Rákkutatás, evolúciófelgyorsítás és környezetvédő vegyületek - bemutatkoznak a Sófi-díjasok

Az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi-alapítvány összegyetemi pályázatára idén közel százan jelentkeztek, az ösztöndíj történetében először nyerte el egyszerre három vegyészhallgató is az elismerést.

Kihirdette idei győzteseit a Szegedi Tehetségpont részeként működő SZTE Sófi-alapítvány kuratóriuma. A fiatal szegedi tehetségeket támogató közhasznú szervezet Magyarországon egyedülálló, 13 éves tevékenységével elérte, hogy ösztöndíjai az egyik legrangosabb elismeréssé váltak a hazai felsőoktatásban. Az idei pályázatokra kilencvenegy egyetemista jelentkezett, közülük a legkiválóbb 11 hallgatónak ítélték oda a patinás kitüntetéseket.

Rákhajlamról és evolúciófelgyorsításról

„Vannak a természetben olyan állatok (a csupasz túrkáló ilyen), amelyek sosem lesznek rákosak. Ráadásul az is érdekes, a dohányosok háromnegyedét sem érinti ez a betegség. Azt korábban is tudták, hogy létezik valamilyen rák-rezisztencia, viszont sokáig úgy sejtették, hogy ennek oka az immunrendszerben keresendő” –

Bozóky Benedek

ötödéves orvostanhallgató vizsgálódásai erre próbálnak rácáfolni, azt kutatja, milyen szerepet játszik a tumor körüli normál szövet a betegség kialakulásában, hogyan befolyásolja azt. Azt elmúlt 30-40 évben világszerte tetemes összegeket áldoztak rákkutatásra, de hiába derült fény bizonyos mutációkra, a terápiás kezelések terén nem értek el áttörő eredményeket. Benedekben tehát felvetődött az ötlet: a tumor és a környező szövet kommunikációjára alaposabb figyelmet kellene fordítani. Ez a terület még gyermekcipőben jár, mindössze 10 éve foglalkozik vele mélyebben az orvostudomány, s most egy szegedi kutatócsoport is górcső alá vette. „Első munkám során azokat a géneket néztem, amelyek be- és kikapcsolódnak a tumor növekedése közben, ekkor találtam egy olyan fehérjét, ami eltűnik a tumor környezetében. Most pedig azt figyelem, hogy a normális szövet hogyan tudja a tumort befolyásolni, tudja-e normalizálni a ráksejteket.” Tehát a rákkal szembeni védelem velünk szültetett „képesség” lehet. Elsősorban az olyan egyszerű mikroorganizmusok, mint a hagyományos sörélesztő, illetve a közönséges bélbaktériumon keresztül kutatják a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai – így

Nyerges Ákos

ösztöndíjas hallgató is – az általános evolúciós folyamatokat. Fő területük az antibiotikum-ellenállás, vagyis, hogy a klinikai gyakorlatban megfigyelt baktériumok hogyan alkalmazkodnak az ellenük bevetett készítmények ellen. „Én a szintetikus biológia oldaláról vizsgálom a tárgykört: olyan módszerfejlesztést végzek, amelynek segítségével megpróbálom felgyorsítani az evolúciós folyamatokat a bélbaktérium örökítő anyagában” – foglalta össze röviden a másodéves biológushallgató, aki nem mellesleg a külön biológusok számára kiírt ösztöndíjpályázatot is elnyerte, mintegy 100 ezer forinttal honorálták kutatását. A módosításoknak köszönhetően az evolúciós folyamatok gyorsabban tanulmányozhatóak, ez pedig elősegítheti a génmódosítást a sejtbéli életfolyamatokban, tehát a kutatók saját céljaiknak megfelelően alakíthatják azokat a baktériumokat, amelyek ez idáig látszólag sikerrel felvették a harcot az antibiotikumokkal szemben.

Három vegyészhallgató egy kalapban

Korábban még soha nem nyert egyszerre három vegyészhallgató Sófi-ösztöndíjat, ráadásul mindhárman másodéves mesterszakos hallgatók:

Hancsákné Dudás Csilla

kettős hidroxidok rétegei közé katalitikus hatású részecskék bejuttatásával új, heterogén katalizátorokat állított elő. „Az én területem fő témája azok a katalizátorok, amelyek az élő szervezethez kapcsolódnak. Erről azt kell tudni, hogy az élő szervezetben homogén, vagyis oldott fázisban fordulnak elő, feladatom az, hogy ezeket valamilyen szilárd hordozón megkössem” – ismertette munkáját a fiatal vegyész. Olvasóinknak egy egyszerű példával élt: a piskótából (vagyis az előállított anyagból) is attól függően lesz ilyen vagy olyan sütemény, hogy milyen tölteléket (katalizátort) teszünk a rétegek közé. A réteges kettős hidroxidok anyagtípus rétegei közé mindenféle tulajdonságú anionokat be lehet juttatni, Csilla feladata pedig az, hogy katalizátorokkal töltse fel. Kutatásait a finomvegyszerek előállításában hasznosíthatják.

Tasi Ágost Gyula

cukorszármazékok és fémionok közötti, lúgos közegben fennálló kölcsönhatásokat és az alumíniumgyártásban szereplő oldatok elméleti kémiai modellezését vizsgálja. A másodéves mesterszakos vegyészhallgató évekkel ezelőtt kezdett el közelebbről megismerkedni e területtel: „a kezdetek kezdetén tömény, koncentrált jód oldatokban kezdtük el vizsgálni a kalcium oldhatóságát és egyéb komponensekkel alkotott új típusú vegyületeit”. A témakidolgozásból publikáció született, amelyet pedig további kutatások követtek: ekkor már a komplex kémia irányába kanyarodott el. „Az alumíniumgyártásában a szennyező komponenseknek van egy mintamolekulája, amely leírja a szennyező komponensek és az oldatban lévő alumínium kölcsönhatását. A technológia során óriási nagy probléma az, hogyan reagálnak a szennyezők, miként lehet ezt kiküszöbölni és hatékonyabbá tenni” – mesélte Ágost. Olyan modellvegyületet kapott, amin keresztül feltérképezhette az említett alumínium-kölcsönhatás kidolgozását. Megjegyezte, erre a projektjére a legbüszkébb. A kutatási terült egyébként ritkaságszámba megy, eddig nem is tárgyalt komplex kémiai reakciókat mutatott be, amelyeket a jövőben az alumíniumipar hasznosíthat. Ha már a kalciumoknál tartunk, ezek cukorsavakkal alkotott vegyületeinek egyensúlyi és szerkezeti vizsgálatával foglalkozik

Kutus Bence

is, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék másodéves vegyészkutatója. „A kalcium és a cukorszármazékok közötti komplex képződést vizsgálom lúgos közegben, vagyis hogy hogyan és mik képződnek, és milyen a szerkezetük.” A kutatás egy nagyon érdekes és aktuális területtel foglalkozik: a földalatti betontárolók veszélyes hulladékainak – így az atomhulladék is – megfelelő tárolását érinti. A glükonát anyag megfelelő felhasználása ugyanis közreműködik abban, hogy a hulladékban lévő radioaktív anyag ne jusson ki a környezetbe. „A cementben van kalcium is, ami befolyásolja ezeket a folyamatokat, ennek ilyen szempontból környezetvédelmi jellege van. Bizonyos kutatócsoportok Németországban a hulladékokat, mi pedig az azokat befolyásoló vegyületeket vizsgáljuk” – világított rá a szegedi Eötvös Loránd Kollégium tagja.