Szegedi diplomaosztó: a kiváló jogászoknak mindig lesz piaca

Átvehették okleveleiket az amerikai jogi szakértő és az angolszász jogi- és angol jogi szakfordító képzésben részt vett hallgatók szombaton délután a jogi kar épületében. Az ünnepi eseményen az Összehasonlító Jogi Intézettel együttműködő toledói egyetem jogászprofesszora, John Barrett is részt vett.

A diplomaosztón

Szabó Gábor

, az SZTE rektora hangsúlyozta, nagy szükség van olyan szakemberekre, akik értik az angol nyelvű jogi szövegeket és a common law jogrendszert ismerik, képesek azt alkalmazni. Az amerikai jogi képzéshez hasonló idegen nyelvű programok erősítik a szegedi jogi kart, ugyanis a jogi oktatás körüli változásokra az intézményeknek olyan stratégiákkal kell válaszolniuk, amelyek hallgatókat vonzanak. A szegedi jogi kar számára az egyik ilyen program lehet az idegen nyelvű képzés, melyekről szólva a rektor reményét fejezte ki, hogy a meglévők mellett növekvő számban lesznek majd a kar képzési palettáján.

Oktatók egyenesen a tengerentúlról

Badó Attila

, az Összehasonlító Jogi Intézet vezetője portálunknak elmondta, amerikai jogi szakértői bizonyítványokat vehettek át a hallgatók, mely a két egyetem által kiállított „certificate”, valamint az angolszász jogi és szakfordítói diplomákat is kiosztották, melyek posztgraduális, Magyarországon akkreditált oklevelek. 2005 óta működik a képzés és 2008-ban indultak a posztgraduális képzések. A képzés erőssége, hogy az oktatók többsége az Egyesült Államokból érkezik, így az amerikai jogi ismereteket egy neves amerikai jogi kar oktatói adják át. Az erre épülő szakfordítói ismereteket pedig elismert magyar nyelvtanárok és jogászok. A legfontosabb jogágak oktatása (alkotmányjog, büntetőjog, kártérítési jog stb.) mellett a hallgatók a jogi dokumentumok angol nyelvű szerkesztésétől kezdve az ügyvédi munka kulisszatitkain keresztül a különböző típusú szakszövegek fordításáig számos olyan tudást és képességet megszerezhetnek, ami későbbi munkájuk során hasznukra válik – sorolta a professzor. Akár magyarországi, akár valamilyen uniós intézménybe pályázik valaki, egy ilyen diploma előnyt jelenthet – magyarázta az oklevél munkaerő-piaci értékét Badó Attila. A bíróságokon, ügyészségeken például a szakjogász diplomákat a pályázatoknál pluszpontokkal jutalmazzák. Ám itt nem elsősorban a „papírnak” van jelentősége, hanem annak, hogy egy ma már elengedhetetlen tudásra tehetnek szert mindazok, akik a képzéssel járó terheket vállalják – így a professzor.

A kapcsolat

John Barrett

, a University of Toledo College of Law professzora elmondta, 2005-ben egy testvérvárosi delegáció látogatott Szegedről Toledóba, ekkor vetődött fel az ötlet, hogy egy együttműködés keretében amerikai jogi képzést indítsanak – a professzor a fogadóbizottság tagja volt. 2006-ban küldtek először tanárokat a szegedi jogi karra. Az utóbbi hat évben összesen 15 amerikai professzor fordult meg Szegeden, ez pedig John Barrett szavai szerint nekik is jó tapasztalatszerzést jelentett. A professzor 2008-ban csatlakozott az oktatókhoz, azóta négy-öt alkalommal járt már Szegeden, és mint mondta, nagyon örül, ahányszor csak jöhet, és találkozhat a régi barátokkal. Az oktatási tevékenységen túl fontosnak tartják, hogy egymás kultúráját is megismerjék. A hallgatókkal is szívesen ül le beszélgetni. A kapcsolat visszafelé is működik, Mezei Péter programfelelős most Amerikába készül, ahol szívesen fogadják a magyarok tapasztalatait.

Kicsi világ, nemzetközi jog

Arra a kérdésre, hogy a munkaerőpiacon milyen előnyt jelenthet az amerikai jogi képzettség, a professzor elmondta, nagyon kicsi lett a világ, még egy olyan nagy országban is, mint Amerika. Egy legalább két-három éve tevékenykedő ügyvéd biztosan találkozni fog nemzetközi ügyekkel és problémákkal. Barrett hangsúlyozta: a modern világban szükség van arra, hogy valamennyi ügyvéd megismerje a nemzetközi jogot. Amerikában teljesen más a jogrendszer, mint Magyarországon vagy Európában. Az USA az egyik legnagyobb gazdaság a világon, és még egy olyan kicsi országnak, mint Magyarország, is számos üzleti kapcsolata fűződik hozzá. Nem utolsó sorban pedig az amerikai jogrendszer tanulmányozása hozzájárul ahhoz, hogy értsék például Kanada, Finnország, Ausztrália vagy akár Új-Zéland jogrendszerét. És persze különleges rálátást biztosít Amerikára, aminek remélhetőleg hasznát veszi a hallgató a jövőben.

Jelen és múlt jogásza

A professzor egyik kutatási területén azt keresi, hogy a kormány a törvények segítségével miként tudja a magánszektort rábírni, hogy jó eredményeket érjen el a társadalomban. Ha a cégek például úgy tevékenykednének, ahogyan akarnak, akkor nagyon keveset fizetnének a munkavállalóknak, ezért kell a kormánynak ezt szabályoznia. Ugyanakkor az üzleti szektor sokkal hatékonyabb, mint az állami. Ha arra használjuk a törvényt, hogy a cégeket motiválja, az egész társadalom számára hasznos eredményeket kapunk – magyarázta a professzor. A környezetvédelmi jogban például szabályozzák, mennyire szennyezheti az ipar a környezetet. De mire a kormány kiválasztja, beszerzi, és alkalmazza a megfelelő technológiát, addigra már az elavult lesz. Ha viszont adókedvezményt kínál azoknak a cégeknek, amelyek bevezetik az új, környezetbarát technológiát, az motiválóan hat rájuk, így a társadalom is jobban jár, és minden hatékonyabb – szemléltette kutatási témáját John Barrett. Másik érdeklődési területe a common law jogrendszer története. E jogrendszerben a törvények elsősorban szokásokra épülnek, illetve hagyományokra, precedensekre. Ahogyan telik az idő, változnak a szokások és a hagyományok, és időről időre egy-egy jogszabály értelmét veszti, mivel maga a hagyomány is megváltozott. A professzor kifejezetten azokat a területeket és eseteket keresi, amelyeknél a hagyományok, amelyre az adott törvény épült sokat változtak az évek során. Kutatásai rávilágítanak azokra a törvényekre, amelyeket ez alapján ideje lenne felülvizsgálni.

Jó szakemberek a piacon

A professzortól megtudtuk, az ismert gazdasági helyzet miatt, főleg az utóbbi négy-öt évben az Egyesült Államokban sem egyszerű az elhelyezkedés. Az USA-ban 300 millió ember él, így érthető módon majdnem minden szakmában túl sokan vannak, de még sincs elég jó szakember egyikben sem – így Barrett. „A mi célunk az, hogy a hallgatókat felkészítsük arra, hogy kiváló ügyvédek legyenek. A magas színvonalon képzett szakembereknek ugyanis mindig lesz piaca” – összegzett a professzor. John Barrett egyébként a Harvardon szerzett diplomát. Kérdésünkre elmondta, a legjobb jogi egyetemeken, mint a Harvard, az összes hallgató kiváló. Ugyanakkor egy közepes színvonalú iskolában is megvannak a legjobb tanulók. Ezt tudják a munkáltatók is. Ha valaki a legkiválóbbak közt végez bármelyik iskolában, akkor jó esélyei vannak. De ha alul marad, akkor jobb, ha egy jó nevű iskolába jár.