Történészek: Közép-Európa létező régió

Catherine Horel és Romsics Ignác történészek szerint nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy Közép-Európa csak elképzelt régió, mivel több közös vonás fogja össze az itt élő népcsoportokat.

Catherine Horel

francia történész A középnek mondott Európa című könyvének szerdai budapesti bemutatása alkalmából

Romsics Ignác

azt mondta, hogy a Közép-Európa mellett az idők során sokféle címkét - például Közép-Kelet-, Délkelet- vagy Kelet-Európa - használtak arra a térségre, amely az orosz és a német nyelvterület, valamint a Balti-tenger és mediterrán régió között helyezkedik el, és ahol máig mintegy kéttucatnyi népcsoport él. Kétszáz évvel ezelőtt ezek a csoportok jobbára három nagy birodalomban, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalomban éltek, ma pedig - Koszovót nem számítva - 20 állam létezik ugyanebben a térségben - mondta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az Akadémiai Kiadó által szervezett beszélgetésen Romsics Ignác. Úgy fogalmazott, a nagy birodalmaknak előbb-utóbb mindenképpen fel kellett bomlaniuk, vagy azért, mert túl liberális nemzetiségi politikát alkalmaztak, vagy azért, mert elnyomót. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban az államfejlődés fő iránya az volt, hogy a nagy multietnikus birodalmak felbomlását követően kisebb, homogénebb, nemzeti államok jöttek létre. Ez nem a végét jelenti a történelemnek, hanem azt, hogy "a nemzetileg motivált" törekvések voltak a meghatározóak - emelte ki. Kiemelte, a 19-20. század a "tömegdemokráciák", a liberális parlamenti rendszerek kialakulásának korszaka, amelyben többször is a nyugat-európaihoz hasonló államszerkezet "meggyökereztetésével" próbálkoztak Közép-Európában, de nem jártak sikerrel, előbb-utóbb autoriter irányba tolódtak el az országok. Példaként említette, hogy 1945 után, mielőtt kiderülhetett volna, hogy működőképes rendszereket hoztak-e létre a térségben, megjelentek a szovjetek. Így nyitva maradt a kérdés, hogy tartósan demokratikus irányba mozdulhatott-e volna el a régió - mutatott rá. Caherine Horel arról beszélt, hogy az egykori Habsburg Birodalom térsége tekinthető Közép-Európának. Bár a térség elnevezése folyton változik, a népcsoportok nem, mindig "ugyanazok maradnak a szomszédok" - tette hozzá. Mint mondta, ma is sokan felvetik, hogy a Habsburg Birodalmat az Európai Unióhoz lehet hasonlítani, mert ez volt az egyik első integrációs modell, amely összefogta a régió nyelvi, kulturális csoportjait, és több olyan közös intézményük volt, amelyekhez hasonlóak ma is léteznek az EU-ban. De a birodalom más területen volt, és egy dinasztia uralkodott benne, így nem lehet teljes mértékben összevetni az EU-val - mutatott rá. A történész szerint a Habsburg-modell föderalizálása talán megelőzhette volna a birodalom felbomlását, és

Ferenc Ferdinánd

trónörökös szarajevói meggyilkolása után többen azt mondták, hogy ő megmenthette volna a monarchiát, hiszen voltak a föderalizálással kapcsolatos tervei - emlékeztetett. Kijelentette: ez azonban illúzió, Ferenc Ferdinánd személyét sokan idealizálják, pedig ő sem tudta volna megakadályozni a birodalom szétesését.