Dudar és Szeged „morális kötésbe került”

Különleges kutatássorozatba kapcsolódott be tavaly a Szegedi Tudományegyetem szociológusokból és pszichológusokból álló csapata - a kontingens egy 75 és egy 25 évvel korábbi felmérés folytatásaként vette górcső alá a Veszprém megyei Dudar község 1600 fős lakosságának belső társadalmát.

1937-ben egy nemzetközi kutatócsoport

Tomori Violát

, az 1930 és 1938 között működő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagját kérte fel, nyújtson segítséget egy magyarországi falukutatás lefolytatásában. A fiatal szociológusnő választása a helyszínt illetően egy Bakonyban található településre, Dudarra esett. „Az angol és német kutatók jól körülhatárolták, mire voltak kíváncsiak: azt szerették volna felmérni, tanulmányozható-e még Magyarországon az archaikus paraszti társadalom” – árulta el a háttérről a SZEGEDma.hu kérdésére

Feleky Gábor

, az SZTE BTK Szociológia Tanszék vezetője. Kifejtette, az említett kritériumoknak jól megfelelt a színmagyar és református lakosságú, illetve kizárólag mezőgazdaságból élő település. Bár a korabeli kutatások adatszerű eredményei különböző okok miatt nem ismertek teljes egészükben, a munkában résztvevő honi értelmiségiek – így

Ortutay Gyula

,

Hont Ferenc

,

Baróti Dezső

,

Erdei Ferenc

,

Buday György

vagy Tomori Viola – szakmai hírneve mégis biztosította a szociológusok későbbi figyelmét a vállalkozás iránt. „Dacára annak, hogy magát a kutatást nem ők végezték, hiszen a magyar csapat elsősorban az angol

Alexander Farquharson

és a német

Richard Thurnwald

segítségére volt, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma utolsó csúcsteljesítményeként kezeli az utókor ezt az 1937-es kutatást” – tette hozzá Feleky Gábor. Az 1987-es akcióról szólva elmondta, inkább volt egy afféle gyakorlat az akkori szegedi szociológushallgatóknak, illetve emléktábora a félévszázaddal korábbi munkának, mint megalapozott tudományos kutatás. Legfőbb eredménye, hogy felelevenítve a vállalkozást ismét felhívta a figyelmet Dudarra. A sor folytatásaként indult el 2012-ben az SZTE 28 fős csapata a Bakonyban található településre, aminek során a 22 hallgatót és 6 oktatót magában foglaló csoport azt tűzte ki céljául, hogy részletes képet szerezzen a helyi közösség jelenkori sajátosságairól.

„Nem egy egyszerű falukutatást végeztünk, igyekeztünk választ kapni arra a kérdésre, mennyire zárt vagy nyitott a község társadalma, illetve szerettük volna a múlt folyamatainak vizsgálatával, azok tükrében megérteni a mai dudari élet és identitás mibenlétét. A 75. évforduló pedig egy ünnepi alkalmat adott a munkánknak, valamelyest felelősségünkké vált így a falu világának követése, úgy is fogalmazhatnánk, egyfajta morális kötésbe kerültünk Dudarral” – mondta a kutatás nyomán létrejött „Szegedi társadalomkutatók Dudaron” című tanulmánykötet október 22-i bemutatóján Feleky Gábor, aki

Lencsés Gyula

, a Szociológia Tanszék oktatója mellett maga is társszerkesztőként vett részt a kötet kialakításában. Mint kifejtette, az írásgyűjtemény bemutatja, hogy a falu ’30-as években még zártnak tekinthető társadalma miként nyílt ki robbanásszerűen a II. világháborút követően, amikor a területen nyílt bánya, majd az ezt követő iparosodás a régió indusztriális központjává emelete Dudart, illetve azt, miként maradt ismét magára a rendszerváltás idején, a bánya bezárása után.

A kutatásban szociológusok mellett pszichológushallgatók és -oktatók is részt vettek. A munkában betöltött szerepükről és motivációjukról

Szabó Éva

, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet megbízott tanszékvezetője a következőképpen beszélt a könyvbemutatón. „Miképpen

Szokolszky Ágnes

tanulmányában megfogalmazta, a korai pszichológia komolyan érdeklődött a társadalom egyes kérdései iránt, az emberi lélekhez és annak működéséhez közelebb álló módszerekkel, megfigyeléssel, puha interjúkkal közelített a tárgyához.

<…>

Manapság kezd felerősödni egy olyan tudományos igény, ami felszínre hozza azt a relációt, amelyet a mi jelenlétünk is megtestesített Dudaron, és amely szerint nem lehet az embert a saját társadalmi közege nélkül megérteni.”

A szegedi kutatócsoport egy hetet töltött 2012 szeptemberében a Veszprém megyei faluban, munkájukat a már említett tanulmányköteten túl

Gulyás Gyula

filmdokumentációja örökítette meg. „Minden kutatásnak az a hozadéka, ha rájövünk, hol kellene folytatni. Nekünk szinte erkölcsi kötelezettségünk, hogy kiderítsük, miként zajlott az 1937-es faluvizsgálat, a faluban még élő idősek segítségével rekonstruáljuk az akkor történteket” – zárta gondolatait Feleky Gábor.