Egyetem

Fókuszban a közép-kelet-európai hősök és celebek + FOTÓK

2011. október 14., péntek

II. János Pál, Bálint Sándor, Böjte Csaba, Julia Timosenko, Arkan kapitány, a whiskys rabló - ilyen és hasonló személyiségekkel fogalkozik az a konferencia, amit hazánkban első alkalommal rendeztek, és a változó Közép-Kelet Európa karizmatikus személyiségeinek kultuszával foglalkozik. A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Bálint Sándor Valláskutató Intézete Heroes and Celebrities in Central- and Eastern Europe ('Hősök és celebritások Közép-Kelet-Euópában') címmel szervezett háromnapos tudományos tanácskozást október 13. és 15. között. Hősök és hírességek minden korban voltak a múltban, és vannak a jelenben is. Minden kornak szüksége volt példaképekre, akiket az adott kor értékrendje szerint követhetett, életükben, munkájukban, vagy vallási értékeik miatt is mintául szolgáltak.

A királlyal kezdődött

Közép-Kelet-Európa szinte minden országából, közel harminc előadó érkezett az angol nyelvű konferenciára, így például Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország is képviseltette magát. Nem néprajzi, hanem kifejezetten interdiszciplináris konferenciára vállalkoztak a szervezők, amelyen a valláskutatókat, a néprajzosokat, történészeket, szociológusokat, médiakutatókat is megtalálhatjuk - tudtuk meg Povedák Istvántól, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársától, a konferencia főszervezőjétől. A konferencia alapötletéül szolgáló kutatást egyébként hazai popkirály, Zámbó Jimmy halála és a körülötte kialakult kultusz ihlette - erről is megemlékezik nemrég megjelent könyvében a kutató. Mindnyájan valamiféle kortárs jelenséggel foglalkoznak, így a szentkultusszal: kik, miért, milyen értékrendszer alapján válnak szentté, illetve hősökké, sztárokká. Előadást hallhattak Bálint Sándorról, Julija Timosenko ukrán politikusról, Ceausescu kultuszáról, Böjte Csabáról, arról, hogy miként, milyen értékrend alapján működnek a szurkolói csoportok, mennyire tekinthető ez a fajta rajongás, a sztárkultusz egyfajta vallási jelenségnek, milyen kapcsolatban áll a hőskultusszal. Kielégíti-e ugyanazokat az igényeket, mint a hősök kultusza? Nálunk ilyenfajta, közép-kelet-európai megközelítés még nemigazán volt. "Úttörő jelentőségű a konferencia abban is, hogy nálunk a hittudomány és a társadalomtudományok megfelelő távolságból szemlélték egymást. Ritkaság volt az, hogy egy társadalomtudományi tanácskozáson egy pap, vagy egy püspök, mint Kiss-Rigó László megjelenik és előadást tart, és fordítva, a teológus diskurzusokban a másik oldalnak nem volt szava. Látszik az, hogy erre szükség van, ha ez nem történik meg, elszakad a két diszciplina egymástól és a valóságtól" - így Povedák.

Példák és percemberek

A Bálint Sándor Valláskutató Intézet egy multidiszciplináris intézmény, azaz sokféle sokféle tudományágat egyesít: történeti jellegűeket, mint a történettudomány, medievisztika, egyháztörténet, patrisztika, (klasszika)filológia, és jelenkorral foglalkozókat egyaránt, így néprajzosokat, szociológusokat, kulturális antropológusokat fog össze. Célja, hogy a különböző szakemberek közös témája, a vallási kultúra hozza össze ezeket a kutatókat. Konferenciáikon, kutatásaikban közös céljaikat sok-sok szempontból szemlélve a vallási jelenséget vizsgálják időben és térben - értve ezalatt a mindenkori Magyarországot, illetve a közép-európai térséget.

A tudományos tanácskozáson főként a 20. századi példák kerültek elő, amelyeket nem feltétlenül csak a hagyományos értékrend szerinti körből merítették, hanem már az individualizálódott, szekularizálódott, laicizálódott, kommercializálódott társadalom szinte pillanatról pillanatra változó, azaz nagyon instabil "értékrendjét" követő egyéniségeket is felvonultatták - tudtuk meg Barna Gábortól, az intézet vezetőjétől. A néprajztudós kiemelte, napjaink sztárjait, egy-egy sportolót, zenészt felemel a média, majd egy év múlva elejti, és már azt sem tudjuk, ki volt az, vagy miért is lett híres, mert nincs mögötte olyan érték, ami követésre méltó lenne - ők a celebek, percemberkék, akik nem említhetők egy lapon azokkal a hőseinkkel, akik életüket adták a közösségért, a nemzetért, hitükért vagy valamely emberi értékért: Kossuth Lajos, Széchenyi István, vagy Bálint Sándor. Barna Gábor Bálint Sándorról tartott előadása kapcsán portálunknak elmondta, a vallási néprajz legendás alakja nem volt hajlandó beállni a sorba a 20. század második felében egy olyan korban, amikor a proletárdiktatúra megkövetelte, míg sokan meghajtották derekukat az ideológiai kényszer előtt. Az egyház semmisnek tekintette házasságát, de ő mindvégig kitartott felesége mellett, gyermekét azonnal nevére vette, nevelte. Később odaadóan ápolta nagybeteggé vált feleségét. Ő a példakép! - hangsúlyozta az intézetvezető. "Ma, amikor felbomlanak a házasságok, ő különösen is példa arra, hogy volt egy ilyen ember, aki egész életében kitartott családja mellett, és hitét, szülőföldjét soha nem tagadta meg, pedig a város akkori vezetése mindent elkövetett, hogy megnehezítse az ő életét" - összegzett a szakember.

Barna Gábor