Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyetem

Ahol az időjárás-jelentés születik + VIDEÓ, FOTÓK

Ahol az időjárás-jelentés születik + VIDEÓ, FOTÓK

2011. szeptember 26., hétfő
Ahol az időjárás-jelentés születik + VIDEÓ, FOTÓK

Kutatók Éjszakája a meteorológiai állomáson

A Kutatók Éjszakája 2011 programsorozatában a vállalkozó kedvű éjszakai baglyokat péntek éjfél előtt az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-alföldi Regionális Központjába, azaz a szegedi repülőtér melletti meteorológiai állomásra várták, melyről korábban már portálunkon is olvashattak. Közel kétszázan jöttek el, hogy az állomáson megismerkedjenek az „időjáráscsinálók" munkájával. Míg az ősziesen hűvös műszerkert sötétjében Aszalos István meteorológus ismertette meg a közönséggel a hagyományos műszereket, addig a kellemesen meleg házban Tóth Tamás mutatta meg, hogyan lesz az automata és kézi műszerekből bejövő adatokból a nagyközönség számára is érthető időjárás-jelentés.

Káosz az időjárás-jelentések körül

„A meteorológiai piacon káosz uralkodik" - tudtuk meg Tóth Tamás meteorológustól. „Magyarországon több szolgáltatótól lehet időjárási információkhoz jutni, viszont az OMSZ az, amelyik ma az egyetlen hivatalos forrásnak számít, az összes többi pedig magáncég. Az országos szolgálat viszont egyedüliként vállalja is a felelősséget az általa közölt hivatalos adatokért." Fokozza még az eltéréseket az is, hogy az egyes időjárásmodellek kiszámításában rengeteg a bizonytalanság, ami az idő előrehaladtával csak növekszik. Jelen ismereteink szerint nagyjából 7-10 napra lehetséges megbízható és viszonylag pontos előrejelzést adni. „Ki kell azonban azt emelni, hogy az időjárás-előrejelzések soha nem voltak, és soha sem lesznek százszázalékosan pontosak, hiszen a bemenő adatokban is nagyon komoly bizonytalanság van, illetve az úgynevezett prognosztikai egyenletrendszer számításai is csak közelítő pontossággal tudják leírni a légkört." Persze a média is fokozza a káoszt azzal, hogy nem meteorológusok is időjárás-jelentést „csinálnak", vagy épp az adatokból csak a szélsőséges értékeket emelik ki. Sokszor előfordul, hogy az ország nyugati és keleti felében gyökeresen más az időjárás, ennek ellenére a tévében-rádióban, az írott és elektronikus sajtóban országos viharral, vagy épp hőséggel, széllel „riogatják" a nézőket, hallgatókat, olvasókat, holott az adott területen ez egyáltalán nem várható. http://www.youtube.com/watch?v=QKULNSRftNI

Műszerek kertje

Aszalos István, az állomás meteorológusa az úgynevezett műszerkertben ismertette meg az érdeklődőkkel azokat a berendezéseket, eszközöket, melyekkel a levegő, a párolgás, a csapadék, a zúzmara, a különböző szinteken észlelhető hőmérséklet mérhetővé válik. Láthattunk itt napsugárzás-időtartam mérőt, a földfelszíni hőmérséklet mérésére szolgáló berendezést, ruhaszárító kinézetű zúzmara vizsgálót és kis kerti tóra emlékeztető párolgásmérőt is. Természetesen a műszerek közül nem hiányozhattak a modern berendezések sem. A különböző földközeli sugárzásokat egy három lábon álló, folytonosan zömmögő-nyögdöső-sóhajtozó készülék mérte, míg az óránként felvisító dopplerradar segítségével a nagy magasságokban zajló légmozgásokat tudják nyomon követni. De szabad szemes észlelést is végeznek, így a felhőfedettséget, az eső kezdetét végét, a csapadék fajtáját is rögzítik, sőt Szegedről - mivel repülőtér is van a közelben - óránként kétszer adnak a központi adatbegyűjtő felé jelentést.

Évi 25 milliós lufieregetés

Az éjszaka talán leglátványosabb elemeként került sor a több mint 35 kilométeres magasságig emelkedő, hidrogénnel töltött meteorológiai ballon felbocsájtására. Magyarországon két helyszínen, Budapesten és a szegedi központban végeznek ilyen vizsgálatokat, amikor minden éjszaka felemelkedik egy-egy ballon, melynek az aljára erősített kis műszercsomag folyamatosan méri, és a földi központba sugározza a légkörben mért adatokat. „Nem olcsó mulatság ez, de enélkül jóval bizonytalanabbá válnának az előrejelzések" - tudtuk meg Aszalos Istvántól. „Mivel minden nap felbocsájtunk egy-egy műszercsomagot, nem kis költséggel kell számolni. Nagyjából évente 25 millió repül így el tőlünk, amiben a ballon, a gáz, és az egyszer használatos műszeregység költsége van benne." A ballon nagyjából másfél óra alatt éri el a 35 kilométeres magasságot, majd nem sokkal később szét is pukkan, és a néhány dekás kis műszer visszaesik a földre. Útközben természetesen minden fontos adatot megmér: a szél irányát, sebességét, a páratartalmon keresztül a hőmérsékletig. Ezen az éjszakán a föld felszínén a műszerek 11 Celsius fokot mértek, 210 méteres magasságban viszont már 18 Celsius fok volt. „A föld felszíne ilyenkor a napközben begyűjtött hőt visszasugározza a levegőbe" - magyarázta a jelenséget a meteorológus. „Az adatokból látható, hogy 5 kilométeres magasságban már mínusz 5 Celsius fok van. Tíz kilométeren nagyjából mínusz 55-60 fokot várunk."

Az automaták nem tudhatnak mindent

Általánosabbá válik az a vélemény, hogy egyre kisebb a jelentősége az ember által üzemeltetett meteorológiai állomásoknak, hiszen a számítógépek korszakát éljük. Vannak azonban olyan meteorológiai információk, amelyeket csak és kizárólag az ember tud meghatározni. „A legfontosabb információk származhatnak a meteorológusoktól" - emelte ki az emberi észlelés jelentőségét Tóth Tamás. „Vannak ugyan kísérletek, hogy sok megfigyelést automatizáljunk, de ez teljes egészében nem lehetséges, így mindig szükség lesz az emberre is." Az időjárás aktuális meghatározása egy adott pont felett, a csapadék milyensége, a felhőzet állapota, fajtája, a villámlás intenzitása, fajtája, a látótávolság mind-mind olyan adat, amit jelenleg a legbiztosabban csak az ember tud meghatározni.
Kutatók Éjszakája Szeged Aszalos István Kutatók Éjszakája Országos Meteorológiai Szolgálat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo