A magyar lakosság 13%-a "digitálisan érett"

Továbbra is két fő csoportra osztható a magyar társadalom "digitális érettsége". A "digitálisan érettek" tábora 1,3 millió fő Magyarországon - olvasható egy csütörtökön Budapesten ismertetett kutatás összefoglalójában.

A digitálisan éretteket figyelmen kívül hagyva ma már lehetetlen új termékeket bevezetni - mondta

Bognár Tamás

, a PM Digital Médiaügynökség ügyvezető igazgatója a "Digitális érettség Magyarországon 2011" című kutatás eredményeit összegezve. A kutatás eredménye szerint Magyarországon a nagyjából 7,5 millió főre tehető 14-69 év közöttieken belül 2,75 millióra tehető a "digitálisan éretlenek", 1,3 millióra pedig a "digitálisan érettek" száma. A "digitálisan érettek" csoportján a folyamatosan piacra kerülő új technikai, kommunikációs eszközöket aktívan használókat és vásárlókat kell érteni, a "digitálisan éretlenek" pedig azok, akiknek nincs internetkapcsolatuk, az új eszközök és technológiák iránt nem érdeklődnek és akár lehetőségük sincs használatukra. Mellettük a harmadik nagy kategória a "nyitottaké". Ők a kutatás összefoglalója szerint az "érettek" és az "éretlenek" között helyezkednek el. A 2,75 millió "digitálisan éretlenen" túl mintegy félmillió főt képviselnek azok, akik úgy tekinthetők digitálisan éretlennek, hogy van internetkapcsolatuk, de nem használják azt. További jelentős nagyságú csoport a digitálisan éretlen internethasználóké. Az ő számuk mintegy 1,46 millió fő. A digitálisan érett és éretlen csoportok között "félúton" helyezkednek el a digitális világ felé "nyitott" kategóriába sorolt internethasználók, akik 1,3 millióan vannak jelenleg Magyarországon. A PM Digital Médiaügynökség által elvégzett kutatás alapján Bognár Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális kommunikáció szempontjából két nagy táborra osztható a magyar társadalom, és ez a megosztottság a jövőben is tartósan így fog maradni. Ez egyrészt feszültségforrás lehet, másrészt a két nagy csoporttal más-más módon kell kommunikálni a médián keresztül. A "digitálisan érettek" száma ugyan lassan növekszik, ám eközben az érettség meghatározása szempontjából figyelembe vehető szempontok évről évre változnak, a technikai újítások, változások miatt. Például ma már a színes televízió nem lehet a digitális érettség mutatója, mivel lényegében minden háztatásban megtalálható eszközről van szó. Viszont éppen ezért néhány év múlva minden bizonnyal a ma újdonságnak számító eszközök, vagy internetes oldalak közül is több kikerülhet a digitálisan érettséghez szükséges eszközök köréből. A kutatásból kiderült, hogy a "digitálisan érettek" rétege nagyjából négyszer akkora vásárlóerőt jelent, mint a "digitálisan éretlenek" lélekszámában kétszeres tábora. A "digitálisan érettek" szokásait vizsgálva kiderült, hogy nagyobb közöttük a 40 év alattiak aránya, mint a digitálisan éretlenek esetében. Jellemzően magasabb az iskolai végzettségük is, és inkább városokban élnek, tanulók vagy szellemi foglalkozásúak, továbbá többet sportolnak, mint a digitálisan éretlenek. A reklámozás szempontjából a "digitálisan éretlenek" általában jobban befogadók, mint a "digitálisan érettek", akik például feltehetően aktívabb életmódjuk miatt fogékonyabbak a közterületi, internetes és a mozikban látható reklámokra. Ez a réteg előszeretettel vásárol szuper- vagy hipermarketekben, és vásárláskor nem elsődleges szempont számára az olcsóbb ár. Az új technológiákat tekintve a "digitálisan érettek" általában több mint 2-5 éve használják az internetet. Amíg a "digitálisan éretlenek" 30 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, addig a "digitálisan éretteknél" ez az arány 100 százalékos.