Dentálhigiénikus szakembereket képezhet 2013-tól az SZTE + FOTÓK

Uniós támogatással alapozzák meg a szegedi egyetemen az új oktatási-tudományos programot, mely segítheti a magyar lakosság szájegészségi állapotának javítását. Erről a fogorvoskar nagyszabású nemzetközi tudományos továbbképző konferenciájának keretében számoltak be.

Perspektívák a paradontológiában címmel rendezi meg az idei esztendőben hagyományos tudományos továbbképző konferenciát az SZTE Fogorvostudományi Kara. A TIK-ben sorra kerülő kétnapos tanácskozáson a szakma képviselői színvonalas tudományos találkozó keretei között ismerhetik meg hivatásuk legújabb tudományos vívmányait, melyet nemzetközileg elismert magyar és külföldi előadók ismertetnek meg a hallgatósággal. A szervezők célja, hogy jelentős számú külföldi előadó meghívásával nemzetközi színvonalú információt továbbítsanak a hallgatóságnak - tudtuk meg

Nagy Katalintól

, az SZTE Fogorvostudományi Kar dékánjától. A rendezvényre egyébként a világ minden tájáról összesen 800 résztvevő érkezett, s 34 cég képviselteti magát kiállítóként.

Csaknem 80 millió forintot nyertek a képzés hazai meghonosítására

A konferencia nyitónapján megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: európai uniós forrásokból BSc végzettséggel rendelkező dentálhigiénikus szakemberek képzésének indítására nyert el támogatást a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE Fogorvostudományi, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara, közel 80 millió forint támogatáshoz jutott az Új Széchenyi-terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, hogy négyéves képzés során a prevenció-gondozás alapszakon dentálhigiénikus szakemberek oktatását indítsa el. A projektben a teljes képzési program kidolgozása, annak akkreditációja a feladatuk, valamint az oktatás elindításához alapvetően szükséges angol és magyar nyelven íródó elektronikus tankönyv elkészítése. A projektvezető

Vályi Péter

egyetemi adjunktus, az SZTE FOK Paradontológiai Tanszék megbízott vezetője.

Katasztrofális a magyar lakosság szájegészségi állapota

S hogy miért különösen jelentős ez az új szegedi oktatási-tudományos program? Elhangzott: katasztrofális mutatók jellemzik a magyar lakosság szájegészségi állapotát. A szájüregi rákban elhunytak arányát tekintve hazánk Európában az első, a világon a tizedik helyet foglalja el. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a fogszuvasodást és a fogágybetegségeket jellemző számok tükrében sem, ezek mind népbetegségeknek tekinthetők. A szájüregi betegségek megelőzésében - ami Nagy Katalin megfogalmazása szerint a gyógyítás egyik legfontosabb eszköze - a fejlettebb egészségkultúrával rendelkező országokban komoly szerepet játszanak a fogorvosok mellett tevékenykedő dentálhigiénikus szakemberek. Ők munkájuk nagy részét egyébként az íny- és fogágybetegségekkel foglalkozó parodontológus szakorvostól veszik át: rögzítik a beteg kórelőzményét, elvégzik a részletes betegvizsgálatot. Az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek bizonyos önálló - nem sebészi - beavatkozásokat is elvégezhetnek: a professzionális szájhigiénés, valamint a fogágybetegek fenntartó kezelését, és fontos szerepük van az egészségnevelés terén, a szájüregi rákszűrésben, a gyermekfogászatban, a fekvőbetegek szájápolásában és a fogszabályozásban is. Vályi Péter ismertette: Magyarországon az uniós statisztikák szerint több mint ezer klinikai fogászati higiénikus dolgozik. Az, hogy ez a szám nem látszik a fenti egészségügyi mutatókban, annak is köszönhető, hogy ezen szakemberek a munka mellett, egyéves, OKJ-s oktatásban szerzik képzettségüket, olyan intézményekben, amelyek fő profilja nem az egészségügyben dolgozó szakemberek oktatása, és ahol ezen szakma művelői számára kiemelten fontos gyakorlati képzést nem szervezik meg. Éppen ezért - húzta alá - ők csak fogorvos közvetlen felügyelete mellett dolgozhatnak. Az említett anomáliák megszüntetésére olyan alapszak beindítását tervezi az SZTE, ahol hallgatók a svájci, amerikai, angol és skandináv mintákat alapul véve, az egészségügyi szakemberek oktatásában jártas egyetemi oktatók segítségével, gyakorlatorientált képzést követően a fogászati team önálló munkavégzésre képes tagjaként szereznek oklevelet. Az elnyert támogatásnak köszönhetően 2012. június 30-ig készítik el akkreditációs beadványukat, majd a következő tanév során kifejlesztik a hiányzó tananyagokat, azok segédanyagát, egy két nyelven íródó elektronikus tankönyvet, valamint felkészítik a képzésben szerepet vállaló oktatóikat. A Magyar Akkreditációs Bizottság pozitív elbírálását követően a pályázatban megfogalmazott célok szerint a 2013 szeptemberében induló indulhatna el az új képzés. A dentálhigiénikusok képzésének hazai meghonosítását célzó programban egyébként mind a négy hazai fogorvosképző hely együttműködik, s nemzetközi szaktekintélyek is segítik annak megvalósulását.