A kutatók legifjabb nemzedékéhez tartozó, középiskolás, illetve egyetemi tanulmányai elején járó, de immár komoly tudományos tapasztalatokat felmutató hat fiatal beszélt terveiről, célkitűzéseiről, motivációjáról, a kutatói lét iránti elhivatottsága gyökereiről az MTA Székházában tartott InnoDiákok Fórumán. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott rendezvény új megközelítésben irányítja a figyelmet a tehetséggondozásra.
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába tavaly emelte be az MTA az intézményrendszerében már fiatalon kutatásokat folytató diákok bemutatását célzó InnoDiákok Fórumát. Az idei rendezvényen a legifjabb kutatói nemzedék hat képviselője kapott lehetőséget, hogy ismertesse szakterületét, kutatásait, rövid és hosszú távú célkitűzéseit a tudomány nyilvánossága, valamint diáktársai előtt. A szárnyaikat bontogató fiatalok tevékenységét mentoraik is méltatták. A jövő kutatóiként üdvözölte a diákokat
Lovász László
, az Akadémia elnöke. "Míg a felvilágosodás korában egy 17-20 éves fiatal akár választott tudományterülete minden csínjával-bínjával tisztában lehetett, az ismeretek bővülésével egyre nő az az életkor, amikor az érdemi kutatásokba bekapcsolódhatnak a fiatalok. Ám az ülés előadói éppen azt bizonyítják, hogy elhivatottsággal, szorgalommal alkotó módon is bekapcsolódhatnak a tudomány művelésébe a diákok" – fogalmazott az elnök. "A tudomány megtanulása önmagában is csodálatos. A tudomány olyan, mint egy katedrális: minden részlete gyönyörű, és önmagában is lenyűgöző. Egész életébe boldog lehet az, aki eljut oda, hogy egészében átlássa" – hozott szemléletes példát köszöntője végén Lovász László.
Albert Krisztián
ökológushallgató a hódok elterjedését tanulmányozza Kászonban. A kutatásait az MTA Ökológiai Kutatóközpont támogatásával
Molnár Zsolt
pártfogásában folytató egyetemista gyakorlatias embernek tartja magát. Már gyermekkorában a természet szeretete határozta meg a mindennapjait, az akadémiai kutatóhálózattal a 3. Etnoökológiai tábor résztvevőjeként került kapcsolatba. „Szabadon kibontakozhatom, az érdeklődésemnek megfelelő témával foglalkozhatom, és bármilyen képességem, adottságom használhatom a munka során" – foglalta össze az mta.hu-nak a tudományos pálya legfőbb vonzerejét a másodéves szegedi egyetemista, aki egyetemi tanulmányai és az ökológiai kutatások mellett preparátorként is tevékenykedik. „Mindig az érdekelt, hogyan és mitől működnek a bennünket körülvevő dolgok, legfőképp a villamossággal kapcsolatos eszközök" – mondta el
B. Kiss Bálint
, az apaBoard elnevezésű eszköz kifejlesztője. A tanulás kezdeti lépései – a berendezések szétszerelése és a kérdések megfogalmazása – után a fiatalember tavaly részt vett az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki és Anyagtudományi Intézet hagyományos nyári táborában, ami véleménye szerint új szintre emelte tevékenységét. „Otthon egyszerű felvetésekre lehet választ kapni, például hogy hogyan kell hegeszteni vagy nyomtatott áramkört készíteni. A komplexebb kérdéseket – mint hogy hogyan készül egy MEMS technológiás gázszenzor – csak olyan helyen tehetjük fel, ahol rendelkeznek a világ legmodernebb technológiáival, amilyen az MTA TTK MFA is. Amikor itt kérdeztem, bár ugyanazzal az egyszerű tanulási szándékkal tettem, az már tudományos érdeklődésnek számított" – tekintett vissza a fiatalember a nagy hatású eseményre, ahol mentorát,
Kertész Krisztiánt
is megismerte. Már hetedikesként országos versenyeredményeket ért el
Sályi Gergő
, ami megerősítette abban, hogy megvan benne a természettudományok műveléséhez szükséges képesség. A bátorító családi légkörben felcseperedő fiú az ELTE Apáczai János Gyakorlógimnáziuma természettudományi tagozatos tanulójaként döntött úgy, hogy tudományos kutatói pályára lép. „Jelenleg a szerves kémia iránt érdeklődöm leginkább, TDK-munkámat is a modern katalitikus szerves szintetikus reakciók kutatásából készítem" – mondta az egyetemista. A
Novák Zoltán
vezette Lendület-csoportban elsajátított tudományos alapok, kutatási módszerek mellett Sályi Gergő a problémamegoldó gondolkodásmód és az emberi kapcsolatok, értékek jelentőségét is hangsúlyozta.
Molnár Janka Sára
már két éve bekapcsolódott az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont munkájába,
Varga Dezső
Lendület-csoportjával fejleszt detektorokat. A székesfehérvári, mindössze 17 éves gimnazista már gyermekkorában belekóstolt a fizikai kísérletek világába. „A nagypapám kiskoromban rengeteg látványos, érdekesebbnél érdekesebb kísérletet mutatott be nekem, számos eszközt készített a kedvemért. Ezeknek a csodás élményeknek a hatására döntöttem úgy, hogy fizikus szeretnék lenni" – mesélt a korai elhatározásról a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tanulója. A diáklány jelenleg olyan detektor fejlesztésén dolgozik, amellyel az egyes részecskék pályája vizuálisan megjeleníthető. „A kutatócsoport, illetve mentoraim segítségével számos elismert versenyen eredményesen szerepelhettem, megismerkedhetek hasonló érdeklődésű diákokkal, elismert kutatókkal, illetve bepillantást nyerhetek más kutatásokba is" – értékelte az MTA Wigner FK-ban szerzett tapasztalatait Molnár Janka Sára. „Egyszerű, falusi családban nőttem fel, általános iskolás korom óta orvos szeretnék lenni" – beszélt pályaválasztása hátteréről az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben
Sperlágh Beáta
, az MTA doktora pártfogásában dolgozó
Egyed Bálint
. A Semmelweis Egyetem elsőéves növendéke szerint az agyműködés kutatása az egyik legnagyobb feladat az orvostudomány jelenlegi kihívásai közül. Tudományos pályája kezdetén álló fiatalként a kutatói lét fő vonzerejét abban látja, hogy „magyar intézményben világszínvonalú, akár globális jelentőségű felfedezések születhetnek, és eljuttathatjuk hírünket a világon bárhová, hiszen a munkánk szerves része a külföldi konferenciákon való részvétel. Mentorom példaként szolgálhatna nemcsak a tudós, de bármely társadalmi réteg számára, ambícióban, kitartásban és emberségben egyaránt" – emelt ki a megszerzett szakmai tudás mellett egy másik aspektust a medikushallgató. Tanára buzdítására kezdett komolyan foglalkozni a csillagászattal
Dálya Gergő
. Az ELTE harmadéves fizikushallgatója 2011-ben csatlakozott az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben zajló adatelemzési tevékenységhez, amelynek során a Kepler űrtávcsőből érkezett információkat dolgozták fel. Jelenleg
Szabó Róbert
pártfogásában annak lehetőségeit kutatja, hogyan mutathatók ki a pulzáló változócsillagok kísérői. „Mentorom nagyon sok mindenben segített, bármilyen problémával nyugodtan fordulhattam hozzá. Többek között megismertetett a tudományos kutatás módszereivel, megtanította a szükséges ismereteket, önálló tanulásra buzdított, és segített felkészülni a különböző versenyekre és konferenciákra" – foglalta össze az akadémiai intézményben kapott támogatást az egyetemista. Zárszavában
Barnabás Beáta
, az MTA főtitkárhelyettese méltatta a fiatalokat támogató környezet és a szakmai fejlődésüket elősegítő mentorok szerepét. „A tudomány messze látó képességéhez szorosan hozzátartozik a jövő tudósnemzedékének kinevelése, a kutatói pályát választó fiatalok szakmai karrierjének nyomon követése. Az elméleti és módszertani ismeretek átadása önzetlen és felelősségteljes feladat" – fogalmazott Barnabás Beáta, gratulálva a pártfogóknak is a fiatal tudóspalánták sikereihez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.