Lézerek a középpontban a Fizika Napján + VIDEÓ, HANG, FOTÓK

Még csak most kezdték el belakni, de máris vendégeket fogadott az SZTE Fizikus Tanszékcsoport a nagyszabású felújításán átesett Dóm téri épülete. Hatodik alkalommal rendezték meg Szegeden a Fizika Napját, ahol a tudományág iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek bekukkanthattak a tanszékcsoport életébe, és számos érdekes kísérleten keresztül megismerhették a fizika csodálatos világát.

„Az emberek jelentős része a fizikáról és arról, hogy egy fizikus mivel foglalkozik, igen keveset tud, sőt talán tévképzetei is vannak” – beszélt a nyílt nap jelentőségéről

Szalai Tamás

, az

SZTE Fizikus Tanszékcsoport

kapcsolattartója. „Mi megpróbáljuk ezeket eloszlatni, és megmutatni, hogy rengeteg mindenre alkalmazható a fizika.” Az előadások során a hallgatóság megismerkedhetett a tanszékcsoporton folyó környezetfizikai kutatásokkal, a modern eszközök, a mobiltelefonok és a számítógépek fizikájával, a 2011-es Nobel díjat érdemlő szupernóva-kutatásokkal, valamint az elméleti fizika napjainkra gyakorolt hatásaival.

Látogatók a megújult épületben

A Dóm téri épületszárny

jelentős felújításon

esett át. A házigazdák bemutatták a megújult laborokat, a 120 férőhelyes Budó Ágoston-termet, azokat a helyiségeket, melyek a kutatók-oktatók munkáját kényelmesebbé teszik, és ahol nemcsak a környezet szépült meg, hanem az infrastruktúra is teljesen megújult, modernebb lett. A rekonstrukció mintegy kétmilliárd forintba került, ezen felül 600 millió forintot eszköz- és műszerbeszerzésre fordítottak.

Gőzgéptől a lézerig

Az elméleti előadások mellett természetesen számos érdekes kísérlet is várta a közönséget. A látogatók családostól, kisebb-nagyobb gyerekekkel érkeztek, és találkozhattunk a fizika szak iránt érdeklődő középiskolásokkal is. http://www.youtube.com/watch?v=dKNcLsHCMN4 „A látogatóink igen jelentős része középiskolás, eddig féltávnál járva közel kétszázötven főt regisztráltunk” – folytatta Szalai Tamás. „Azért is vannak itt, mert érdekli őket a fizika mint foglalkozás, vagy pedig egyszerűen érdeklődnek a természettudományok és a kísérletek iránt. Reméljük, hogy a nap végére a korábbi évekhez hasonlóan elérjük a 350-400 látogatót is.” A kísérletekben nem volt hiány, hiszen a még éppen csak belakott laborokban – az oktatók és a fizikushallgatók keze nyomán – a fény, a gőz, a levegő számtalan formában és kísérletben mutatkozott be. Az persze nem véletlen, hogy a lézerek voltak előtérben, hiszen a hamarosan elkezdődő ELI projekt éppen azért kerülhetett Szegedre, mert ezt a tanszékcsoporton folyó kutató-oktató munka alapozta meg.

Hallgassa meg Szalai Tamással, az SZTE Fizikus Tanszékcsoport kapcsolattartójával készített hanganyagunkat!

Felkelteni az érdeklődést

„Évtizedes probléma, hogy nincs megfelelő érdeklődés a műszaki, természettudományos szakok iránt” – mondta el portálunknak

Szabó Gábor

akadémikus, az SZTE rektora, aki egyben a tanszékcsoport vezetője is. „Mi most ugyanazt csináljuk, amit öt éve elkezdtünk. Megpróbáljuk a természettudományok felé terelni a fiatalok figyelmét. Különösen örülünk annak is, hogy nemcsak a negyedikes, végzős tanulók jönnek el hozzánk, hanem az igazi célközönségünk, az általános iskolások és fiatalabb középiskolás réteg is. Bennük szeretnénk felkelteni az érdeklődést, hogy erre a pályára jöjjenek.” A

Magyar Innovációs Szövetséggel

együtt Szabó Gábor a szervezet elnökeként is évtizedek óta hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság fejlődésének komoly problémája az, hogy a felsőoktatásból a műszaki-természettudományos végzettséggel rendelkező tehetséges fiatalok túlságosan kis számban lépnek a munkaerőpiacra. „Ezt a területet a keretszám csökkentések nem érintették olyan módon, mint a többit” – beszélt a tanszékcsoportról az egyetem rektora. „Itt ugyanaz a problémánk, mint évekkel ezelőtt, hiszen nem érdeklődnek megfelelő számban a fiatalok. Ezekkel a rendezvényekkel szeretnénk ezen változtatni, és mind jobban a természettudomány felé fordítani a leendő hallgatókat.”

„A polcon itt sorakoznak a marsallbotok”

„Semmiképpen nem használt a fizetőssé tétel” – beszélt a nemrégiben meghozott állami döntésről Szabó Gábor. „A következményeket a jelentkezők számából tudjuk majd felmérni. A polcon viszont itt sorakoznak a marsallbotok, és a kérdés már csak az, hogy jön-e olyan fiatal, aki leveszi ezeket, és elindul velük a pályáján.” A tanszékcsoport teljes mértékben felkészült az ELI projekt követelményeire, és arra, hogy olyan szakembereket képezzen, melyeket a majdani kutatások igényelnek. Az európai lézeres fizika a lézeres iparral együtt már megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyeket egy ilyen szakembernek teljesítenie kell. Az ide jelentkező fiatalok pedig azt fogják tanulni, amit a nemzetközi szakmai közösség elvár. „A szegedi egyetem diplomáinak jó része abszolút jó belépő a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta az SZTE rektora. „A gazdaságtudományi képzésben például évek óta működik egy megbízható diplomás pályakövetési rendszer. A közgazdász végzetteink kilencven százaléka három hónapon belül állást talált. Ezen a téren hasonlóan jó a fizikus diploma is.”

Csillagászat a mindennapi életben

Nagyon jól illusztrálja a modern csillagászat értékét, hogy a 2011-es fizikai Nobel-díjat alapvetően csillagászati jellegű felfedezésért osztották ki. De ha azt nézzük, hogy a sajtóban, rádióban, tévékben, internetes portálokon a csillagászati témák milyen népszerűségnek örvendenek, azt láthatjuk, hogy a mindennapi életünkben megvan ennek a tudománynak is a helye. „Az átlagemberek csillagászati tudása jobb, mint amit első pillanatban várna az ember” – mondta el portálunknak a szupernóvákról szóló előadása előtt Vinkó József csillagász, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék docense. „Rendkívül nagyfokú az érdeklődés iránta, és a nagyközönség részéről olyanfajta kérdések hangzanak el, ami nagyon sok információra épül. Talán inkább egy picit a bőség zavara figyelhető meg, hiszen rendkívül sok információ érhető el nagyon könnyedén.” Ezek között sok a pozitív tartalommal rendelkező, de nyilván ebből adódóan van olyan is, aminek a valóságtartalma kétes. De ahhoz képest, hogy a csillagászat – a környező országokkal ellentétben – a magyar közoktatásnak nem része, nem iskolai tantárgy, mégis egészen jól tájékozottak az emberek. Nyilván egy ilyen kis országnak nincsen szüksége csillagászok tömegeire, viszont a szegedi csillagász szakot elvégzett szakemberek nagyon nagy eséllyel helyezkednek el olyan rokon tudományterületeken vagy egyéb más szakterületen, ahol a számítógépes ismeretekre, az adatfeldolgozásra, az adatok kiértékelésére, a modern mérőmódszerek használatára van szükség.

Hallgassa meg Vinkó József csillagásszal készített hanganyagunkat!