Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden - A közérthetőség a cél

A város sikere a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az universitas tudományos teljesítményével mérhető, amire komoly értékként kell tekinteni - mondta Kemény Lajos a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi rendezvénysorozat megnyitóján. A többnapos előadássorozat célja, hogy a szakmai közönségen túl minél szélesebb körben terjesszék a szegedi tudományos eredményeket és gyakorlati hasznosulásukat. A megnyitón átadták az innovációs és tehetség díjakat is.

A Szegedi Akadémiai Bizottság a helyi tudományos közeg egyfajta olvasztótégelye, hiszen az orvostudományoktól a társadalomtudományokon át egészen a gazdaságtudományokig átfogja és otthont ad a térség innovációs törekvéseinek - mondta köszöntőjében

Fülöp Ferenc

, a Magyar Tudományos Akadémia r. tagja és a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, mely gondolattal egyúttal megnyitotta a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó plenáris ülést. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat immár tizedik alkalommal állítja fókuszba a hazai tudósokat, kutatókat és úttörő felfedezéseiket, nemcsak a szakma, hanem a társadalom széles rétegei számára.

Lovász László

, az MTA elnöke videóüzenetben köszöntötte a plenáris ülés résztvevőit. Az elnök azt mondta, a felsőoktatási intézmények, ismeretterjesztő társulások és az akadémia területi bizottságainak feladata, hogy az elkövetkező hetekben közérthető, változatos programcsokorral készüljenek az érdeklődnek, hogy a közönség az előadások által minél szélesebb körben ismerje meg a vidéki kutatóhelyek műhelymunkáját, az eredmények gyakorlati hasznosulását. A tudomány ünnepe "A tudomány evolúciója: a valós és virtuális világok" címmel a tudományt mint a jövő alakításának meghatározó eszközét kívánja bemutatni az érdeklődőknek - hívta fel a figyelmet az MTA elnöke. Kiemelte, Szegeden a fogorvostudomány új fejlődési irányai kitüntetett szerepet kapnak a többnapos rendezvénysorozaton.

Kemény Lajos

, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint a Magyar Tudomány Ünnepe lehetőséget teremt arra, hogy a tudományos eredmények tükrében számot vessenek a hogyan továbbról. Úgy fogalmazott, Szeged és a dél-alföldi régió nagyvállalata az egyetem, a maga 23 ezer fős hallgatói bázisával pedig fontos gazdasági szereplő. A város sikere a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az universitas tudományos teljesítményével mérhető, amire komoly értékként kell tekinteni. Fülöp Ferenc ezzel szemben megjegyezte, a város nem támogatja kellő mértékben sem a SZAB, sem pedig az SZBK tudományos tevékenységét.

Évente 500 ezer tonna antibiotikum fogy

A megnyitót követően

Pál Csaba

, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport vezetője tartott előadást a baktériumok antibiotikum rezisztenciájának kialakulásáról. "Az evolúció nem elvont és nehezen vizsgálható tudomány, komoly gyakorlati jelentősége van" - vezette fel rövid, ám annál érdekesebb előadását a tudományterületen elért eredményeiért idén Bolyai-ösztöndíjjal jutalmazott biológus. Mint mondta, a kutatócsoporttal azért vizsgálnak baktériumokat evolúciós szempontból, mert ezek a parányi élőlények tápanyagban gazdag környezetben elképesztő ütemben osztódnak, növekszenek. "Akár 20-30 perc alatt is meg tudnak kettőződni. Ha a nekik megfelelő tápanyag korlátlanul jelen lenne, elszaporodnának, de a stresszkörülmények miatt erre nincs lehetőségük." A mutáció gyakori jelenség a baktériumok esetében, a környezethez alkalmazkodva egészen elképesztő körülmények között is képesek életben maradni, mint a hőforrások, a mélytengerek, a savas környezet, sőt, az Antarktiszon 800 méteres mélységben is találtak már osztódásképes egysejtűeket. A baktériumok Guinness Rekordok könyvébe viszont kétségtelenül az kerülne, amelyik képes túlélni a radioaktív sugárzást is.

Szervezetünkben 1,5 kg baktérium él, csak a bélben 500 fajta - sokkolta a hallgatóságot Pál Csaba. Ezek a jótékony baktériumok elengedhetetlenek az emberi test működésének fenntartása szempontjából, van olyan egysejtű, amely az emésztésért, van, amelyik a vitaminokért és van, amelyik a hormonháztartás szabályozásáért felel. Érdekes és egészen új tudományterület alakult annak vizsgálatára, mi megy végbe az emberi szervezetben akkor, ha ezek a baktériumok elpusztulnának. Az eddigi eredmények izgalmasak: valószínűsíthető, hogy az elhízás, a skizofrénia, sőt, a rákbetegségek kialakulásáért is részben a baktériumok hiánya felelős. Igen komoly és aktuális probléma azonban az antibiotikum rezisztencia, vagyis az ellenálló képesség a kórokozó baktériumok részéről. Pál Csaba fotók és mozgó ábrák segítségével illusztrálta, milyen gyorsan képesek alkalmazkodni ezek a rosszindulatú egysejtűek a megváltozott környezethez. Például, azok az antibiotikumok, melyeket az 1940-es években klinikai alkalmazásban használtak, tíz év leforgása alatt már nem tudták felvenni a harcot a kórokozó baktériumokkal szemben, olyan gyorsan alkalmazkodtak a gyógyszerhez. Hogyan lehetséges ez? "Képesek más fajoktól géneket készen felvenni és saját genetikai állományukba beépíteni" - adta meg az ijesztő választ a biológus. Az antibiotikum rezisztencia globális probléma tehát, 2050-re a vezető halálokok egyike lesz. Napjainkban évente 500 ezer tonna antibiotikumot fogyasztunk, Kínában a tejtermékek fele antibiotikumokkal szennyezett. Könnyű dolga van tehát a kórokozóknak. Pál Csaba ugyanakkor hozzátette, Magyarország európai összehasonlításban jó helyen áll az elfogyasztott antibiotikum mennyiség listáján, itthon jellemzően orvosi felügyelet mellett, s csak akkor szedik a betegek, ha valóban szükség van rá. Pál Csabával készült májusi interjúnkat

ITT

olvashatják.

Díjazták a tehetségeket és az innovációt

A Dél-Alföldi Innovációs Díjat 2010-ben alapította az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei iparkamarákkal együttműködve. Minden évben két kategóriában jutalmazzák az új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható eredményeket, mégpedig természetes személy és gazdasági társaság kategóriában. Görög Márta, a SZAB tudományos titkára sajnálattal jelentette be, hogy az idei évben természetes személyek nem pályáztak, azonban gazdasági társaság kategóriában nehéz dolga akadt a szakmai bizottságnak. Végül a Knorr-Bremse Fékszerkezetek Kft. nyerte el a pályázatot haszongépjármű szintszabályozó rendszerbe épülő, négy csatornás mechatronikus modul innovációjával. A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány a határon innen és túli régióban zajló tudományos kutatómunka ösztönzésére alapította pályázatát, melyen hat kategóriában díjazza a fiatal, 35 év alatti tehetségeket. Természettudományok területen első díjban részesült

Tóth-Szeles Eszter

, megosztott második díjban

Kotogán Alexandra

és

Sipos Orsolya

, harmadik díjat kapott

Görbe Tamás Ferenc

és

Nagy-György Andrea

. Műszaki tudományos területen első helyezett lett

Tabajdi Éva Enikő

, míg a harmadik díjat

Lemmer Balázs

vehette át. Élettudományok területen megosztott első díjban részesült

Horváth Gabriella

és

Szabó Renáta

, második díjat kapott

Orbán-Gyapai Orsolya

, a harmadik díjat pedig

Ábrahám Rita

nyerte el. Társadalomtudományok területen első díjazott lett

Juhász Andrea Erika

, megosztott második díjat kapott

Nagy Krisztina

és

Pontet Julianna

, míg harmadik díjban

Erdélyiné Dancs Katinka

és

Vida György

részesült. Bölcsésztudományok területen első díjat vehetett át

Maléth Ágnes

, megosztott második díjat kapott

Kovács Viktória

és

Zeman Ferenc Csaba

, harmadik lett

Ótott Noémi

. Művészetek kategóriában első díjazott lett

Hegedus Joan Andrei

, a másik díjat pedig

Marton Ákos Barnabás

vehette át.