Egyetem

A Sirállyal búcsúztak Szeged Nobel-díjasának konferenciájától

A Sirállyal búcsúztak Szeged Nobel-díjasának konferenciájától

2012. március 26., hétfő
A Sirállyal búcsúztak Szeged Nobel-díjasának konferenciájától

Vasárnap véget ért a Szent-Györgyi Albert-konferencia, az esemény utolsó kulturális programjaként Szentpéteri Csilla zongoraművész koncertjét hallhatták a résztvevők. A művésznő Sirály című művét Szent-Györgyi Albertnek ajánlotta.

A Szent-Györgyi Konferenciára érkező 9 Nobel-díjas mellett több mint ezer kutató tanácskozott Szegeden március 22-25. között. Az egymással párhuzamosan zajló szekcióüléseken hat kiemelt tudományterület eredményeiről esett szó. A kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témájában szervezett szekciók vezetői kiemelték a személyes találkozás jelentőségét. „A tudományos munka ma már nem arról szól, hogy valaki egyedül vizsgálódik egy laboratóriumban” – mondta

Eric Wieschaus

, Nobel-díjas fejlődésgenetikus március 24-én elhangzott előadásában. A tudományterületek közötti együttműködés ma már előfeltétele a sikeres kutatói munkának. E tendenciához igazodott a szegedi Szent-Györgyi-konferenciasorozat tudományos programja: a 6 szekció résztvevőinek lehetősége nyílt arra, hogy együttműködésekről, újabb felfedezéseket eredményező közös munkáról egyeztessenek.

„A rákgyógyítás területén új terápiás lehetőségekről is beszámoltak az immunológia és gyulladás témakörét körüljáró szekció záróülésén a kutatók” – mondta Kemény Lajos szekcióvezető. „A kardiológia szekció elsősorban nem a probléma megoldását, hanem a betegség megelőzését állította a középpontba. A megelőzés lehet például gyógyszeres kezelés vagy az életmód-változtatáson alapuló terápia kidolgozása” - fogalmazott Varró András szekcióvezető. Az ülésszakon többek között szó esett a hirtelen szívhalálról, illetve az új terápiás lehetőségekről. A gasztroenterológia szekcióban ülő hazai kutatók komoly eredményekkel büszkélkedhettek: a táplálkozás és emésztés folyamataival foglalkozó tudományterület legújabb felfedezése a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinika kutatócsoportjának nevéhez fűződik, így a következő öt évre az alföldi fővárosba helyezi központját az Európai Hasnyálmirigy Társaság. A szekcióba Nagy-Britanniából, az USA-ból és Németországból is érkeztek előadók, ezekkel az országokkal szoros kutatási együttműködéseket ápol a szegedi intézmény. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt - többek között - Ole Petersen, aki tagja a magyar és az angol akadémiának is. Az idegtudomány témakörében hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők a Szent-Györgyi Konferencián. A hat nagyobb szekció egyikeként az idegtudomány olyan jelentős képviselői prezentálták kutatási eredményeiket, mint Somogyi Péter és Buzsáki György, akik tavaly nyerték el a nemrégiben alapított európai „Agy-díjat” (The Brain Prize), illetve Magyar Kálmán, Széchenyi-díjas orvos, farmakológus. "Sikeres konferencián vettünk részt, melyre az előadók neve is garancia volt" - jegyezte meg Vécsei László az idegtudomány szekció vezetője, a konferencia elnöke. „A molekuláris biológia és genetika szekció elsődleges célkitűzése, hogy az elhangzott előadások eredményei közül minél több átkerüljön a klinikai gyakorlatba” - hangsúlyozta Széll Márta szekcióvezető. Az üléseken többek között szó esett a génterápiáról, a daganatos betegségek gyógyításának személyre szabott eljárásairól és az emberi viselkedés genetikai hátteréről. A tanácskozások önmagukban is, de így együtt mindenképpen kiemelkednek a tudományos világ eseményei közül: amellett, hogy eddig nem ismert kutatási eredményeket ismerhettek meg a világ minden pontjáról érkező résztvevők, a személyes találkozások nemzetközi együttműködésekre is lehetőséget teremtenek.

„A négynapos konferencia egyik legnagyobb jelentősége, hogy a világ különböző pontjairól érkező kutatók, személyesen vitathatnak meg fontos kérdéseket, így segítve a tudományt fejlődését” - hangsúlyozta

Pálfi György

, a tuberkulózis szekció vezetője. Hozzátette: a konferencia idejére, március 24-ére esett a TBC Világnapja. A szekció előadások egyik fő célja teljesült: több tudományterület új eredményeit feldolgozva pontosabb képet adott a betegséget okozó baktériumok biológiai evolúciójáról. A tudományos tanácskozás zárónapján koncertet adó

Szentpéteri Csilla

elmondta, az, hogy

Szent-Györgyi

annak idején elhagyta az országot, annyiban nagy szomorúság számunkra, hogy nem itt történtek meg azok a nagyszerű dolgok, amik még vihették volna országunk hírét a nagyvilágba. Ugyanakkor abszolút meg is lehet érteni, hiszen tudjuk ma is, milyen az orvosok helyzete, a legnagyszerűbb professzorok is olykor külföldre kényszerülnek. "Ezt az elmenetelt szeretném szimbolizálni Sirály című saját szerzeményemmel, ami ideológiáját tekintve egyfajta útkeresésről szól: van-e itt a Földön abszolút boldogság?" - így a művésznő. Hozzátette: a Sirállyal azt szeretné szimbolizálni, hogy miként a madár is keresi nap mint nap az élelmét a tengerek fölött szállva, úgy kutatja az emberiség is az apró örömöket, a boldogságot és az útját az életében. A konferencia jó táptalaja lehet a tudományos együttműködéseknek, azok folytatásának. A Nobel-díjas

Andrew V. Schally

portálunknak úgy nyilatkozott: nagyon kedveli a magyar étkeket és a zenét, eleven kapcsolatot ápol magyarországi kutatókkal. "A New Orleans-i kutatócsoportomban is több magyar tudós dolgozott, és amikor Miamiba költöztünk, oda is sokan követtek. Több magyar díszdoktori címmel is megajándékoztak már, 2007-ben a szegedi egyetem is. Ezenfelül már eddig is végeztünk közös kutatásokat

Telegdy Gyula

professzorral a központi idegrendszer kapcsán, illetve Alzheimer-betegségen dolgozunk, röntgenes vizsgálatokat terveztünk kardiológiában

Kahán Zsuzsannával, Zarándi Mártával

több projektünk van rákkutatásban, kardiológiában és diabéteszesekkel is, remélem, ezek folytatódni fognak a továbbiakban is" - tette hozzá a professzor. A kutató arról is beszélt, úgy gondolja, hogy a nemzetközi együttműködéseknek egyáltalán nem kell az "agyelszívás" jelenségéhez vezetniük. "Korábbi munkatársaim, mint Kahán Zsuzsanna, vagy

Halmos Gábor

professzorok visszatértek Magyarországra, és ma már tanszék- vagy intézetvezetőként tevékenykednek" - mondta Schally professzor. És hogy teljes legyen a kép, a szintén plenáris előadással bemutatkozó

Tim Hunt

még találkozhatott is Woods Hole-i kutatásai idején az idős Szent-Györgyivel. "Azt hiszem, hogy egyszer elmentem a házába is, hogy elvigyem onnan egyik barátját. Aktív éveiben a tudósok még nem is igazán értették őt, pedig főszerepet játszott abban, hogy megértsük a biológiai oxidációt. Szóval egy nagy úttörő volt. Saját pályámon is azt tapasztaltam, hogy ha valaki igazán komoly felfedezést tesz, azt az emberek többsége szkeptikusan fogadja" - összegzett a professzor.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.