Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyetem

50 évvel ezelőtt indult az első ember az űrbe + VIDEÓ, FOTÓK

50 évvel ezelőtt indult az első ember az űrbe + VIDEÓ, FOTÓK

2011. április 12., kedd
50 évvel ezelőtt indult az első ember az űrbe + VIDEÓ, FOTÓK
1961-április 12-én a világ megtudta, hogy élő ember először volt képes leküzdeni a föld vonzóerejét. Jurij Gagarin egyszerre hőssé vált, és mindörökre ő marad az első ember, aki elsőként eljutott a világűrbe. Azonban az emberiség régi álmának megvalósulása sok ember hosszú időn át folytatott munkáját követelte. Pojéhali ! – Indulás – mondta Jurij Gagarin a start pillanatában. Ezt követően a pilóta szigorúan, katona módra jelentette a repülésirányító központnak, hogy érzi a megterhelést, a vibrációt, és mindezt jól viseli. Aztán megváltozott az űrhajós hangja, érezhető volt rajta az öröm, a lelkesedés. A hajtóművek zaját túlkiabálva közölte, hogy látja a Földet, a havat, az erdőket. Mindez a repülés első, legveszélyesebb pillanataiban történt.

Az első űrhajós

Egyszerű paraszti családból származott. Gyermekként átélte a háborút, a megszállást és számos nehézség és nélkülözés jutott ki neki. Jól tanult, de a családjának szüksége volt segítségére, ezért szakmunkásképző intézetbe jelentkezett és öntőmunkási szakmát tanult. De ezzel párhuzamosan esti iskolába is járt, amit az ipari technikum követte, a repülőklub, majd a katonai pilóták iskolája és a katonai szolgálat. A Szovjetunió első űrhajóscsapatába a jelölteket 1959 végén válogatták ki. 30 év alatti életkorú, 170-175 cm magas, 70-75 kg súlyú, kiváló egészségnek örvendő vadászgép-pilótákból állították össze a csapatot. Jurij Gagarin lett az első úrhajós, helyettese German Tyitov, aki 1961 augusztusában a Vosztok-2 űrhajón valósította meg űrrepülését, Grigorij Nyeljubov pedig tartalék-űrhajós lett, akit később kizártak az űrhajóscsapatból. A csoport egy és ugyanazon program szerint kapott kiképzést, hiszen bármelyik pillanatban cserére kerülhetett sor.

Az első űrhajó

Az első űrhajó, amelyikkel lehetővé vált az ember űrutazása, a Vosztok (Kelet) volt, amelyiket Szergej Koroljov OKB-1 tervezőirodája fejlesztett ki. A Vosztok űrhajó kísérleti berepülésének programját olyan módon állították össze, hogy két alapvető kérdésre kaphassanak választ, éspedig a következőkre: képes-e rakéta eljuttatni embert a világűrbe és képes-e az ember túlélni az űrutazást? „A technikát kis részletekbe menően áttanulmányoztuk, és olyan jól ismertük azt, hogy működésében abszolút nem kételkedtünk” – mondta az űrrepüléshez való felkészülésről Jurij Gagarin. „Nagyon sokat gyakoroltunk, hogy megtudjuk, miként reagál az emberi szervezet az űrrepülés egyik vagy másik tényezőire, a vibrációra, a túlterhelésre, a súlytalanságra. Mindezeknek köszönhetően lehetőséget kaptunk arra, hogy felkészüljünk az űrutazásra. Méghozzá nagyon jól felkészüljünk!”

Elkezdődik az űrkorszak

Az új űrkorszak kezdetéig mindössze néhány óra maradt. De abban a pillanatban még senki sem tudta, mivel ér véget Gagarin űrrepülése. Három TASSZ-jelentést állítottak össze: az egyiket siker esetére, a másikat arra az esetre, ha az űrhajó más ország területén ér földet, illetve a világóceánba esik. A „Más országok kormányaihoz” című jelentés segélykérést tartalmazott az űrhajó felkutatásához, a harmadik pedig „tragikus” arra az esetre, ha Gagarin nem éli át az utazást. 1961. április 12. napfényes, hűvös reggelén a 39 méteres hordozórakéta készen állt a startra. Ennek a 287 tonnás óriásnak, amelyet 20 millió lóerős hajtóművel szereltek fel, volt a feladata, hogy eljuttassa a világűrbe a Vosztok űrhajót, az első emberrel a fedélzetén. Akkor senki sem tudta pontosan, mennyi időt tölt Gagarin a világűrben. Amennyiben az űrhajó fékrendszere elromlott volna, a légkör felső rétegeiben lejátszódó természetes lefékeződés miatt az űrhajó mindenképpen visszatért volna a Földre. Csakhogy akkor Gagarin nem 108 percet töltött volna a világűrben, hanem közel tíz napot. Ezért a hordozórakétában elegendő élelmiszert helyeztek el.

3… 2… 1… START!

A start előtt két órával megérkezett a rakétához az autóbusz, amelyből kiszállt a narancsszínű szkafanderbe öltözött Gagarin. A műszakiak az űrhajóst beültették a pilótaülésbe, majd bezárták a kabint. 9 óra 7 perkor a rakéta felemelkedett, gyorsulni kezdett és elszáguldott az első emberrel a világűrbe. Időközben a rádió és a televízió már közzé tette a hírt az űrhajó felbocsátásáról. A Vosztok kevesebb mint 90 perc alatt körberepülte a Földet. Elérkezett az idő a visszatérésre. Ez volt a repülés legveszélyesebb része. A fedélzeti műszerek a szükséges pályára állították az űrhajót. A Nap volt az irányadó, amikor a Vosztok megkezdte az ereszkedést. De a légkörbe jutás előtt a leszálló egység nem tudott teljes mértékben leválni a műszeres egységtől. Mindkét modul gyorsan haladt a Föld felé. De a leszállásnál az űrhajó körül olyan mértékben megnőtt a hőmérséklet, hogy a kábelek elégtek, a modulok így elváltak egymástól, és a katasztrófát sikerült elkerülni.

Űrhajós a Földön

Gagarin ejtőernyővel ért földet és nem az űrhajóval, ahogyan azt a TASZSZ jelentette 1961. április 12-én. Erről maga Jurij Gagarin írt az „Út a világűrbe” című könyvében. Az igazságot sokáig elhallgatták, talán azért, mert a későbbiekben az űrhajósoknak a leszálló egységben kellett földet érniük. Gagarin esetében a tervezők úgy látták, hogy a leszálló egységgel túl kemény lesz a földet érés, és ezért választották a nekik biztonságosabbnak tűnő megoldást. 10.55-kor Gagarin Szaratov megye Szmelovka faluja mellett, a mezőn ért földet, egy parasztasszony és unokájának nagy csodálkozására. Az asszony és a kislány elindult feléje, aztán megálltak, mert a szkafanderes lény mégiscsak meghökkentette őket. „Akkor integetni kezdtem nekik” – emlékezett vissza később Gagarin. „Ne féljetek, gyertek ide, kiabáltam nekik”. De közben már odaértek a traktorosok, akik hallották a hírt a rádióból. „Ő Jurij Gagarin” – kiáltotta egyikük, lelke mélyéig megrendülve, hogy találkozik azzal az emberrel, akinek a nevét néhány perccel korábban hallotta a rádióból. Az űrhajósért hamarosan megérkezett egy helikopter, és elvitte a legközelebbi katonai támaszpontra. A Nemzetközi Repülési Szövetség (FAI) 1961 májusában regisztrálta: az első pilótairányítású kozmikus repülést Jurij Gagarin őrnagy, a Szovjetunió polgára hajtotta végre. A FAI hivatalos dokumentumaiból kitűnik, hogy a Vosztok greenwichi idő szerint 6 óra 7 perckor indult el a Bajkonur űrrepülőtérről és 108 perc múlva ért földet. Az útvonal hossza 40 868,6 km, a maximális repülési sebesség 28 260 km/óra, a maximális repülési magasság 327 kilométer.
(Forrás: Oroszország hangja)

Összeállította: Illés Tibor

Jurij Gagarin űrhajózás űrkutatás űrrepülés űrhajózás napja

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo