A 2020-as évekre már gyógyszeres kezeléssel is megállítható lesz Alzheimer-kór okozta biológiai leépülés - mondta Penke Botond akadémikus, a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont vezetője, akivel a betegség természetéről, és a modern gyógyászati lehetőségekről beszélgettünk.
- Az Alzheimer-kór nem újkeletű betegség, kiváltó okai azonban még napjainkban is homályosak. Miért van ez?
- 3500 évvel ezelőtt
Pitagorasz
már beszámolt az öregkori memóriavesztésről. Ahogy fogalmazott, a betegség 65 éves kortól beindul, és sajnos nem sok mindent tehet ellene az ember. A három és fél évezred alatt ez nem is igen változott. A modern definíciók szerint az Alzheimer-kórnak több fajtája van, mégis mindegyik ugyanaz a betegség: a genetikailag kódolt, örökölhető formája korábban jelentkezik, elsősorban egy hibás gén, s nem az időskori "elhasználódás" következtében. A sporadikus, vagyis öregkori változat genetikai háttere még nem teljesen tisztázott - ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk róla semmit, az például biztos, hogy a betegek kétharmadánál egy bizonyos gén érintett, de 12 másik is gyanús. Ezek összjátéka gyorsítja végül be a kognitív funkciók idős korban már amúgy is jelentkező romlását. Amerikában 6 millió embert érint ez a betegség, Európában pedig megközelíti a tízmilliót, ebből körülbelül 100-120 ezer magyar.
- Az életmód és a környezeti hatások milyen szinten befolyásolhatják a kór kialakulását és hatásait?
- Éveket számít! Különböző életmódot élő ikerpároknál vizsgálták meg a betegség kialakulását, ami alapján több pozitív hatást kiváltó dolgot is feljegyeztek. Ilyen például a rendszeres testmozgás vagy a szellemi munka: mindkettő növeli az agy vérellátását, hasznos, ha testünk mellett az agytekervényeket is edzésben tartjuk. A mediterrán diéta is jót tesz az agynak, valószínűleg a tengeri halak fogyasztása tolja ki a kór jelentkezését, továbbá a flavonoidok jótékony hatásáról is írnak, melyek a vörösborban is megtalálhatóak. Bár sokat jelentenek, és évekkel kitolhatják a betegség kialakulását, az Alzheimer-kórt teljesen kivédeni azért ezekkel sem lehet. Régen ilyen szinten nem is jelentkezhetett a probléma, hiszen nem volt ilyen magas az átlagéletkor. Az ember ötven éves koráig védett, addig jó egyensúlyban van, innentől kezdve azonban - az evolúció szemszögéből - nincs rá szükség. A gyerekeket fölneveltük, az unokákat neveljék a szülők. Szomorú, de biológiailag az ember ilyenkorra már ellátta a neki szánt szerepet.
- Mik a legfőbb tünetek, ami alapján az Alzheimer-kórra gyanakodhatunk?
- Egyik kollégám,
Kálmán János
egy kommunikációs teszten dolgozik. Egy gyengébb kognitív romlás ugyanis már egy beszédinterjúban is kimutatható, az alany szókincse és kifejezőképessége ugyanis felismerhető módon leegyszerűsödik. Ez még nem a betegség, csak az előszobája, maga az Alzheimer-kór már erősebb kihagyásokat okoz: ha már a bankkártya vagy a lépcsőház bejáratának kódját sem tudja megjegyezni, vagy az egyik napról a másikra történő emlékezésével gondja van, az a kór kezdetét jelentheti. Előrehaladottabb stádiumában már szinte minden idegenné válik a számára, erre sajnos még semmilyen orvosságunk nincsen.
- Ezek szerint csak tüneti kezelést nyújthatnak ezeknek a betegeknek.
- Így van. Hiányzik az agyból egy olyan anyag, amit pótolni kell - pontosabban enzimbénítókkal igyekeznek megfékezni a lebomlását. Fél-egy évig tudják normalizálni a szintet, utána azonban tovább folytatódik. Egy másik módszerrel glutaminsavak segítségével igyekszünk az agyi funkciókat serkenteni, ezzel is csak részeredményeket érhetünk el.
- Itt Szegeden, a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpontban, illetve az utóbbi években az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós projekt keretében is foglalkoznak a kórral. Milyen irányba haladnak a kutatások?
- Három területen dolgozunk. Egy funkcionális élelmiszer előállítása van tervben, ami egyben tartalmazná az előbb felsorolt anyagokat, és táplálékkiegészítőként lehetne fogyasztani. Másrészt a betegség megismerésével, kiismerésével is foglalkozunk, hiszen körülbelül a hatvan százalékát értjük csak. Az egésznek a kezdeténél, a betegség kialakulásánál található egyensúlyhiányt szeretnénk feloldani, hogy még a kezdeteknél szabályozni lehessen azt. A beindult betegségnél pedig le kellene állítani azt az elszabadult folyamatot: az érintkezési pontonon keresztül az idegsejtek egymástól kapják a fertőzést, majd lassan kibomlik, mint egy rózsabimbó. Ezt a terjedést kell minél inkább meggátolni vagy teljesen leállítani. Egy kisállattomográf segítségével patkányok agyán vizsgáljuk az idegsejtek kapcsolatát, valamint az emlékezés alapjául szolgáló idegsejt-struktúrákat.
- Mennyire tűnik távolinak a biztos gyógymód megtalálása?
- A problémát körülbelül öt éven belül megoldjuk. A két fehérje, amely részt vesz a betegség kialakításában, valószínűleg két különböző gyógyszert igényel majd. Az egyikre kialakított vegyület van már nálunk is a laboratóriumban, az állatkísérletek már igazolták a hatékonyságát, bízunk benne hogy az embereken is segít majd. Az elméleti felfedezések és a gyógyszerek kijelölése nagyjából öt éven belül megtörténik, rá öt-hat évre, vagyis nagyjából a 2020-as években már lesz gyógyszere az Alzheimer-kórnak. A korai stádiumban lévő betegségre valószínűleg csak egy, a kicsit előrehaladottabb fázisban lévőre pedig két gyógyszert kell majd szedni. A kezelés azonban sajnos élethosszig tart, az orvosságot innentől folyamatosan szedni kell majd. A gyógyszer azonban rögzíteni fogja az ottani állapotokat, pusztán a "normális" időskori memóriavesztéssel kell majd számolni. Addig azonban a korábban említett életmóddal - a mozgás és a megfelelő étrend - vehetjük fel a harcot a kór ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.