A világháló hálójában – problémás internethasználat

Ugye ön is naponta használja az internetet? Szokott chatelni, közösségi oldalakon bolyongani, használja ismerővel való napi kapcsolattartásra a netet? Előfordult már, hogy úgy érezte, nem tudja otthagyni a képernyőt?

Korábbi írásunkban

már foglalkoztunk az internethez is kapcsolódó pornófüggőséggel, most konkrétan a világhálótól való dependenciát járjuk körbe. Az internetfüggő személyekre jellemző a fokozott, túlzott mértékű (időben is) internethasználat, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy mire, milyen célból használják az internetet – hívta fel a figyelmet

Koronczai Beatrix

, az ELTE PPK, Pszichológia Intézet doktorjelölt kutatója, akit a XI. Pszichológiai Napokon tartott előadása kapcsán kérdeztük. A kutatások szerint a munkavégzésre használt internetezés nem függ össze a problémás internethasználattal, hanem inkább a szabadidős tevékenységként használt internetezés kapcsolódik az internetfüggőséghez.

Alvás helyett

A problémás internethasználat egyelőre még nem szerepel a betegségek nemzetközi osztályozási rendszerében, ami azt is jelenti, hogy nincs egy elfogadott kritériumrendszer, amely alapján ki lehetne mondani valakiről, hogy internetfüggő vagy sem. Egy általánosnak tekinthető szabály ugyanakkor a legtöbb mentális zavar kapcsán, hogy akkor tekinthető betegségnek, ha a problémák elérik azt a fokot, amikor a személy mindennapi tevékenységét, alapvető szükségletei kielégítését stb. károsítják – magyarázta portálunk Koronczai Beatrix. „Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy ha valaki akkor is internetezik inkább, mikor választhatná az alvást, evést, iskolába vagy munkába menést, vagy a (valós térben létező) barátaival történő szórakozást, akkor mindenképpen felmerül az internethasználat problémás volta” – tette hozzá a szakember.

A chattől az online játékokig

A pszichológustól megtudtuk, a kutatások ma már bizonyítékul szolgálnak arra, hogy egyes internet nyújtotta lehetőségek, tevékenységek szorosabban összefüggnek a problémás internethasználattal, mint mások. Elsősorban azok a funkciók tartoznak ide, amelyek lehetőséget jelentenek az azonos idejű kommunikációra, mint például a chat, az MSN, a közösségi oldalak egyes szolgáltatásai és az olyan típusú online játékok, amelyek lehetővé teszik a játékosok egymás közötti kommunikációját. Ugyanakkor fontosnak tűnik az is, hogy kivel történik a kommunikáció. Ha az internetet a személy arra használja, hogy már korábban kialakult kapcsolatait ápolja (nem a virtuális világban kialakult barátságok, családtagokkal való kapcsolattartás), akkor az kevéssé hat az internetfüggőség kialakulása felé – árnyalta a képet a szakember.

A közös alap?

Bár jelenleg még kevés a vonatkozó kutatási eredmény, de valószínűsíthető, hogy többféle probléma, személyiségbeli jellemző húzódhat meg a problémás internethasználat különböző mintázatai mögött. Koronczai Beatrix elmondta, a biológiai jellegű kutatások (agyi változások vizsgálata, genetikai vizsgálatok stb.) arra engednek következtetni, hogy van hasonlóság a többi addikciós (függő) viselkedés és az internetfüggőség között a háttérmechanizmusok tekintetében, tehát mintha lenne egy közös biológiai alap, egy sérülékenység az addikciós viselkedésre, amely aztán a különböző környezeti feltételektől függően vezethet eltérő addikciós problémákhoz. A személyiségvonásokat illetően pedig elég vegyesek az eredmények (épp ezért gondolható az, hogy többféle személyiségtípus lehetséges, és többféle út, amely a problémás internethasználathoz vezet).

Függők

Ugyanakkor vannak olyan személyiségvonások, amelyek úgy tűnik, szorosabb kapcsolatban vannak a problémás internethasználattal, mint mások, de az ok-okozati viszonyok még tisztázatlanok, mert még nagyon kevés olyan kutatási adat áll rendelkezésre, amelyek longitudinálisok. Így nehezen mondható meg, hogy vajon mi volt előbb, a pszichopatológiai tünet vagy az internetfüggőség. A legtöbb kutatási eredmény egyöntetű abban a tekintetben, hogy a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés összefügg a problémás internethasználattal. Több kutatás azt is megállapította, hogy az impulzivitás, a szenzoros élménykeresés kapcsolódik az internetfüggőséggel, ugyanakkor más vizsgálatok ezt nem támasztották alá. Jellemző még a társas kapcsolatok kialakításában mutatott nehézség az internetfüggők körében: az introverzió, a magányosság, az alacsony érzelmi intelligencia, a szociális szorongás stb. A pszichopatológiák vonatkozásában a következők esetében találtak együttjárást az internetfüggőséggel: depresszió, szorongásos zavarok, hiperaktivitás, drogfüggőség, evészavarok, kényszerbetegség, személyiségzavarok – sorolta a pszichológus.

Szinte lehetetlen a teljes megvonás

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni, ha valaki felismeri, hogy a világháló csapdájába esett, a szakember úgy fogalmazott, az internetfüggőség esetében – sok más addikciós viselkedéshez hasonlóan – a betegségbelátás kérdése elég nehéz. Mivel az internetezés egy szociálisan elfogadott tevékenység – akárcsak a munkamánia –, sokáig lehet hárítani a problémát. Annak beismerése, hogy a személy már képtelen kontrollálni az internethasználatát, hiába akar lemondani róla, vagy sikertelenül próbálja csökkenteni az internetezésre szánt időt, hosszú folyamat. „Az is nehezíti a probléma megoldását, hogy a teljes absztinencia (vagyis az internet teljeskörű kizárása a mindennapi életből) szinte lehetetlen – ez az alkohol- vagy drogfüggőség esetén könnyebb kérdés. Azt gondolom, hogy mint minden mentális zavar esetén, az internetfüggőségnél is sokkal könnyebb a problémamegoldás és jobb prognózisú, ha az illető szakember segítségét kéri” – összegzett Koronczai Beatrix. Ami az életkori érintettséget illeti, a serdülő és a fiatal felnőtt korosztály egyértelműen sérülékenyebb a netfüggőség terén, főleg ha a fiatal kiszakad eredeti, addig őt megtartó és őt körülvevő közegéből, például ha korábbi lakhelyétől távol tanul tovább. A szülők segítsége azonban mindenképpen fontos. A teendők pedig függnek attól, hogy hány éves fiatalról van szó. „Pszichológusként mindenképpen azt tartom fontosnak, hogy a szülők a tüneti kezelés, azaz az internethasználat csökkentése mellett fordítsanak figyelmet arra is, hogy milyen okok vezethettek el ahhoz, hogy gyermekük inkább az internet világa felé fordult, és igyekezzenek azok megoldásában segíteni őt” – így a szakember. Mindenképpen érdemes alternatív szórakozási lehetőségeket keresni az internet helyettesítésére, és olyan tevékenységeket felkínálni a gyermek számára, amelyek az otthonon kívül zajlanak, és ugyanakkor pozitív, társas élményeket nyújtanak számára – tanácsolta Koronczai Beatrix.