúciós eredetét célzó kutatásával nyert támogatást a Lendület program keretében. A háromfős csapat tíz sztyeppei élőlény - hét növény és három állatfaj - genetikai szerkezetét fogja feltárni a legmodernebb kutatási módszerekkel.

Szöllősi Gergely János

nyertes projektjének témája, hogy mit mond az evolúció a rák kialakulásáról. Ehhez olyan teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztését tervezi, amelyek lehetővé teszik a különféle időskálákon mozgó evolúciós folyamatok egységes kezelését. A Torontói Egyetemről hazaérkező

Virág Bálint

matematikus Wigner Jenő nyomdokain haladva a szabálytalan alakzatok véletlen rezonanciáit fogja kutatni az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében.