A bölcsességről tanácskoznak a bibliatudósok
Idén 23. alkalommal rendezik meg a bibliatudósok konferenciáját Szegeden, melyen ezúttal is számos országból érkeznek előadók a keresztény testvéregyházak képviseletében.
A Tisza-parti városba érkezik az újszövetség-kutatás két kiemelkedő tudósa,
Ulrich Luz
(Bern) és
Joachim Gnilka
(München) professzorok, valamint
Akijama Manabu
professzor Tokióból,
Ludger Schweinhorst-Schönberger
professzor Bécsből,
Johannes Marböck
professzor Grázból, illetve
Anton Tyrol
a szlovákiai Rózsahegyről.
Bölcselnek
Mi tesz bölccsé? Az emberi tapasztalat, vagy az Isten? Miért fontos a generációk párbeszéde? Kit érdekel az atyák bölcsessége? Ki érti meg Isten bölcsességét? A bölcsesség azonos az okossággal és az információ gazdagságával vagy a tudományokban való jártassággal? Manapság a bölcsesség fogalmát jelzőként gyakran csak rendkívüli helyzeteteket megoldó politikusokra, vallási, vagy világi közösségi vezetőkre alkalmazzák, de lehet egy egyszerű ember is bölcs? Az pedig mindenki által elfogadott közhelynek számít, hogy a család megőrzéséhez és a gyermekek felneveléséhez bölcsességre van szükség. A héber hokma és a görög szofia közel áll egymáshoz, de nem azonos fogalmak. Mindkettőt Isten ajándékának tekintették a bibliai korban, amelyre kellő lelki állapotban, mint isteni ajándékra, bárki rátalálhat. Az ószövetségi Bibliában a prófétai szövegek után külön könyvcsoport foglalkozik a bölcsesség témájával (Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei stb.), mely szövegek sok hasonlóságot mutatnak a Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel is. De más bibliai prózai és költői könyvekben is találunk bölcsességi szöveggyűjteményt. A legtöbbet a zsoltárokat szokták vizsgálni. A Qumrán 4. barlangjából előkerült szövegek (4Q) igen érdekes gyűjteménynek számítanak. Az Újszövetségi Szentírás is sok bölcsességi szöveget tartalmaz.
A konferencia történetéről
Az elmúlt 22 évben 3105-en voltak kíváncsiak az elhangzott 230 előadásra. 21 kötetben jelentet meg ez a hatalmas anyag. Az eddigi előadók közel fele - 114 professzor - érkezett külföldről. Minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adnak az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerje őket. A konferenciaköteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttatják. A konferenciát előbb
Valentiny Géza
májusban elhunyt pápai prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezután
Gyulay Endre
püspök, később magánadományok, többek között a szegedi Rotary Klub is, most pedig
Kiss-Rigó László
püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola támogatja. Így vált lehetővé, hogy felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott a tudományos eszmecserénkbe.
A Gnilka-díj
Az idei konferenciára és a Gnilka-díj átadására (szeptember 10.) az egész magyar egyházi felsőoktatás vezetőit várják, így adózva tisztelettel a konferencia támogatóinak és Ulrich Luz professzor, valamint
Jakubinyi György
gyulafehérvári érsek évtizedes erőfeszítéseinek.
Részvételi lehetőség
A szervezők tisztelettel hívnak és várnak minden érdeklődőt, aki a kultúra mellőzhetetlen részének tartja a vallást, és Európa szellemi gyökerét a zsidó-keresztény kultúrához köti. További információ és a jelentkezési lap megtalálható az interneten
. Ezen a helyen folyamatosan frissülő információkat találhat a következő hónapokban. A konferencia után pedig az eseményen készült fotókat, az elhangozott előadások írásos, illetve hanganyagait is ezen a helyen nézheti, olvashatja. A konferencia előadásai szabadon látogathatók!
