Nem adtak bonyolult feladatokat a tavalyi középszintű magyarérettségin, azonban a szövegértési részen sok diák veszít az értékes időből. Az időhiány visszatérő probléma a matekérettségin is, ezért összeszedtük, mire érdemes figyelnie a diákoknak. Történelemből érettségi felkészítőnk óvva int attól, hogy csak évfordulókra számítsunk, angolból pedig a pontosság a siker kulcsa. Összefoglaltuk azt is, mi az, ami szinte teljes bizonyossággal kizárható az írásbeli feladatsorokból.
„A héten már voltam bent a kormányhivatalban a többi igazgatóval, ahol átnéztük, átszámoltuk a csomagon keresztül a már beérkezett feladatlapokat. A mindenkit érintő érettségi tárgyak lapjait nem láthattuk, azok valószínűleg aznap fognak megérkezni” – mondta
Gál Béla
, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója. Hétfőn megkezdődnek az érettségik, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak majd az érettségi vizsgák. A mostani érettségi időszakban mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. A Radnóti-gimnázium tanulói közül 172 fő érettségizik, s mellettük különbizottságban 82 diák tesz előrehozott vizsgát. A feladatlapokért aznap reggel mennek el az igazgatók, majd az iskolába elszállítva kiosztják azokat. Idén nem változnak az érettségi szabályai, a 2017-es módosítás sem érinti a Radnótit. „A diákok telefont nem hagyhatnak a zsebükben. Azt is tudjuk, hogy néhányuknak kettő van a zsebében. Csak az elemózsia és a szükséges felszerelés maradhatnak az asztalon. Nagyon remélem, hogy ezeket a trükköket nem használják, s bízom abban, hogy a felkészültség miatt nem is lesz rá szükség” – fogalmazott Gál Béla.
Grendel Lajos
A modern magyar irodalom története című könyvéből idézett bevezető volt tavaly a szövegértési feladat a középszintű magyar írásbeli érettségin. Nem a lexikális tudás számított, hanem az, mennyire tudták értelmezni az írást a diákok, vagyis válaszolniuk kellett a szöveggel kapcsolatos kérdésekre. “Érhető és világos volt a szöveg, ráadásul a feladatok is olyanok voltak, mint amelyekre felkészültünk az órákon. Nem érte meglepetés a vizsgázókat. Viszont nagyon sok feladatot kaptak a diákok, akik később arra panaszkodtak, bár tudtak volna válaszolni a kérdésekre, kicsúsztak a 60 perces időkorlátból” – mondta megkeresésünkre tavaly
Sipos Jenőné
, a makói József Attila Gimnázium magyartanára. Az érettségizők összesen 12 feladatot kaptak, némelyiknek A, B és C része nehezítette a gazdálkodást az idővel. Az írásbeli vizsgákat megelőző napokban rendre felmerül, vajon kikre fókuszálnak idén az érettségi feladatsorokban. Az elképzelés, miszerint a feladatírók évfordulókhoz kötnék az írásbeli sort, idáig megbukott, nem érdemes tehát erre apellálni. Hírportálunkon segítségképpen összegyűjtöttük, e tekintetben mely szerzők és művek kerülhetnének a feladatsorba, amelyeket - az eddigi gyakorlat szerint - szinte biztosan zárhatunk a hétfői vizsgából. Mivel az idei az 1956-os forradalom emlékéve, így a kor költői és írói kaphatnának helyet a feladatsorban, ugyanakkor idén van Shakespeare halálának 400. évfordulója is, de az egyenesen valószínűtlen, hogy külföldi szerző kerüljön elő a 60 perces szövegértésben.
Szövegértés
Kiindulva az eddigi évek tapasztalatából, a mindössze 60 perces szövegértési rész átolvasására nem sok ideje jut a diákoknak, ezért érdemes a szöveg mellett megjelölni a lényegesebb részeket tartalmazó bekezdéseket. Nem kell megijedni, miden kérdésre választ lehet kapni az idézett szövegben, a nehezebb feladatoknál a kérdések összeállítói számmal jelölik, melyik bekezdésben kell keresni a választ. Ez óriási segítség lehet!
Érvelés
A kezdeti izgalmak után 180 percet kapnak a diákok az érveléses szövegalkotás feladatrészre. Lényegében fogalmazásról van szó, a legtöbb érettségiző ezt választja. Egy maximum 1500 szavas fogalmazásban kell érvelni a megadott állásításról, újdonság azonban, hogy a megoldókulcsban már irodalmi példát is elvárnak a feladat összeállítói. A 180 perces feladatrészben műértelmezést is választhatnak a diákok, az eddigi gyakorlat szerint kortárs szerző kaphat itt helyet egy, a középszintű irodalmi törzsanyaghoz nem kapcsolódó novellájával. Ismert novellaelemzési módszerekkel, a tanult művekhez hasonlóan ez a feladatrész is könnyen megoldható. A harmadik választható feladat az összehasonlító elemzés, amihez egy ismert és egy kevésbé ismert művet idéznek a feladatírók. Tavaly
Tóth Árpád
Elégia egy rekettyebokorhoz című ismert költeménye és Jékely Zoltán Az ég játékai című műve került egymás mellé. “Ezt kevesen választották. A 20 esti tagozatosunk közül például senki sem mert nekikezdeni. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években nem szívesen választják ezt a feladatot a gyerekek. A összehasonlító elemzés bonyolultabb számukra, mint a novellaelemzés, megijednek az ismeretlen szerzők ismeretlen verseitől” – mondta tavaly portálunknak a szaktanár.
Megijedtek a vizsgázók a 2015-ös középszintű matekértettségi 45 perces részében felbukkanó vektoros feladattól, mert eddig ilyen formában nem szerepelt. “Mikor először rápillantottam a feladatsorra, azt gondoltam, nincs benne semmi szokatlan. A térgeometria feladat azonban meglepte a vizsgázókat, mert a vektoros feladatok eddig csak sík ábrázolásban fordultak elő. Megijedtek a vizsgázók, a kétségbeeséssel pedig időt veszítettek. Az első rész sok rövid feladatból áll, az időzavar pedig egyébként is gondokat szokott okozni” – mondta tavaly Papós András, a makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium tanára. A magyarérettségihez hasonlóan a matek is két feladatsorból áll: egy 45 perces, 10-12 feladatból álló rövid, illetve egy 135 perces hosszú részből. Értelemszerűen, a második részben található kifejtős, szöveges feladatok több pontot érnek.
Az első részben
A 45 perces feladatok között definíciókra, feleletválasztós és igaz-hamis kérdésekre kell számítani. Az idővel történő spórolás fontos, egy feladat felett nem érdemes 3-4 percnél többet időzni, de ha a végére értek a vizsgázók, beadás előtt érdemes egy ellenőrző kört futni a megoldások felett.
És végül…
A hosszabb részben 70 pontot érnek a helyes megfejtések. Összesen öt feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak: az első három kötelező, a maradék választható. Itt egyéni választás, ki melyik feladattal szeretne kezdeni. A lényeg, hogy a részmegoldások is pontot érnek, érdemes tehát erre is figyelni.
„Mindenképpen a Mozaik Kiadó atlaszát ajánlanám, abban van a legbővebb kronológia” – tanácsolta az érettségi felkészítésre specializálódott Magister Universitas hálózat vezetője és történelemtanára,
Barta József
. Az oktató szerint az érettségi előtt már nem érdemes tanulni, – ha addig már elsajátították az anyagot – akkor inkább pihenjenek, így rendeződhet a tudásuk a fejükben, s nem keverik össze a Pragmatica Sanctiot a predesztinációval Nagyon sok diák az évfordulókat várja, 1456-hoz, 1956-hoz kapcsolódó információkat már magolják, mert azt gondolják, ezeket biztosan kérdezik. „Nem hiszek ebben” – summázta röviden álláspontját az oktató, majd kifejtette, közel 400 – elsősorban emelt szintű – esszéfeladat áttanulmányozása után sem talált ilyen összefüggést, s egyben túlzottan kiszámíthatóvá is tenné az érettségit egy ilyen szisztéma követése.
Egyszerűbb, mint gondolnád!
A tesztnél arra érdemes figyelni az érettségi felkészítő szerint, hogy gyakran bonyolult, nyakatekert kérdésekre nagyon egyszerű választ várnak el – ez a javítást is segíti. „Nézzék meg a korábbi feladatsorokat és a megoldókulcsokat, s ők is megtapasztalják ezt” – üzente a diákoknak.
Esszék: keressük az összefüggéseket!
Az esszék esetében az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt. Fontos a feladatértelmezés, annak megtalálása, hogy mire akarnak az összeállítók rákérdezni. Miután a vázat elkészítettük, akkor a dátumokat, személyeket, fogalmakat beépíthetjük. A diákok helyében átfutná csak az esszécímeket, úgy látja, ezekből nagyon szépen ki fog rajzolódni az, hogy miket is kérdezhetnek. Például „a jakobinus diktatúra elmélete és gyakorlata” egyértelműen összehasonlítást vár el a diáktól, azaz hogyan nem valósultak meg a párt ígéretei. „Nagyon sok témakörnek van egy magja, ami egyetlen mondatban összefoglalható!” – hívta fel a figyelmet.
„Minden feladatot legalább kétszer olvassunk át, nagyon sokszor már itt elrontják a gyerekek” – kezdte egy bármely nap megfogadható tanáccsal
Aradi Csenge
doktoranduszhallgató, angoltanár. Az érettségi négy részből áll: olvasott szövegértés, nyelvhelyesség, magnóhallgatás, esszéírás, ezért azt javasolja, hogy az érettségizők osszák be energiájukat.
Kukkantsunk be a szöveg mögé
Olvasott szövegértésnél az esetleges nyelvi csavarokra, kötőszavakra érdemes odafigyelni, néha „be kell nézni a szöveg mögé”, azaz nem mindig az a helyes válasz, amit elsőre gondol a vizsgázó. Nyelvhelyességnél a legfontosabb a helyesírás, szóképzésnél egy betű elhibázása esetén már nem jár pont. „Szűrjék le a szövegkörnyezetből egy adott szó szófaját, itt is gyakran hibáznak a diákok” – mondta az angoltanár.
Listening: don’t panic!
„Már az első hallgatásnál kezdjük el kitölteni a feladatlapot, mert csak kétszer játsszák le a hanganyagot, nem lesz elég az idő. Nem kell pánikba esni, ha nem értünk meg valamit, figyeljünk a következőre, nehogy ott is pontot veszítsünk” – tanácsolta.
Esszék: arányosan osszuk be az időnket
Rövid esszére maximum fél órát, hosszúra pedig hatvan percet szánjon a tanuló Aradi Csenge javaslata szerint, ebben benne kell lennie mindkét feladat újraolvasásának, avagy ellenőrzésének. A rövidebb levél általában információkérés, néha információadás, míg a hosszabb általában egy vélemény kifejtése, például egy iskolai fórum ügyében. „Meg kell állapítani a feladat célját, kinek, miért írok és mi a műfaj. Ezek alapján eldönthető, hogy formális, vagy nem formális levélről van-e szó, az utóbbi esetében használhatunk összevonásokat” – javasolta. Felhívta a figyelmet a nyelvi megfontolásokra, inkább használjanak egyszerűbb szerkezeteket a körmondatok, bonyolult kifejezések helyett, ha bizonytalanok.
Gaál Bernadett – Tóth Marcell
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.