Az anyaság adott új lendületet a rangos elismerés szegedi díjazottjának

Kétségtelenül Szeged a magyar tudósnők fővárosa, ugyanis Farkas Eszter immár az ötödik L’Oréal – UNESCO tudományos ösztöndíjjal kitüntetett kutatónő. A szegedi egyetem docense nemzetközi szinten is egyedülálló kutatásával arra keresi a választ, hogyan lehetne csökkenti a stroke okozta agykárosodás következményeit.

Hazajár Szegedre a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíjprogram, hiszen a korábbi évekhez hasonlóan idén is szegedi kutatónő kiemelkedő munkáját tartotta elismerése méltónak a Magyar Tudományos Akadémia. A Tisza-parti városból ezúttal

Farkas Eszter

agyi keringés kutató, az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egyetemi docense vihette haza a rangos díjat.

Magyarországon a stroke, ismertebb nevén a szélütés, második-harmadik helyen áll a vezető halálokok listáján. Csupán a stroke-ot kapottak negyedét tudják teljesen meggyógyítani, legalább ugyanennyien kénytelenek továbbélni a funkciókárosodással, s sajnos több mint felük belehal. A bénulással, látászavarral és leggyakrabban a beszédkészség elvesztésével járó stroke azonban nem „távozik” olyan hirtelen a betegek életéből, mint ahogyan felütötte a fejét, ugyanis a szélütés okozta sérülés még akár hetekig növekedhet az agyban, tovább rontva az érintett állapotát. „Ez azért van, mert az agyban az a sérülés, amit a stroke okozott, növekszik. Mi azt kutatjuk, hogy ez miért nő akár még két héttel a primer sérülés után is. A vizsgálati területünket agyi kúszó depolarizációnak hívják, ami azt jelenti, hogy a sérült szövetben az idegsejtek elveszítik membránpotenciájukat, amihez egy véráramlási válasz kapcsolódik. Ha a véráramlás tovább csökken, akkor az tovább rontja a szövetet túlélési esélyét, ami már eleve szenvedett attól, hogy a stroke után kevesebb vért kapott. A folyamat akár hetekig is eltarthat, a sejtek pedig elpusztulnak. Ettől nő a sérülés” – foglalta össze az alapkutatás lényegét a szegedi agykutató biológus.

A nemzetközi kutatócsapatnak eddig két nagyon fontos pontra sikerült rávilágítania: egyrészt feltárták, hogy az agyi kúszó depolarizáció hogyan károsítja az agyszövetet, másrészt pedig, hogy ez milyen mértékben savasítja a szövet pH-ját. Mindezek ismeretében a gyógyszerfejlesztők elkezdhetnek egy olyan készítményen dolgozni, mellyel meg tudják állítani a stroke-os betegek állapotának romlását, s lerövidíthetik a hosszú hónapokon át tartó rehabilitációt. A gyógyszerre azonban a legoptimistább számítások szerint is bő egy évtizedet. „Egy posztdoktori ösztöndíj kapcsán csöppentem erre a területre. Másfél évet töltöttem Angliában, ahol ezzel a kutatási területtel foglalkoztak. A dolog jelentőségét az adta, hogy 5 évvel korábban fedezték fel ezt az említett stroke-ot követő okozta jelenséget. Elképesztően izgalmassá vált, egyre több publikáció jelent meg arról, hogyan károsítja a kúszó depolarizáció a szöveteket” – mondta a kutatónő, hozzátéve, a program legfontosabb célkitűzését másfél év után hazahozhatta Szegedre, így jelenleg egy világszínvonalon is egyedülálló agyi képalkotó eljárás van a kezükben. „Nagyon jó dolognak tartom, hogy az ösztöndíj felhívja a figyelmet a kutatónők helyzetére. Dolgoztam akkor is, amikor még nem volt családom és azután is, hogy megszületett a fiam. Nagy a különbség. Gyerek mellett már nem lehet hátat fordítani a családnak, lelkiismeret furdalásom is lenne, ha esténként nem velük foglalkoznék. Úgy gondolom, az embernek időről időre meg kell újulnia, számomra a gyed-en töltött évek egy ilyen megújulást hoztak” – fejtette ki véleményét a család iránti elkötelezettségről és arról, hogyan merített erőt a munkához immár 4 éves kisfiával töltött időből. Farkas Eszter szeptember 7-én vehette át a L’Oréal – UNESCO ösztöndíját

Kóspál Ágnes

csillagásszal. A nőkért és a tudományért program célja, hogy mind a tudományos, mind pedig a közéletben méltó figyelmet kapjanak a nők. Hazánkban minden évben olyan tudósnők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.