Az SZTE is stratégiai partnere az MTA Természettudományi Kutatóközpontnak + FOTÓK

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a magyar természettudomány új, 21. századi technológiával felszerelt, 9,5 milliárd forintból felépült intézménye.

A Pannon Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem után ötödik felsőoktatási intézményként a Szegedi Tudományegyetemmel írt alá együttműködési szerződést az MTA Természettudományi Kutatóközpont. A kontraktust csütörtökön

Szabó Gábor

rektor és

Keserű György Miklós

főigazgató látta el kézjegyével. Szabó Gábor az eseményen elmondta, irigylésre méltó infrastruktúrával rendelkezik az MTA TTK, a 2013 novemberében átadott központ a kor követelményeinek mindenben megfelel, ráadásul Lágymányoson az ELTE-vel és a Műegyetemmel olyan campust alkothat, mely „nagy hibát követne el, ha néhány éven belül nem válna nemzetközi szintű kutatóközponttá”. Ezért is nevezte a szegedi egyetem számára szakmailag rendkívül fontosnak az MTA TTK-val való kooperációt. Reményét fejezte ki, egyre több tudományos területen alakul ki, illetve egyre szorosabbá, mélyebbé válik a felek közötti együttműködés, mely az eddigiekben elsősorban a gyógyszerkutatásra, gyógyszerkémiára, szerves kémiára terjedt ki.

Keserű György Miklós megtisztelőnek nevezte, hogy az SZTE műhelyeihez fűződő, hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolatot szerződéssel pecsételhetik meg. Megemlítette, a kémiai tudományterületen tevékenykedők mellett közös kutatások folytak a szegedi biológusokkal, fizikusokkal, orvosokkal is. Úgy fogalmazott, a 740 főt, köztük 450 kutató foglalkoztató MTA TTK önmagában, partnerek nélkül nem lehet sikeres, ezért fog össze a vezető magyar felsőoktatási intézményekkel, köztük a Szegedi Tudományegyetemmel, mely nemzetközi szinten is ismert és elismert kutatókkal, kutatási eredményekkel rendelkezik. Az együttműködés formái között a tudományos kooperációt, a közös pályázatokat és a posztgraduális képzést említette a főigazgató, és hozzátette: fontos, hogy a felek megnyissák egymás számára a modern kutatási infrastruktúrájukat. Újságírói kérdésre válaszolva Keserű György Miklós elmondta, az MTA TTK számára egyedülálló lehetőségeket kínál majd a Szegeden épülő ELI lézeres kutatóközpont. Várakozásai szerint anyagtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjaik érhetnek el nagyszerű új eredményeket az európai szinten egyedi infrastruktúra révén. Szabó Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy az ELI páratlan esélyt nyújt az intelligens biológiai anyagok, a strukturált anyagok vizsgálatához, illetve olyan kérdések megválaszolásához, hogy a biológiailag fontos anyagok funkcionalitásában milyen szerepe van az elektrondinamikának. Ezáltal például az MTA TTK enzimológiai intézetének szoros kapcsolata lehet az ELI-vel. Ilyen értelemben viszont Keserű György Miklós azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a lézeres kutatóközpont háromoldalú közös kutatásokat tesz majd lehetővé az MTA TTK, az SZTE, illetve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével.