Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozik, Áder János köztársasági elnöktől vehette át vasárnap este Budapesten a jelentős tudományos elismerést.
A kétévente odaítélt, most nyolcadik alkalommal átadott Bolyai-díjat, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés, harmadszor kapta biológus.
Pál Csaba
a díjjal járó 100 ezer eurót további kutatásai finanszírozására fordíthatja. A 40 éves Pál Csaba 2008 óta az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. Biológusnak tanult, majd elkezdett a genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozni. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ösztöndíjjal több évet töltött külföldön, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. Kutatócsoportjának egyik fontos célja, hogy már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával tegyék hatékonyabbá a kórokozók elleni küzdelmet. A Bolyai-díj Alapítvány tájékoztatása szerint az MTA közreműködésével felkért 14 tudósból álló, a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság ezúttal is zártkörű tanácskozást követően választotta ki az idei díjazottat. A tudományterülethez nem köthető Bolyai-díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású tudósnak adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, a fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. Tizenöt évvel ezelőtt az első Bolyai-díjat az MTA jelenlegi alelnöke,
Freund Tamás
neurobiológus kapta, őt követte
Roska Tamás
informatikus,
Bor Zsolt
fizikus,
Lovász László
matematikus, az MTA jelenlegi elnöke,
Ritoók Zsigmond
ókorkutató,
Perczel András
vegyész, valamint
Nusser Zoltán
neurobiológus.
Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az elismerést idén Pál Csaba biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kapta, aki munkatársaival az antibiotikum-rezisztenciát kutatja. Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. "A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást" - fogalmazott a köztársasági elnök. Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy "különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt". Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz. Áder János szerint "ma még csak a szegedi laboratóriumban köhögnek az élesztők - ahogy mondják -, de a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudják küzdeni a most még ellenálló baktériumokat és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük". Hozzátette: Szegeden a magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közel visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Eredményeik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják. Az államfő emlékeztetett, hogy Pál Csaba eddigi legfőbb sikerei Magyarországon születtek és az ország osztozik ebben a büszkeségben. Mint kiemelte: a díjazott személyes példája másoknak is bizonyítja, hogy Magyarországon a munkának, a tehetségnek, az elhivatottságnak és a teljesítménynek becsülete van. "A haza nem csak igényt tart a tudásra, hanem a támogatáson és a lehetőségeken túl, még olyasmit is ad cserébe, amelyet a világ egyetlen távoli kutatóhelye sem képes: a szülőföld ihlet adó erejét" - fejtette ki Áder János.
Köszönőbeszédében Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek és elismerésnek nevezte a Bolyai-díjat, amely mint mondta, egyben visszajelzés is, hogy érdemes volt hazajönni és a kutatócsoportját Magyarországon megalapítani. A biológus hangsúlyozta, munkatársai és tanítványai odaadó munkája nélkül soha nem érte volna el a sikereit. A kutató szerint kiemelkedően fontos, hogy Magyarország a tudományt támogassa, mert megtérülő befektetésről van szó. Mint fogalmazott: "ha kiemelkedően magas szinten műveljük a szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió legnehezebb pályázatait is, és ezek révén, valamint a belőlük befolyó pénzből új munkahelyeket hozunk létre, infrastruktúrát fejlesztünk, és magyar cégeknek kötünk szerződéseket".
A szakember megjegyezte, hogy a tudomány az általános kultúrkincsüknek is része. "Utazó nagykövetei vagyunk az országnak, tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában öregbítjük hazánk hírnevét" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nemzedéke egyben elkötelezett abban is, hogy a tehetségeket felkarolja. "Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha az utánunk jövő generáció és a tanítványaink nálunk is sikeresebbek lesznek. Ez az értékrend irányítja a napi munkámat" - zárta gondolatait a biológus, hangsúlyozva, hogy mindehhez tehetséggondozásra van szükség, ami az állam, a kutatóintézetek és az egyetemek feladatkörén túlmutató összefogást igényel. Mint mondta, a Bolyai-díj ebből a szempontból is példa értékű, és sok hasonló kezdeményezésre van szükség. A jövőbeli tervekről szólva Pál Csaba az ünnepség után újságíróknak elmondta, hogy húsztagú - többségében PhD hallgató alkotta - kutatócsoportjával még nagyobb lendülettel folytatják a munkát, hiszen innentől kezdve még nagyobb a felelősség, hogy teljesítsék is a célkitűzéseket. Mint fogalmazott: 2015 kulcsfontosságú év a tanítványainak, hogy bebizonyítsák, valóban a szakterületük legjobbjai közé tartoznak. A csoportnak most is jó pár tudományos publikációja áll benyújtás alatt, amelyek szinte mindegyike áttörést hozhat a szakterületen. A szakember továbbra is eddigi kollégáival, valamint j tanítványokkal szeretne együtt dolgozni és sikereket elérni, mert - mint mondta -, a Bolyai-díj az elmúlt 5-10 év közös munkájának elismerése. Küldetésének tekinti továbbá, hogy külföldön is figyeljenek a szakterület magyar képviselőire. Pál Csaba egyelőre nem gondolkozott azon, hogy mire költi a díjjal járó százezer eurót (több mint 30 millió forintot). A kutató az M1 aktuális csatornának nyilatkozva további terveiről azt mondta: a mikrobiológiában, bakteriológiában lát új kutatási területeket. Mint kifejtette: a tudósok eddig nem ismerték, most fedezik föl mekkora a változatosság ezekben az élőlényekben, most kutatják, milyen törvényszerűségek alapján működnek.
A szegedi Pál Csaba biológus kapta az idei Bolyai-díjat! GRATULÁLUNK!
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. május 17.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.