Természettudós-többség az idei Sófi-különdíjasoknál

Jankovics Marcell érkezik a díjátadóra

Korábbi írásainkban az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány idei biológus győzteseit, illetve fődíjasait mutattuk be, most pedig a különdíjasokat vesszük sorra, egyben kutatási területeik révén bepillantást nyerhetünk a marketing, a vegyészet, a fizika és a büntetőjog egy-egy szegmensébe is.
Az alapítvány 11 éves történetében először nyert testvér-, sőt, ikerpár:
Berki Péter (képünkön hátsó sorban balról az első)
és
Berki Viktor (képünkön hátsó sorban középen)
. Az orosházi születésű testvérek általános és középiskolájukat is a Békés megyei kisvárosban végezték, az egyetemi tanulmányaik kötik őket Szegedhez. „Bár az egyetem megkezdése óta gyakorlatilag Szegeden élek, amikor csak tehetem, hazalátogatok, és a mai napig tősgyökeres orosházinak vallom magam” – mondja Péter. A két különdíjas két teljesen különböző területtel foglalkozik.
Kapcsolatok és zord természet
Jankovics Marcell köszönti a tehetségeket
A Sófi-alapítvány idei díjkiosztójára július 6-án 10 órától kerül sor a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az alapítvány ösztöndíjai presztízsét azzal is igyekszik növelni, hogy évről évre a kulturális élet kiválóságait kéri fel díjátadónak. Idén Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező érkezik Szegedre.Berki Viktor másodéves marketing szakos hallgató. „Véleményem szerint manapság már minden a kapcsolatokról szól. Sokszor észre sem vesszük ezek jelentőségét, mert a kapcsolatok kialakítása ma már egy szempillantás alatt, jóformán egy kattintással is megtörténhet. Éppen ezért kutatómunkám során arra koncentráltam, hogy megvizsgáljam, milyen szerepe van a kapcsolatok tudatos kialakításának és fenntartásának az üzlet világában” – magyarázza Viktor, aki elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat vette kutatása fókuszába
Révész Balázs
témavezetésével, mert úgy gondolja, hogy ezeknek a cégeknek fontos szerepe van a gazdasági vérkeringés fenntartásában. A hallgató vizsgálódása során arra is kíváncsi volt, hogy ezek a vállalatok mennyire vannak tisztában a modern információs és kommunikációs technológiák által kínált lehetőségekkel a kapcsolatok menedzselése során, illetve mennyire alkalmazzák ezeket a módszereket. Viktor egyékbént imádja a természetet. „Minden formájában, a maga zord valójában. Éppen ezért lehetőségeimhez mérten igyekszem minél több időt a szabadban tölteni és két legkedvesebb hobbimnak élni. Az egyik a természetfotózás, mely gyerekkorom óta érdekelt és melyet egyetemista korom óta, már saját felszereléssel űzhetek, a másik pedig a túrázás, hegymászás” – meséli a Sófi-különdíjas, aki az izzasztóbb, nomádabb hegymászásoktól sem riad vissza. Mint mondja, szereti a nehezebb, kihívásokkal teli terepeket, a sátras, patakban fürdős, hátizsákos hétvégéket.
Életvidám vegyész
Berki Péter másodéves vegyész mesterszakos hallgató, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken folytat vizsgálódásokat a
Hernádi Klára
dékánasszony által vezetett kutatócsoportban. Szén nanocső-fém kompozitok előállításával (szintézisével) és vizsgálatával foglalkozik, mely anyagokat a későbbiekben a csoport nemzetközi kapcsolatai révén nanotechnológiai fejlesztések során fognak felhasználni például különböző gázok kimutatásához készülő szenzoroknál. Péter életvidám és jókedvű embernek tartja magát, és ezt próbálja a környezete felé is mindig sugározni. „Imádok, és többek bevallása szerint tudok is főzni, számomra ez az önkifejezés egyik formája. Szeretem a természetet és az állatokat, és szerintem semmi sem lehet olyan megnyugtató, mint egy jó könyv társaságában eltölteni egy zord időjárású napot” – így az ifjú kutató.
Nem múlik a hajszálon

A másodéves fizikus mesterszakos
Pápa Zsuzsanna (képünkön első sor, jobbra)
mohácsi születésű, ott érettségizett a Kisfaludy Károly Gimnáziumban. Az egyetem révén már ő is öt éve él Szegeden, és meg is szerette a Tisza-parti várost, de gyakran utazik haza hétvégére. Kutatási területe az ellipszometria, amely egy anyagvizsgálati módszer. „Lényege, hogy fényt bocsájtunk a minta felületére, és a visszavert fénynyaláb úgynevezett polarizációs tulajdonságait vizsgáljuk. Ezekből az anyag számos jellemzőjére tudunk következtetni. A következtetést szó szerint kell érteni, mivel ezeket a jellemző paramétereket csak egy modellezési eljárást követően tudjuk meghatározni” – fejtegeti a fizikushallgató. Meghökkentő talán, de mindezen nehézségek ellenére a módszer akár a hajszál vastagságánál százezerszer kisebb vastagságok mérésére is alkalmas. Az ellipszometria nagy előnye, hogy a vizsgált minta semmilyen károsodást nem szenved, így egyre elterjedtebben alkalmazzák már félvezető eszközök, napelemek gyártása során is. „Jelenleg
Budai Judit
és
Tóth Zsolt
témavezetése mellett én magam is egy, a napelemekben használt speciális anyaggal foglalkozom, amely ellipszometriai mérése nagy kihívást jelent” – összegzett Zsuzsanna. A hallgató azt is elmondta, abban, hogy elnyerte a Sófi-alapítvány különdíját, nagy szerepe van az évfolyamtársainak, akik amellett, hogy egy egészséges versengésben mindig jobb eredmények elérésére ösztönözték, a barátai is. Zsuzsanna szeret zongorázni, úszni és olvasni, emellett a barátaival is gyakran szerveznek közös programokat.
Útban egy speciális szívkatéter felé
Kohut Attila (képünkön hátsó sorban jobbra)
Beregszászról (Ukrajna, Kárpátalja) származik. A szintén másodéves fizikus mesterszakos hallgató
Geretovszky Zsolt
témavezetésével végzi kutatásait az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken. „Az orvostudományi kutatások egy jelentős része azzal foglalkozik, miként lehetséges a betegségeket minél korábbi szakaszban felismerni. Különösen így van ez a szívbetegségek esetében, melyek sikeres gyógyításának esélye nagymértékben javul korai diagnosztizálás esetén” – vezeti fel kutatási témáját Attila. „Ez leginkább úgy érhető el, ha in-vivo tudunk detektálni bizonyos biomolekulákat, az úgynevezett biomarkereket” – folytatja. Kutatócsoportjuk nemzetközi kooperációban vesz részt egy ezen biomarkerek felismerését lehetővé tevő, Raman-szóráson alapuló száloptikás szívkatéter kifejlesztésében. A csoporton belül Kohut Attila a mérőrendszer optikai részének megépítését végezte, jelenleg pedig a szenzor érzékelő felületének kialakulását előidéző fizikai és kémiai folyamatokat tanulmányozza. A tehetség egyébként szeret focizni és túlélőtúrázni, emellett néptáncol a szegedi Cuháré Táncműhelyben.
Jogos védelem
Hatodik évét tölti Szegeden a szekszárdi származású
Heilmann Angéla (képünkön első sor balra)
, akit tanulmányai során a büntetőjogtudomány ragadott magával. Harmadévesen lett tagja a Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéknek. Egyik kutatási területe a jogos védelemre vonatkozó rendelkezések. A 2009-ben módosított Büntető Törvénykönybe kodifikálták a megelőző jogos védelem intézményét. E témában írt tudományos dolgozattal a 2011-ben megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián Büntetőjog általános rész szekcióban első helyezést ért el. „Kutatási területem másik része a régészeti örökség büntetőjogi védelmének vizsgálatára terjedt ki. E témában társszerzőként írt tudományos dolgozattal a Büntetőjog különös rész tagozaton I. helyezést értünk el” – meséli Heilmann Angéla. Mindkét dolgozatának témavezetője
Karsai Krisztina
, utóbbi témában
Bató Szilviával
közösen. A jövőbeli terveket illetően Angéla PhD-képzés keretén belül szeretné folytatni tanulmányait, ezen belül külföldön is szeretne egy kis időt eltölteni. A fődíjasokról írt cikkünket
, a biológus pályázat nyerteseiről készített anyagunkat pedig
olvashatják.