Szegedi megoldás a visszeresség ambuláns kezelésére + VIDEÓ

Visszér – nem biztos, hogy operálni kell, de ha mégis, immáron néhány órás benntartózkodással, járóbetegként meggyógyítható. A szegedi szakemberek hatékony, rádiófrekvenciás beavatkozást alkalmaznak a forradalmian új visszérsebészeti technikával.

A visszér népbetegség – bizonyos források szerint akár az ötven százalékot is elérheti a felnőtt magyar lakosság körében a betegség valamilyen fokával küzdők aránya. A legegyszerűbb pókhálóvisszértől a legsúlyosabb, fekélyesedéssel, trombózissal járó visszérig terjed a lábakat érintő betegség spektruma, a probléma fokának meghatározása a kezelés megtervezéséhez is elengedhetetlen – hangsúlyozta

Sipka Róbert

, az SZTE Sebészeti Klinika Érsebészeti Osztályának vezetője, klinikai főorvos.

A rossz irány

Mindenekelőtt: mi is az a visszér? Az alsó végtagokban egy felszínes és egy mélyvénás rendszer található. Előbbi közvetlenül a bőrünk alatt, utóbbi az izmok között húzódik. A vér szív irányába való szállításában döntő szerepet a mélyvénás rendszer játszik, különösen az itt található billentyűk segítségével. A vérnek ugyanis a gravitáció ellenében felfelé kell haladnia, ebben a lábszárizomzat összehúzódása is segíti. A fő problémát a billentyűk károsodása jelenti. Ha ezek nem működnek, akkor ahelyett, hogy a szív felé vándorolna a vér, visszafelé zúdul, nyomásfokozódás következik be. Ha ez csak a felszínes vénákat érinti, máris kialakul a mindenki által jól ismert visszeres tágulatrendszer. Ha a mélyvénák és a felszínes vénák között levő összeköttetésekben a normális áramlás iránya megfordul, tovább rosszabbodik a helyzet. Az izomműködés következtében nagy nyomás irányul kifelé, túlterhelve a felszíni vénás rendszert, így az erek még kanyargósabbá, tágabbá válnak – magyarázta a főorvos. Arra, hogy a billentyűk miért válnak elégtelenné, több magyarázatunk is van: az egyik a genetikai ok, a másik a foglalkozás – álló, túl sok kényszertartással (állandó ülőmunka stb.) járó munka –, valamint a túlsúly miatti terhelés is kiválthatja a visszeret.

Ha csúnya, és ha fáj

A károsodásnak háromféle következménye ismert. Vannak, akiknek ugyan hatalmas visszértágulatok keletkeznek a lábán, de ezen túl semmiféle panaszuk és szövődményük nincs. A másik csoportba tartozók főként esténként nehéz, nyugtalan lábérzéssel fekszenek le, éjszaka lábikragörcsök jelentkeznek, melyek már rontják az életminőséget. A legsúlyosabb fokozatban szövődmények is bekövetkeznek, mint például a visszeres ekcéma (viszkető kiütés a visszérnél), felszínes visszérgyulladás (véralvadék alakul ki a felszínes érben). A legsúlyosabb a mélyvénás trombózis, mikor a mélyvénák elzáródása blokkolja a véráramlást, és akár halálos szövődményt is okozhat az itt kialakuló véralvadék, melyből egy vérömlenydarab a szíven keresztül a tüdőbe jutva halálos tüdőembóliát okozhat. Hosszú ideje fennálló visszeresség esetén lábszárfekély, visszérvérzések is történhetnek – sorolta Sipka Róbert.

Se szauna, se repülő

Bármelyik csoportban indokolt lehet a visszeresség „meggyógyítása”, hiszen a gyógyszerek szedése, rugalmas harisnya viselése nem gyógyítja, csak „kezeli” azt. A megoldás pedig műtétet jelent, de ez az elején a páciens döntése. Enyhe panaszok esetén a kezelés célja a trombózis rizikójának lecsökkentése. Nem javasolt például a forróvizes ülőfürdő – ezt több termálfürdőben is kiírják. A közvetlen sugárzó meleg sem tesz jót a tág ereknek, mint azon szaunák, ahol a láb közvetlenül ki van téve a forróságnak. Ajánlott kerülni a hosszú kényszertartással járó helyzeteket, mint az interkontinentális repülőút vagy hosszú buszút. Mindezt ki lehet egészíteni külső segítséggel, mint például rugalmas harisnya viselése. Ha komolyabb panaszok, szövődmények lépnek fel, akkor sem kell feltétlenül megoperálni a pácienst. A betegnek kell eldöntenie, mennyire rontja az életminőségét, hogy például harisnyát kell viselnie, vagy visszér-gyógyszert kell szednie. A súlyos szövődményektől szenvedők esetében viszont feltétlenül javasolt a műtéti beavatkozás – szögezte le a főorvos.

A szonda megoldja

A szakemberek nagy része hagyományos visszérműtétet alkalmaz, melynek lényege, hogy a látható visszerek alapján a feltételezett kritikus pontokon eltávolítják („kihúzzák”) a visszeret a lábból. Ez rutineljárás, de az ér helyén vérömlenyek, bevérzések keletkezhetnek. Az elmúlt időszakban óriási fejlődést történt mind a diagnosztikában, mind pedig az eszközös lehetőségek terén. Az ultrahang-diagnosztika, illetve más képalkotó eljárások révén tökéletes képet nyerhetünk a visszérrendszerről, így pontosan meg lehet határozni a kritikus pontokat – ez a hagyományos műtétet is precízebbé teszi – magyarázta Sipka Róbert. A legújabb technika révén viszont feleslegessé válik a visszér eltávolítása. Ultrahang-kontroll mellett egy adott ponton egy vékony szondát vezetnek az ér belsejébe, ennek segítségével belülről összezsugorítják hőhatás révén a visszereket, melyek elzáródnak, majd néhány hét, hónap után felszívódnak és eltűnnek. Lézerrel és rádiófrekvenciás szondával is végzik a beavatkozást, Szegeden az utóbbit preferálják, mert az összes klinikai vizsgálat ennek az előnyeit hangsúlyozza. Azáltal, hogy kevésbé drasztikus beavatkozásokkal jár a módszer (kevésbé invazív), a gyógyulás is sokkal gyorsabb: a beteg gyakorlatilag néhány órát tölt a műtét kapcsán az intézetben, majd délután saját lábán távozik, és néhány napon belül visszatérhet a munkájához. Ez óriási eltérést jelent a hagyományos visszérműtéthez képest, nincsenek vágások, csak néhány szúrás – emelte ki a főorvos. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem minden visszeresség alkalmas erre a műtéti megoldásra. Nagyon részletes előzetes vizsgálatok alapján dönthető el a választható megoldás. A hagyományos visszérműtét kiváltható ugyanakkor az ultrahanggal kontrollált visszérműtéttel is, amely szintén egy új technika, mely csak a kritikus pontokon történő beavatkozást igényli, ezáltal lényegesen kisebb terhelést jelent a páciensnek. „Az orvostudomány ebbe az irányba halad. Minél kisebb megterhelés, minél kisebb kiújulási valószínűség. Szerencsére immáron Szegeden is lehetővé vált olyan új technikák alkalmazása, melyekért korábban távoli európai centrumokat kellett felkeresniük a betegeinknek” – összegzett Sipka Róbert.

Tekintse meg a Telin TV Sipka Róberttel készített interjúját is (Szegedi Panoráma, 2012. április 25.)!

http://www.youtube.com/watch?v=X23zJkcaGxk&list=UUZbymfkMQWfoGHPLq56ttLw&index=1&feature=plcp