Egyetem

Hétfőn kezdődik az érettségi – ezekre figyelj!

Hétfőn kezdődik az érettségi – ezekre figyelj!

2016. április 30., szombat
Hétfőn kezdődik az érettségi – ezekre figyelj!
erettsegi_2014_sagvari25_gs

Nem adtak bonyolult feladatokat a tavalyi középszintű magyarérettségin, azonban a szövegértési részen sok diák veszít az értékes időből. Az időhiány visszatérő probléma a matekérettségin is, ezért összeszedtük, mire érdemes figyelnie a diákoknak. Történelemből érettségi felkészítőnk óvva int attól, hogy csak évfordulókra számítsunk, angolból pedig a pontosság a siker kulcsa. Összefoglaltuk azt is, mi az, ami szinte teljes bizonyossággal kizárható az írásbeli feladatsorokból.

„A héten már voltam bent a kormányhivatalban a többi igazgatóval, ahol átnéztük, átszámoltuk a csomagon keresztül a már beérkezett feladatlapokat. A mindenkit érintő érettségi tárgyak lapjait nem láthattuk, azok valószínűleg aznap fognak megérkezni” – mondta

Gál Béla

, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója. Hétfőn megkezdődnek az érettségik, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak majd az érettségi vizsgák. A mostani érettségi időszakban mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. A Radnóti-gimnázium tanulói közül 172 fő érettségizik, s mellettük különbizottságban 82 diák tesz előrehozott vizsgát. A feladatlapokért aznap reggel mennek el az igazgatók, majd az iskolába elszállítva kiosztják azokat. Idén nem változnak az érettségi szabályai, a 2017-es módosítás sem érinti a Radnótit. „A diákok telefont nem hagyhatnak a zsebükben. Azt is tudjuk, hogy néhányuknak kettő van a zsebében. Csak az elemózsia és a szükséges felszerelés maradhatnak az asztalon. Nagyon remélem, hogy ezeket a trükköket nem használják, s bízom abban, hogy a felkészültség miatt nem is lesz rá szükség” – fogalmazott Gál Béla.

erettsegi_radnoti02_gs

Május 2-án írják a magyarérettségit

Grendel Lajos

A modern magyar irodalom története című könyvéből idézett bevezető volt tavaly a szövegértési feladat a középszintű magyar írásbeli érettségin. Nem a lexikális tudás számított, hanem az, mennyire tudták értelmezni az írást a diákok, vagyis válaszolniuk kellett a szöveggel kapcsolatos kérdésekre. “Érhető és világos volt a szöveg, ráadásul a feladatok is olyanok voltak, mint amelyekre felkészültünk az órákon. Nem érte meglepetés a vizsgázókat. Viszont nagyon sok feladatot kaptak a diákok, akik később arra panaszkodtak, bár tudtak volna válaszolni a kérdésekre, kicsúsztak a 60 perces időkorlátból” – mondta megkeresésünkre tavaly

Sipos Jenőné

, a makói József Attila Gimnázium magyartanára. Az érettségizők összesen 12 feladatot kaptak, némelyiknek A, B és C része nehezítette a gazdálkodást az idővel. Az írásbeli vizsgákat megelőző napokban rendre felmerül, vajon kikre fókuszálnak idén az érettségi feladatsorokban. Az elképzelés, miszerint a feladatírók évfordulókhoz kötnék az írásbeli sort, idáig megbukott, nem érdemes tehát erre apellálni. Hírportálunkon segítségképpen összegyűjtöttük, e tekintetben mely szerzők és művek kerülhetnének a feladatsorba, amelyeket - az eddigi gyakorlat szerint - szinte biztosan zárhatunk a hétfői vizsgából. Mivel az idei az 1956-os forradalom emlékéve, így a kor költői és írói kaphatnának helyet a feladatsorban, ugyanakkor idén van Shakespeare halálának 400. évfordulója is, de az egyenesen valószínűtlen, hogy külföldi szerző kerüljön elő a 60 perces szövegértésben.

erettsegi_nyito_gs

Tippek, trükkök a magyarérettségihez

Szövegértés

Kiindulva az eddigi évek tapasztalatából, a mindössze 60 perces szövegértési rész átolvasására nem sok ideje jut a diákoknak, ezért érdemes a szöveg mellett megjelölni a lényegesebb részeket tartalmazó bekezdéseket. Nem kell megijedni, miden kérdésre választ lehet kapni az idézett szövegben, a nehezebb feladatoknál a kérdések összeállítói számmal jelölik, melyik bekezdésben kell keresni a választ. Ez óriási segítség lehet!

Érvelés

A kezdeti izgalmak után 180 percet kapnak a diákok az érveléses szövegalkotás feladatrészre. Lényegében fogalmazásról van szó, a legtöbb érettségiző ezt választja. Egy maximum 1500 szavas fogalmazásban kell érvelni a megadott állásításról, újdonság azonban, hogy a megoldókulcsban már irodalmi példát is elvárnak a feladat összeállítói. A 180 perces feladatrészben műértelmezést is választhatnak a diákok, az eddigi gyakorlat szerint kortárs szerző kaphat itt helyet egy, a középszintű irodalmi törzsanyaghoz nem kapcsolódó novellájával. Ismert novellaelemzési módszerekkel, a tanult művekhez hasonlóan ez a feladatrész is könnyen megoldható. A harmadik választható feladat az összehasonlító elemzés, amihez egy ismert és egy kevésbé ismert művet idéznek a feladatírók. Tavaly

Tóth Árpád

Elégia egy rekettyebokorhoz című ismert költeménye és Jékely Zoltán Az ég játékai című műve került egymás mellé. “Ezt kevesen választották. A 20 esti tagozatosunk közül például senki sem mert nekikezdeni. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években nem szívesen választják ezt a feladatot a gyerekek. A összehasonlító elemzés bonyolultabb számukra, mint a novellaelemzés, megijednek az ismeretlen szerzők ismeretlen verseitől” – mondta tavaly portálunknak a szaktanár.

matek_erettsegi02_gs

Május 3., a rettegett matekérettségi

Megijedtek a vizsgázók a 2015-ös középszintű matekértettségi 45 perces részében felbukkanó vektoros feladattól, mert eddig ilyen formában nem szerepelt. “Mikor először rápillantottam a feladatsorra, azt gondoltam, nincs benne semmi szokatlan. A térgeometria feladat azonban meglepte a vizsgázókat, mert a vektoros feladatok eddig csak sík ábrázolásban fordultak elő. Megijedtek a vizsgázók, a kétségbeeséssel pedig időt veszítettek. Az első rész sok rövid feladatból áll, az időzavar pedig egyébként is gondokat szokott okozni” – mondta tavaly Papós András, a makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium tanára. A magyarérettségihez hasonlóan a matek is két feladatsorból áll: egy 45 perces, 10-12 feladatból álló rövid, illetve egy 135 perces hosszú részből. Értelemszerűen, a második részben található kifejtős, szöveges feladatok több pontot érnek.

Az első részben

A 45 perces feladatok között definíciókra, feleletválasztós és igaz-hamis kérdésekre kell számítani. Az idővel történő spórolás fontos, egy feladat felett nem érdemes 3-4 percnél többet időzni, de ha a végére értek a vizsgázók, beadás előtt érdemes egy ellenőrző kört futni a megoldások felett.

És végül…

A hosszabb részben 70 pontot érnek a helyes megfejtések. Összesen öt feladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak: az első három kötelező, a maradék választható. Itt egyéni választás, ki melyik feladattal szeretne kezdeni. A lényeg, hogy a részmegoldások is pontot érnek, érdemes tehát erre is figyelni.

erettsegi_radnoti18_gs

Történelem: ne az évfordulókra készüljünk!

„Mindenképpen a Mozaik Kiadó atlaszát ajánlanám, abban van a legbővebb kronológia” – tanácsolta az érettségi felkészítésre specializálódott Magister Universitas hálózat vezetője és történelemtanára,

Barta József

. Az oktató szerint az érettségi előtt már nem érdemes tanulni, – ha addig már elsajátították az anyagot – akkor inkább pihenjenek, így rendeződhet a tudásuk a fejükben, s nem keverik össze a Pragmatica Sanctiot a predesztinációval Nagyon sok diák az évfordulókat várja, 1456-hoz, 1956-hoz kapcsolódó információkat már magolják, mert azt gondolják, ezeket biztosan kérdezik. „Nem hiszek ebben” – summázta röviden álláspontját az oktató, majd kifejtette, közel 400 – elsősorban emelt szintű – esszéfeladat áttanulmányozása után sem talált ilyen összefüggést, s egyben túlzottan kiszámíthatóvá is tenné az érettségit egy ilyen szisztéma követése.

Egyszerűbb, mint gondolnád!

A tesztnél arra érdemes figyelni az érettségi felkészítő szerint, hogy gyakran bonyolult, nyakatekert kérdésekre nagyon egyszerű választ várnak el – ez a javítást is segíti. „Nézzék meg a korábbi feladatsorokat és a megoldókulcsokat, s ők is megtapasztalják ezt” – üzente a diákoknak.

Esszék: keressük az összefüggéseket!

Az esszék esetében az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt. Fontos a feladatértelmezés, annak megtalálása, hogy mire akarnak az összeállítók rákérdezni. Miután a vázat elkészítettük, akkor a dátumokat, személyeket, fogalmakat beépíthetjük. A diákok helyében átfutná csak az esszécímeket, úgy látja, ezekből nagyon szépen ki fog rajzolódni az, hogy miket is kérdezhetnek. Például „a jakobinus diktatúra elmélete és gyakorlata” egyértelműen összehasonlítást vár el a diáktól, azaz hogyan nem valósultak meg a párt ígéretei. „Nagyon sok témakörnek van egy magja, ami egyetlen mondatban összefoglalható!” – hívta fel a figyelmet.

erettsegi_radnoti07_gs

Do you speak English?

„Minden feladatot legalább kétszer olvassunk át, nagyon sokszor már itt elrontják a gyerekek” – kezdte egy bármely nap megfogadható tanáccsal

Aradi Csenge

doktoranduszhallgató, angoltanár. Az érettségi négy részből áll: olvasott szövegértés, nyelvhelyesség, magnóhallgatás, esszéírás, ezért azt javasolja, hogy az érettségizők osszák be energiájukat.

Kukkantsunk be a szöveg mögé

Olvasott szövegértésnél az esetleges nyelvi csavarokra, kötőszavakra érdemes odafigyelni, néha „be kell nézni a szöveg mögé”, azaz nem mindig az a helyes válasz, amit elsőre gondol a vizsgázó. Nyelvhelyességnél a legfontosabb a helyesírás, szóképzésnél egy betű elhibázása esetén már nem jár pont. „Szűrjék le a szövegkörnyezetből egy adott szó szófaját, itt is gyakran hibáznak a diákok” – mondta az angoltanár.

Listening: don’t panic!

„Már az első hallgatásnál kezdjük el kitölteni a feladatlapot, mert csak kétszer játsszák le a hanganyagot, nem lesz elég az idő. Nem kell pánikba esni, ha nem értünk meg valamit, figyeljünk a következőre, nehogy ott is pontot veszítsünk” – tanácsolta.

Esszék: arányosan osszuk be az időnket

Rövid esszére maximum fél órát, hosszúra pedig hatvan percet szánjon a tanuló Aradi Csenge javaslata szerint, ebben benne kell lennie mindkét feladat újraolvasásának, avagy ellenőrzésének. A rövidebb levél általában információkérés, néha információadás, míg a hosszabb általában egy vélemény kifejtése, például egy iskolai fórum ügyében. „Meg kell állapítani a feladat célját, kinek, miért írok és mi a műfaj. Ezek alapján eldönthető, hogy formális, vagy nem formális levélről van-e szó, az utóbbi esetében használhatunk összevonásokat” – javasolta. Felhívta a figyelmet a nyelvi megfontolásokra, inkább használjanak egyszerűbb szerkezeteket a körmondatok, bonyolult kifejezések helyett, ha bizonytalanok.

Gaál Bernadett – Tóth Marcell

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.