NFM: elkészült a Nemzeti Űrstratégia

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) előkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Űrstratégiát, amelyet a közeljövőben a kormány elé terjeszt, és amelynek fontos szerepe van abban, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) tagja lehessen.

Az űrügynökségi csatlakozással a magyarországi vállalkozásoknak lehetősége nyílik a további együttműködésre a legnagyobb európai űrtechnológiai cégekkel. A belépéssel egyidejűleg az ESA összes ipari tendere megnyílik a magyar cégek előtt, emellett szélesedik a részvétel lehetősége a különféle oktatási programokban is: az ESA ösztöndíjakat, továbbképzéseket nyújt a magyar szakemberek részére. Az NFM MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében számolt be a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) konferenciájáról, amelynek fővédnöke

Vályi-Nagy Vilmos

infokommunikációért felelős államtitkár volt. A tárca a közleményben idézi

Solymár Károly Balázs

infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány az idén kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Űrügynökséghez. Az űrügynökség tanácsa várhatóan a jövő héten dönt a kérdésben, így akár már idén megrendezhetik az első tárgyalási fordulót - tette hozzá a fejlesztési tárca helyettes államtitkára. A szerdán Budapesten tartott nemzetközi szakmai találkozón az Európai Űrügynökség képviselői, illetve a cseh, a lengyel, a román, a szlovák és az észt űripar szakemberei osztják meg az ESA-tagsággal kapcsolatos tapasztalataikat a hazai szakmai közönséggel. Magyarország 2003-ban vált az Európai Űrügynökség Európai Együttműködő Államává (ECS, European Cooperating State, EEÁ). Ezt a státuszt az ESA a csatlakozás előtt álló országok számára hozta létre. Az öt évre tervezett program során a magyar intézmények, kis- és középvállalkozások lehetőséget kaptak bizonyos európai űrprojektekben való részvételre. Magyarország felkészültségét jól mutatja, hogy az ESA első Európai Együttműködő Állama volt. 2007-ben az akkori magyar kormány úgy döntött, hogy az egyezmény lejártakor a teljes jogú ESA-tagság helyett a megállapodás újabb 5 évre szóló meghosszabbítását kéri. Időközben a régió országai közül Csehország, Románia, majd Lengyelország is teljes jogú taggá vált. Az együttműködői státusz azonban korlátozott részvételt biztosít az ESA programjaiban, az ebből nyerhető előnyök messze elmaradnak a teljes jogú tagságéitól. Erre tekintettel a nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztésére a kormány 2013-ban kezdeményezte a csatlakozást előkészítő tárgyalások megkezdését.