A tudományos világ fővárosa volt Budapest

A tudomány fővárosa volt novemberben három napon át Budapest, amely immár ötödször adott otthont a Tudomány Világfórumának (WSF).

A világfórumot A tudomány átrajzolódó világtérképe témában a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU), valamint a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Társasággal (AAAS) együttműködésben szervezte november 17. és 19. között. Száznál több ország legkiválóbb kutatói és legmagasabb rangú döntéshozói, köztük Nobel-díjas tudósok, tudományügyi miniszterek, a tudománydiplomácia vezetői, a világ legnagyobb K+F befektetői, valamint a legnevesebb nemzetközi tudományos folyóiratok képviselői vettek részt a tanácskozáson. Az elhangzott közel száz előadásban a résztvevők a tudomány világunkat formáló hatását elemezték. A fórum hármas célja volt, hogy hangsúlyozza a tudomány jelentőségét, társadalmi érvényét, befolyását és felelősségét, megteremtse és folyamatossá tegye a tudományos közösség, a társadalom és a politikai döntéshozók közti párbeszédet, valamint megalapozza az emberiség előtt álló világméretű kihívásokra adható hiteles válaszokat. A háromnapos tanácskozás végeztével a résztvevők Új korszak a globális tudományban címmel fogadták el a világfórum zárónyilatkozatát. Mint a dokumentum előszava kiemelte, a tudomány sokkal jobban, mint bármikor korábban határozza meg a világ arculatát. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be. Az emberiségnek egyre összetettebb kihívásokra kell megkeresnie a választ, olyanokra, mint a növekvő népesség, a klímaváltozás, az élelmiszerellátás, vagy az energiahiány. Megoldásuk érdekében halaszthatatlanul globális párbeszédet kell kezdeményezni a tudósok és a társadalom között. A nyilatkozat rámutatott, hogy új tudományágak jelentek meg, az információs és kommunikációs technológiák rohamos terjedése, az országok, közösségek közötti kommunikációs korlátok lebontása felgyorsította a tudás felhalmozódását és alkalmazását. A dokumentum kitér arra, hogy többpólusú új tudományos világ alakul ki, új tudományos hatalmak jelentek meg, amelyek nemcsak a gazdaság, hanem a kutatás-fejlesztés kiemelkedő szereplői is. Megszűnőben van Észak-Amerika, Európa és Japán korábbi tudományos dominanciája, amelyek azonban még mindig vezetnek a tudományos teljesítmény tekintetében, óriási összegeket fektetve a kutatás-fejlesztésbe. A felgyorsuló tudásalapú gazdaságok új migrációs "mintákat" kínálnak a tudósoknak, növelve mobilitásukat. A tudomány fejlődése új aggályokat is felvet. Az éghajlatváltozás, az emberi civilizáció bolygónk növény- és állatvilágára gyakorol visszafordíthatatlan hatást, a természetes erőforrások túlhasználása egyaránt fokozottabb erőfeszítéseket igényel mind a tudósok, mind a társadalom részéről. A fentiek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ajánlásaik között egyebek mellett szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Így például hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében. A javaslatok között szerepel a társadalommal való párbeszéd előmozdítása tudományos kérdésekben. "Gyors és fundamentális változások idején biztosítani kell a tudomány támogatását, hogy az elérhető legjobb módszerek segítségével felmérhesse, meghatározhassa a politikai döntések, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések hatásait" - emeli ki a dokumentum.