Viking-leszármazottakat keresnek Man szigetén
Genetikai vizsgálatokkal kutatják a vikingek leszármazottait a Skócia és Észak-Írország között lévő Man szigetén. A Brit-szigetek földrajzi középpontjában található, felénk nem túl közismert különleges helyen, története során számos népcsoport fordult meg.
A Leicesteri Egyetem genetikusai által végzett kutatás során az apai ágon öröklődő Y-kromoszómát vizsgálják. A programban mindazon férfiak részt vehetnek, akiknek már a nagyapja is a szigeten született, s a legelterjedtebb mani családneveket viselik. A jelentkezőkkel először egy részletes, a felmenőikre vonatkozó kérdőívet töltetnek ki, majd DNS-mintát vesznek az önkéntesektől. S hogy mekkora a vikingek leszármazottainak aránya Man szigetén? A válaszra még majdnem három évig, 2013 végéig kell várni - adja hírül az MTI.
Kelták, skandinávok, skótok, angolok
Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től
Godred Crovan
, a szigetek ura a Man sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát. Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man sziget királyai kormányoztak. A szigetet 1266-ban Norvégia eladta Skóciának, a 14. században pedig angol fennhatóság alá került. 1504-ben végleg megszüntették a Man sziget királya már régóta csak névleges címét. Ezután sokáig Salisbury és Derby earljei birtokolták a szigetet a Man sziget lordjaiként, míg 1765-ben megvásárolta a brit parlament. Azóta közvetlenül a brit korona alá tartozik, de a londoni Parlamenttől független; saját helyi parlamentje, az ezeréves Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva.
