Gazdasági ismereteikről faggatták a szegedi iskolásokat

A Középiskolások pénzügyi kultúrája kutatás 2014-es eredményeit november 27. mutatta be a kutatócsoport vezetője, Kovács Péter, az SZTE GTK általános dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens Budapesten az Econventio Egyesület, az Állami Számvevőszék, a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvételével szervezett Econventio Konferencián.

Az Econventio Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara 2010 óta foglalkozik középiskolások pénzügyi ismeretinek fejlesztésével. Négy év alatt 40.000 diák vett részt programokon, töltötte ki a pénzügyi intelligencia mérésére szolgáló Econventio tesztet – ezzel a témában Európa egyik legnagyobb mintavétele valósult meg. A 2014-es pénzügyi kultúra kutatás eredményeit

Kovács Péter

, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának általános dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens, az Econventio Egyesület és az SZTE GTK közös kutatócsoportjának vezetője 2014. november 27-én mutatta be Budapesten az Állami Számvevőszék székházában az Econventio Egyesület, az Állami Számvevőszék, a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvételével szervezett Econventio Konferencián.

A 2014. évi felmérés főbb megállapításai

A diákok 44 százaléka szerint pénzügyi, gazdasági ismereteket rendszeresen, gyakorlatias formában kellene az iskolában tanulni. A diákok negyede e célra szívesen látna az órákon szakembereket. Pénzügyi ismeretek oktatására a tankönyveket csupán a középiskolások 21 százaléka tartaná megfelelőnek. Kevesen nyilatkoztak úgy, hogy egyedül tanulmányoznának internetes oldalakat, illetve hogy nem akarnak az iskolában pénzügyi ismeretekkel foglalkozni (7,9%). A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapítható, hogy a középiskolások idei átlagteljesítménye 42,6 százalék, aminél a diákok többségének teljesítménye rosszabb volt, így ez az eredmény nem nevezhető jónak. A középiskolások fele 40 százaléknál rosszabb eredményt ért el a teszten, míg 66 százaléknál jobb teljesítményt a kitöltők csupán 10 százaléka nyújtott. A legjobb eredményt elérők teljesítménye 97% volt. Szignifikánsan rosszabb eredményt értek el a teszten a 14-16 évesek (39%), mint a többi korcsoport. A 18+ korcsoport átlagteljesítménye 49%. A teszten a lányok kicsivel jobb eredményt (45%) értek el, mint a fiúk (42%). A tudásteszten jobb eredményt (49%) értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve, akik gazdasági középiskolában tanulnak. Azonban a nem gazdasági képzésekre járók átlagteljesítménye (39%) valamelyest csökkent. Ez a korábbi évekhez képest nagyobb különbséget mutat, mivel korábban mindösszesen 3 százalékpont volt a különbség a két képzési terület között. Továbbra is igaz, hogy a diákok jelentős része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, nem tudják tudásukat a hétköznapi élet problémáinak megoldásában megfelelően kiaknázni. Az érettségi utáni képzésben résztvevők teljesítménye szignifikánsan magasabb volt (54%), mivel ebben a képzési típusban többnyire megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek. A teszten gyengébb teljesítményt értek el azok, akik nem szeretnének az iskolákban pénzügyekről tanulni (39%), vagy egyedül tanulnának az internetről (38%). Jobb teljesítményt (46%) értek el azok, akik szerint pénzügyi ismereteket az iskolában kellene rendszeresen, gyakorlatias formában tanulni szakemberek, illetve tanárok vezetésével. A diákok 66 százaléka vállalna munkát külföldön, és az így nyilatkozók 42 százaléka akár örökre is elhagyná az országot a jobb megélhetési lehetőségek miatt. A diákoknak csak 30 százaléka tudja, hogy mi a csoportos beszedési megbízás. A középiskolások 77 százaléka fontosnak tartja a családi pénzügyi mérleg elkészítését, és a diákok 41 százaléka el is tudná ezt készíteni. A középiskolások 86 százaléka úgy gondolja, ha majd hó végén maradna fizetése, akkor megtakarítana. Csupán 13 százalékuk költené el a pénzét szórakozásra, hobbira. Ugyanakkor mindössze minden tízedik kitöltő takarítana meg a nyugdíjas éveire. A diákok 78 százaléka szerint az adókötelezettség életkorhoz kötött. A legtöbben a 18 éves kort jelölték meg (34,1 százalék). Ezzel összhangban a diákok 88 százaléka nem tudja, hogy a mindennapi vásárlásoknak is van adóvonzata. Szinte minden negyedik diák úgy gondolja, még soha nem fizetett adót. A válaszadók negyede azt a lehetőséget jelölte be, hogy igen szokott fizetni, de csak diákmunka alkalmával. A válaszadók kétharmada ismeri az adórendszer célját, azaz a közteherviselésből való részesedést. Ugyanakkor a kitöltők 16 százaléka szerint az adórendszer célja az Európai Uniónak való megfelelés, illetve 12 százalékuk szerint az egész csak lenyúlás, átvágás. A diákok 59 százaléka szerint válság idején a gazdaság inflációban, 10 százalékuk szerint szecesszióban van. Csupán minden ötödik válaszadó tudta a helyes választ, azaz a recessziót.