Újabb űrszonda zuhanhat a Földre + FOTÓK, VIDEÓ

A Bajkonurból november 8-án felbocsájtott Phobos-Grunt orosz Mars-szondával úgy tűnik, véglegesen megszakadt a kapcsolat – írja az sg.hu portál. A több mint 13 tonnás szerkezet gond nélkül Föld körüli pályára állt, azonban a vörös bolygó felé való indítást szolgáló hajtóművek begyújtása nem sikerült.

Ha nem sikerül elindítani a szondát a Mars irányába, akkor a Phobos-Grunt hamarosan a légköri súrlódás áldozatául esik, és végül visszazuhan a Földre. Az orosz űreszköz ráadásul nagyobb is, mint a nagy publicitással kísért amerikai UARS, ami szeptember végén tért vissza a légkörbe. A kiszolgált NASA műhold hajtóanyaga a légkörbe lépéskor már teljesen elfogyott, ellentétben az orosz szondával, ami tele van mérgező hidrazinnal és nitrogén-tetroxiddal, így a Mars utazáshoz szükséges tekintélyes mennyiségű hajtóanyag komoly veszélyforrássá teszi.

Föld-Phobos oda-vissza

Az ötmilliárd rubeles grandiózus terv szerint az orosz Mars-szonda egy leszállóegységet vitt volna magával, hogy az a Mars Phobos nevű holdjára 2013 februárjában leereszkedve talajmintákat gyűjtsön. Ezt követően a leszálló egység visszaindult volna a Földre, elsőként hozva mintát egy idegen világ, idegen holdjáról. A Föld körüli pályára állt szondát a Mars felé a hajtómű kétszeri beindításával irányították volna. A sikeres hajtóműgyújtásokat követően a már kiürült külső hajtóanyagtartályt lekapcsolják, ami a Föld légkörébe érve elég. Rajta maradt volna még az a hajtóműegység a szükséges üzemanyaggal, ami lehetővé tette volna a Mars körüli pályamódosításokat.

Az ekkor már „csak” négy tonnás űreszköz utazása a Mars felé 10-11,5 hónapot vett volna igénybe. Ha eléri a szonda Mars bolygót, egy apró leszálló egységet juttatott volna a Phobos felszínére. Mivel az aprócska hold mindig ugyanazt a felét fordítja anyabolygója felé – hasonlóan a Föld Holdjához – lehetőség nyílt volna a Mars felszínének tanulmányozására is.

Mintavétel és hazaút

Miután a leszállóegység landolt, első feladata lett volna a talajmintavétel. Bonyolult, önvezérlő programot is készítettek a számára, ha például egy szikla mögött leszállva elveszíti a rádiókapcsolatot a keringő egységgel. Ebben az esetben a mintavételre automatikus üzemmódban került volna sor, amit egy kis rakéta segítségével juttattak volna fel a szondához. A talajmintákat a 2014 augusztusában a Földre visszatérő egység hozta volna magával, miközben a Phobos felszínén maradt leszállóegység – melyet napelemek és nukleáris erőforrás lát el energiával – tovább végzi a kutatómunkát. Érdekes színfoltja lett volna a küldetésnek, hogy a visszatérő egységet egy olyan műholdkövető radarrendszer kísérte volna nyomon, melyet a hidegháborúban a katonai műholdak elfogására, észlelésére fejlesztettek ki a Szovjetúnióban.

Irány a Mars, vagy katasztrófa a Földön?

Nem hoztak eredményt a szonda megmentésére irányuló erőfeszítések. A Phobos-Grunt szondával a fellövést követően megszakadt a kapcsolat, így nem sikerült elindítani a Mars felé. A héten az orosz űrhivatal csak annyit közölt, hogy a földkörüli pálya elhagyásához szükséges két hajtómű begyújtás egyike sem valósult meg, a hiba okát pedig egyelőre nem ismerik. Valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy a Phobos-Grunt kommunikációs antennáját leárnyékolhatják az űreszköz rakétacsomagjának üzemanyagtartályai, amiknek a hajtómű begyújtások után le kellett volna válniuk az egységről. A hajtómű begyújtásoknak öt órával a kilövés után kellett volna lezajlaniuk automatikusan, külső beavatkozás nélkül, azonban valamilyen hiba lépett fel, amit a küldetés irányítói nem tudnak megmagyarázni. A tények ismeretében a szakértők arra számítanak, hogy néhány héten belül az orosz szonda bekerülve a Föld légkörébe, a felszínbe csapódhat. Ha Oroszországnak nem sikerül megmenteni a küldetést, akkor az menthetetlenül a légköri súrlódás áldozatául esik, és az év végére visszazuhan a Földre. A több mint 10 tonnányi mérgező hidrazinnal és nitrogén-tetroxiddal a tartályaiban a visszatérés eshetősége komoly felzúdulást okozott, különösen az amerikai UARS és a német ROSAT két hónapon belül lezajlott légköri belépése után. A Phobos-Grunt tömege az UARS duplája és a ROSAT ötszöröse, az esély mindenesetre itt is jóval nagyobb arra, hogy darabjai lakatlan területre zuhanjanak. A NASA előrejelzései szerint december elején léphet a Föld légkörébe az orosz űreszköz. Az időpont nagyban függ a naptevékenységtől, ami jelentős mértékben „tágítja” a légkört. Ahogy azonban egyre közeledik az időpont és pontosabbak lesznek a megfigyelések, a bizonytalanság is csökken. A legnagyobb kérdés azonban az üzemanyag, ami nagyon sok problémát okozhat, ha a szonda lakott területen ér földet. Ha a Phobos-Grunt üzemanyagtartályai alumíniumból készültek, akkor azok a légkörbe lépéskor eléghetnek, szétszórva az üzemanyagot, mely így nem okoz már veszélyt. A Mars-szonda visszatérő egysége viszont rendelkezik egy hőpajzzsal ellátott kapszulával is – ennek a feladata lett volna a talajminták visszajuttatása a Földre –, ami viszont nem ég el a visszatérés során, és egy darabban csapódik a felszínre. (Forrás: sg.hu)