2012-höz képest mindenhol csökkent a jelentkezők száma, ám a négy nagy hazai tudományegyetem közül a szegedin éreztette legkevésbé a hatását ez a negatív tendencia.
Reggeli cikkünket a 2013. április 24-én délután aktuális számadatokkal frissítettük!
Az Oktatási Hivatal megjelentette a 2013-as felvételi időszak jelentkezési adatait a
internetes oldalon. Mint kiderült, az előző évi 110 616-hoz képest 14 százalékkal kevesebb, 91 175 pályázat érkezett most valamely felsőoktatási intézmény egy-egy képzési helyére. Az alap, nappali képzésre (bármely finanszírozási formában) történő jelentkezések száma 67 743-ról 60 104-re, azaz szűk 12 százalékkal hullott vissza, s ugyanennyivel, 12 százalékkal jelentkeztek kevesebben az államilag támogatott képzésekre is (93 426 után most 82 984). Ez a változás egyébként részben a demográfiai helyzet romlásával függ össze – mondta a napokban
Maruzsa Zoltán
felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen akarnak továbbtanulni, az ELTE 19 995 jelentkezését ugyanakkor vidéki éllovasként a Szegedi Tudományegyetem (13 568) követi, megelőzve a Debreceni Egyetemet (13 438) és a Pécsi Tudományegyetemet (11 509). Arányait tekintve az országos átlaghoz hasonlóan alakultak az SZTE mutatói, hiszen a 2012-es 15 750 jelentkezéshez képest nem egészen 14 százalékos a visszaesés. Ami viszont mindenképpen kiemelendő, hogy a négy meghatározó tudományegyetem közül a szegedi produkálta ezen a téren a legjobb eredményt, néhány század százalékkal felülmúlva a Debreceni Egyetemet. A DE-re 14 százalékkal kevesebben adták be papírjukat, mint tavaly, az ELTE esetében ugyanez a szám több mint 18, a PTE-nél pedig csaknem 21 százalék. Ami az első helyes jelentkezéseket illeti, hasonló megállapításokat tehetünk. 2012-ben 8422-en, most 7182-en jelölték meg első helyen a Szegedi Tudományegyetemet, ami szűk 15 százalékos visszaesést jelent. Valamivel jobb a helyzet ezen a téren Debrecenben, a DE 7389 első helyesével körülbelül 12,5 százalékos csökkenést kénytelen elkönyvelni. Számszerűleg a legtöbben, 11 295-en az ELTE-t tették az első helyre, ám ez a tavalyi adatokhoz képest ugyanúgy csaknem 15 százalékos veszteséget mutat, mint az SZTE-nél. Pécs zárja a sort a tekintetben is, 5524 első helyese majdnem 23 százalékkal kevesebb, mint az előző évi szám. Az alap, nappali képzésre (bármely finanszírozási formában) történő jelentkezések száma – mint jeleztük – országosan 12 százalékkal csökkent. Az SZTE teljesítménye ebben a tekintetben igazodott az országos átlaghoz, hiszen 9211 jelentkezése a tavalyi 10 443 után szűk 12 százalékos visszaesést jelent. Arányaiban ez megint jobb, mint a másik három vezető tudományegyetem adatai. Bár az ELTE-re 13 225, a DE-re 9401, tehát valamivel magasabb számú pályázat érkezett, előbbinél több mint 20, utóbbinál is majdnem 14 százalékos a veszteség 2012-höz képest. A PTE 7783 érdeklődést vonzott ezeken a képzésein, ami bő 18 százalékkal karcsúbb, mint tavaly. Ha minden képzési szintet és munkarendet tekintve az államilag támogatott képzések jelentkezési adatait vetjük össze, a négy tudományegyetem összehasonlításában ismét jeleskedett az SZTE, hiszen arányaiban Szegeden a legkisebb a visszaesés. Míg tavaly 13 572-en, addig idén 12 204-en pályáztak ilyen képzésekre, tehát picivel több mint 10 százalékkal csökkent a mutató, ami jobb, mint az országos átlag. A legmagasabb jelentkezési számot produkáló, e vonatkozásban az SZTE-t egyedül megelőző ELTE (17 096) esetében csaknem 20, a PTE-nél (10 149) közel 18, míg a DE-nél (11 943) is több mint 10 százalékos a morzsolódás. Fontos azt is megemlíteni, hogy a szegedi universitas a mesterképzések tekintetében is országos második, vidéki első lett. Az SZTE mesterképzéseit 2535-en jelölték meg, az ELTE-re 4569-en, a DE-re 2332-en, a PTE-re 2134-en pályáztak.
Forrás: www.u-szeged.huPortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.