Dalba foglalt citromsavciklus - rendhagyó biokémia-előadást tartottak debreceni diákok + FOTÓK, HANG

Citrátkör, tudománytörténet és elénekelt citromsavciklus – a Szent-Györgyi Albert tanulmányi verseny győztes csapata, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium diákjai és felkészítő tanáruk tartott rendhagyó biokémia-órát másodéves medikusoknak.

A csapat az október 26-án lezárult Szent-Györgyi-versenyen nyerte el a jogot arra, hogy értékes tárgyjutalmak, valamint egy cambridge-i látogatás mellett egy rendhagyó előadást tarthasson az egyetemen.

Dux László

, az előadásra lehetőséget biztosító Biokémiai Intézet tanszékvezető professzora portálunknak elmondta, ez az alkalom szépen kapcsolódik a Szent-Györgyi-örökséghez. Mind az előadók, mind a hallgatóság számára érdekes és stimuláló lehetőség, hogy a diákok maguk beszéljenek a citrátkörről.

Kötetlenül

Maga a téma azért is fontos, mert Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat is részben az ezzel kapcsolatos munkáiért kapta. A professzortól megtudtuk, az előadóknak nem szabtak semmilyen megkötést a felkészülésben, hiszen a versenyen is magasszintű tudásról tettek tanúbizonyságot. Hozzátette: reméli, a diákok számára is ösztönző, életre szóló élményt jelentett az előadás. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban régi hagyományai vannak a kémia és a biológia oktatásának – mondta el az előadás kezdetén a csapat felkészítő tanára, Gőz József. Az témát három diák – Árva Hédi, Kolostyák Zsuzsanna és Kovács Dániel – előadásában úgy állították össze, hogy az egyetemi színvonalhoz igazodjon, és a 17-18 éves diákok számára is hasznos legyen.

Szent-Györgyi köre

A citrátkör vagy citromsavciklus a sejtek alapvető fontosságú anyagcsere-folyamataiban játszik fontos szerepet. Az előadás tudománytörténeti részében elhangzott: a kutatók mindig is kíváncsiak voltak arra, hogy mik építik fel az élő szervezeteket. A 20. századi technikai, valamint kvantumfizikai fejlődése tette lehetővé, hogy molekuláris szintű vizsgálódásokat folytassanak a szakemberek. Így került az érdeklődés középpontjába a sejtlégzés, mellyel a ’30-as években Szent-Györgyi is foglalkozott. Az út nem volt éppen rövid, először a svéd Thunberg 1906 és 1920 közötti kísérletei kezdték feltárni ezt a területet, ő több mint hatvan anyag oxidációját vizsgálta. Szent-Györgyi a fumársav-katalízis szerepének felismerésével tett hozzá a „körhöz”, a ’30-as években pedig Hans A. Krebs megalkotta a citrátkör első változatát. Ugyanakkor Ochoa és Lynen vizsgálódásai is nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy Krebs végül leírta a teljes kört, amiért 1953-ban Nobel-díjat kapott – a citromsavciklust máig Szent-Györgyi–Krebs-ciklusként is emlegetik.

Picike borfaló

Az óra végén Gőz József néhány – többnyire szegedi medikusoktól származó – tanulás-módszertani tippet is adott a hallgatóknak az anyag könnyebb elsajátításához. Így például megtudhatták a résztvevők, mi köze a citrátkörhöz a „picike borfalónak”. A legnagyobb sikert mégis a tanár és egy kollégája által írt nyolcstrófás költemény aratta, mely a citromsavciklus legfontosabb reakcióit szedi versbe, és melyet Gőz József elő is adott – Szegedhez kapcsolódva stílszerűen – a „Kiskutya, nagykutya nem ugat hiába” dallamára. Dux professzor megjegyezte, ő maga is sokszor mondta már el előadáson a citrátkört, de ez a megzenésített verzió vert minden eddigi próbálkozást. Hallgassa meg a megzenésített citromsavciklus első három versszakát!