Egyetem

Nemzetközi konferencia a Wittman-örökség nyomában + FOTÓK

Nemzetközi konferencia a Wittman-örökség nyomában + FOTÓK

2012. szeptember 24., hétfő
Nemzetközi konferencia a Wittman-örökség nyomában + FOTÓK

Negyven éve elhunyt történészprofesszorára emlékezik a Szegedi Tudományegyetem. A Globalizáció, modernizáció és tradíciók címmel szeptember 24-26. között megrendezett nemzetközi Wittman Tibor-emlékkonferencia megnyitójára a szegedi városházán került sor.

Szeptember 24-én az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében Wittman Tibor-tanterem avatásával is kifejezte a kar egykori tanszékvezetője iránti tiszteletét. Harmadik alkalommal rendeznek

Wittman Tibor

(1923-1972) tiszteletére konferenciát - mondta el a megnyitón

Csernus Sándor

, az SZTE Bölcsészettudományi Karának dékánja. Először a fiatalon elhunyt történész születésének hatvanadik évfordulója alkalmából, halála után tizenegy évvel került sor ilyen tudományos tanácskozásra 1983-ban, majd születésének hetvenötödik évfordulójára is így emlékeztek. A dékán hangsúlyozta, már akkor is megállapíthatták, hogy Wittman Tibor öröksége él, most pedig ismét számvetést készítenek a bölcsészkar egykori tanszékvezetője halálának negyvenedik, születésének közelgő kilencvenedik évfordulója alkalmából. "A Wittman-életmű nem szakadt meg, az általa inspirált kutatási irányok ma is élnek" - összegzett a dékán.

A jászberényi születésű Wittman Tibor kilenc nyelven tudott, ami nem csak segítette, hanem befolyásolta is kutatási irányait - emelte ki Csernus Sándor. Budapesten szerzett történelem-latin szakos diplomát, a nagyhírű Eötvös Kollégiumhoz tartozott. A pécsi, budapesti, majd a debreceni tanárképző főiskola után került a szegedi egyetemre, ahol az 1958/59-es tanévtől tanszékvezetőként dolgozott - később dékánhelyettesi, majd oktatási rektorhelyettesi, illetve a Szegedi Akadémiai Bizottságban alelnöki tisztséget is vállalt. Wittman Tibor kutatásainak spektruma rendkívül széles, Erdélytől Európa (főleg Németalföld és Spanyolország) történetén át egészen Latin-Amerikáig, illetve az Európán kívüli világig. Csernus Sándor hangsúlyozta, a történész karrierje az akkori József Attila Tudományegyetemen teljesedett ki, itt lett professzor 1961-ben, majd itt védte meg 1962-ben akadémiai értekezését. 1968-ban a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék neve Latin-Amerika történetével bővült. A dékán végül arról is szólt, a kar szeretne nagy professzori elődöket, példákat felmutatni, akik fenntartják az universitast. A konferencián gondolnak azokra is, akik inspirációt kaptak Wittman Tibortól. Ma már Szeged a Latin-Amerika és a Mediterrán kutatások nemzetközileg is elismert centruma. Anderle Ádám, a Hispanisztika Tanszék professzora többek közt Makkai Lászlót idézte, aki szerint Wittman az elsők között volt, hanem az első, aki önállóan egyetemes témát kutatott, előtte a magyar történészek ki-kitekintettek a világ más részére, de mindig Magyarországgal összekötve. A professzor hangsúlyozta, Wittman világtörténelemben gondolkodott.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.