Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egyetem

Galilei-élmény a Dóm téren + FOTÓK

Galilei-élmény a Dóm téren + FOTÓK

2011. május 8., vasárnap
Galilei-élmény a Dóm téren + FOTÓK
A szegedi Dóm téren a Csillagászat Napja alkalmából megrendezett „járdacsillagászaton” több mint húsz távcsővel mutatta be az égbolt látványosságait az érdeklődőknek a Magyar Csillagászati Egyesület szegedi helyi csoportja és a Partiscum Csillagászati Egyesület. A bemutatón az este folyamán közel 4000 látogatót regisztráltak, akik a napfoltokat biztonságos szűrökön keresztül is megnézhették. Az este folyamán igazi slágernek számított a Hold kráter borította felszíne, és a gyűrűs Szaturnusz csodálatos látványa. Ezen a napon az ország több városában egyszerre rendeztek a szegedihez hasonló bemutatókat, hogy megismertessék a látogatókkal csillagos égbolt szépségét. Míg a Dömötör-torony lábánál lévő központi sátorban előadások, műszerbemutatások zajlottak, addig a téren felállított távcsövek mögött hosszú sorokban álltak az érdeklődők. Az SZTE csillagászhallgatói és a PACSI amatőrcsillagászai fáradtság nélkül állták a feléjük záporozó kérdéseket, melyeket a Naprendszerről, a Holdról, és a csillagok világáról tettek fel nekik.

„Hűha…” és „Aztaaa…”

Fiatalok, idősek, egész családok érkeztek, szinte minden korosztály eljött, hogy ezen az estén a Fogadalmi templom tornyai előtt saját szemével nézhessen bele a távcsövekbe. A szabad szemmel is látható Hold az okulárokon keresztül varázslatos, kráter szaggatta felszínét mutatta, a Napon pedig a foltok ragadták meg a figyelmes szemlélőt. Az est leszálltával sem szűnt meg a látogatók áradata, így egy-egy pillantásért akár fél órát is türelmesen vártak, hogy saját szemükkel láthassák a Naprendszer talán legszebb bolygóját, a gyűrűs Szaturnuszt. A távcsövek mellől gyakran hangzott fel a „hűha…” és az „aztaaa…” kiáltás, hiszen sokan csak most pillantottak bele először igazi, az égboltra fordított távcsőbe. A csillagok és a bolygók valamint az űrkutatás világáról szóló élvezetes előadások az SZTE csillagászhallgatóit dicsérték, akik folyamatosan, közérthető stílusban segítettek eligazodni ebben a varázslatos világban.

A valóság élménye

„A Fekete Házban egy hónapon keresztül fotókon lehetett látni a csillagos eget” – mondta el portálunknak Garami Ádám György, a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi csoportjának vezetője. „Itt azonban mindenki a saját szemével meggyőződhetett arról, hogy a Napon valóban vannak foltok, a Holdat kráterek borítják és a Szaturnusznak tényleg van gyűrűje.” A múzeumi kiállítást egy hónap alatt több mint négyezren tekintették meg, és ennek köszönhetően ezen az estén szinte ugyanennyien jöttek el Dóm térre, hogy belenézzenek egy-egy távcsőbe, még a közeli SZOTE Klubba induló fiatalok is meg-megálltak, hogy részesei legyenek a látványnak.

A Galilei-élmény

Több mint négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyanokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élmény átélése és átadása volt Kulin György csillagász (1905-1989) egyik legfontosabb üzenete, és ezt a 400 évvel ezelőtt született élményt próbálták szegedi csillagász hallgatók és lelkes amatőrcsillagászok továbbadni, akik ezen a szombati estén derekasan állták a látogatók rohamát. „Az amatőrcsillagász saját kedvteléséből kémleli az eget, az eszközöket is maga vásárolja” – mondta Illés Tibor, a szegedi Partiscum Csillagászati Közhasznú Egyesület elnöke. „Sajnos ehhez a hobbihoz kétfajta idő kell: jó és szabad. Sokszor azonban ez a kettő nem mindig találkozik egymással. Szerencsénkre ezen az estén az égiek igazán kegyesek voltak hozzánk, és szinte zavartalanul tudtuk bemutatni a látnivalókat. Mindig örömmel veszünk részt ilyen rendezvényeken, hiszen ezt az élményt jó megosztani másokkal is.” Galilei a Hold megfigyelése során kiemelkedéseket azonosított kísérőnkön, sőt árnyékuk alapján azok magasságára is becslést végzett. Rámutatott, hogy a Hold nem sima gömb, mint ahogy Arisztotelész tartotta, hanem egyenetlen felszínű égitest. Erről, és még sok részletről – kráterekről, hegyvonulatokról – a saját szemükkel is meggyőződhettek a szegediek. A kisebb-nagyobb távcsövekbe pillantva akár az Apolló űrhajósai helyébe is képzelhették magukat, akik több mint 40 éve a Hold felfedezésére indultak.

Múzeumok és Kutatók Éjszakája a csillagászokkal

Hasonló bemutatókat idén júniusban, a Múzeumok Éjszakáján, valamint szeptember végén a Kutatók Éjszakája rendezvényein láthatunk majd. De addig sem maradunk Szegeden csillagászat nélkül, hiszen az SZTE Kertész utcai Csillagvizsgálójába minden pénteken 19-22 óra között várják a látogatókat. A Partiscum Csillagászati Egyesület pedig a Somogyi-könyvtárban kéthetente tart szakköri foglalkozásokat és előadásokat, melyre minden korosztályt szeretettel várnak. A rendezvényekről az interneten és a sajtóból kaphatnak bővebb információkat.
Magyar Csillagászati Egyesület csillagászat Csillagászat Napja

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo