Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyetem

Junior Prima Díjat kapott a sejtek titkainak tudója

Junior Prima Díjat kapott a sejtek titkainak tudója

2011. február 13., vasárnap
Junior Prima Díjat kapott a sejtek titkainak tudója
Közgazdász, biológus, fizikus, orvos, paleontológus – idén is változatos területek képviselői vehették át a fiatal kutatóknak járó legrangosabb elismerést, a Junior Prima Díjat. Szegedi nevet is találunk a listán: az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Lipinszki Zoltán is büszkélkedhet a fiatal kutatóknak adható legnagyobb elismeréssel. A díj ajánlások alapján kapható meg. A Magyar Fejlesztési Bank – amelyet arra hoztak létre, hogy „Magyarország jobb jövőjét egyengesse a pénz nyújtotta lehetőségek okos fölhasználásával” – kér fel kutatóintézet-, illetve egyetemi vezetőket, hogy ajánljanak fiatal tehetségeket a Junior Prima Díjra, mely 7000 eurós juttatást is jelent. Ezután egy bizottság elé kerülnek a jelölések és ajánlólevelek, amely dönt arról, hogy ki az a maximum tíz ember egy kategórián – így jelen esetben a Magyar Tudomány kategórián – belül, akik tudományos eredményeikkel és előmenetelükkel kiérdemelték a kitüntetést. Lipinszki Zoltánt Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója és Dudits Dénes akadémikus, az MTA alelnöke jelölte. A fiatal kutató egyébként már számos elismerést tudhat magáénak, például az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2005-ben első helyezése mellé elnyerte a Pro Scientia Aranyérmet, a Sófi József-alapítvány 2006. és 2008. évi I. díját, valamint a Qualitas Biologica Alapítvány Legjobb PhD-dolgozat elismerését (2009) is.

Ami leviszi a sejt „szemetét”

Lipinszki Zoltán a Biokémiai Intézet fehérjedegradációs csoportjában dolgozik. A kutató a sejtek titkaiba vezet be minket. A sejtjeinkben működik egy biokémiai rendszer, az ubiquitin-proteaszóma rendszer, amely képes a sejtben lévő fehérjéket felismerni, és amennyiben úgy érzékeli, hogy nincs már valamelyikre szükség, vagy sérült, akkor lebontja. A hibás szerkezetű fehérje ugyanis előbb-utóbb elveszti normális formáját, aggregálódik, mint a tojásfehérje a tükörtojásban. Ha ez megtörténik a sejtben, akkor kialakulhat az Alzheimer- vagy Parkinson-kór, illetve más neurodegeneratív, kardiovaszkuláris, autoimmun vagy rákos megbetegedésekhez is vezethet. De a funkciót vesztett fehérjék eltávolítása is rendkívül fontos szerepe a proteaszómának, hiszen enélkül a sejt vagy szövet nem tudna tovább fejlődni, hormonokat termelni vagy kettéosztódni. „Ennek elkerülésére működik az általam vizsgált rendszer, mely érzékeli a hibát, és eltünteti a ’szemetet’ a sejtből” – magyarázta az ifjú Junior Prima Díjas. Ez egy rendkívül komplex biokémiai szisztéma, sokat tudunk róla, és még többet nem, ami a pontos működését illeti – ezért nem tudjuk ma még az ubiquitin-proteaszóma rendszer okozta betegségeket gyógyítani – folytatta Lipinszki Zoltán. Ennek ellenére már komoly eredmények is születtek ezen a területen. A proteaszóma rendszert gátolhatjuk is például egy rákos sejtben, így rá lehet venni a rákos sejtet, hogy öngyilkosságot kövessen el. A probléma csupán annyi, hogy miként juttatjuk el a gátlószert specifikusan a rákos sejtbe… Lipinszki Zoltán a fent vázolt összefüggésrendszer első elemeként – többek között – alapkutatást végez: a proteaszóma rendszer molekuláris jellemzésével foglalkoznak. A téma fontosságát jelzi, hogy 2004-ben kémiai Nobel-díjat kapott a felfedezéséért Aaron Ciechanover, Irwin Rose és a magyar származású Avram Hershko (Hershko Ferenc).

Ecetmuslica vagy élesztő?

Lipinszki Zoltán modellorganizmusa az ecetmuslica. Érdekes módon a proteaszómakutatások zöme egysejtű élesztőben történik, de annak biokémiája, genetikája nagyságrendekkel eltér az ember sejtjeinek működésétől. Az ecetmuslica viszont egy jól jellemzett modellorganizmus, melynek biokémiai folyamatai sokkal jobban hasonlítanak az emberi sejtekben zajlókra. „Sok szempontból eltérő eredményeket kapunk, mint az élesztő proteaszóma rendszerrel foglalkozó harvardi, vagy frankfutri kutatók, és régebben kétkedve is tekintettek az eredményeinkre. Mára azonban beigazolódott, hogy az emberi sejtekben is úgy működik a rendszer, mint a muslicában” – tudtuk meg a kutatótól. Kimutatták, hogy a proteaszóma rendszer azon molekulái, amelyek felismerik a lebontandó fehérjéket, és a fehérjelebontás helyszínére szállítják, az egyedfejlődés során más és más koncentrációban vannak jelen. Rájöttek a rendszer egy újfajta szabályozására, amit kihasználva képesek a kutatók arra, hogy akár egy sejtben, akár a teljes élőlényben kikapcsolják a proteaszóma rendszert. Egy biokémiai rendszer akkor számít jól jellemzettnek, ha a komponenseit egy kémcsőben összekeverve is működik – elvileg – tette hozzá mosolyogva Lipinszki Zoltán. A hosszútávú cél tehát az, hogy a rendszer minden egyes résztvevőjét és lépését megismerjék aktiválójával és gátlójával együtt. „Mi konkrétan a szállítás lépését vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a kiválasztott lebontandó fehérje hogy kerül a lebontás helyére” – összegzett a kutató.

Elmegy, de visszajönne

Lipinszki Zoltánt másodévesen ragadta magával a molekuláris biológia Udvardy Andor professzor előadásán. A kutató bevallja, ismerősei intették, hogy a tanár úrnál kemény évek várnak rá, de ő mindig is kutatni szeretett volna, és nem félt a munkától. Az SZBK-ban végezte a diákkörös munkáját, itt írta a szakdolgozatát, doktori fokozatot is itt szerzett, majd 2010-től tudományos munkatárs lett. Mint mondta, mindig is fontosnak tartotta az utánpótlás-nevelést, amiben PhD-s kora óta komolyan részt vett saját kurzusokkal és ismeretterjesztő előadásokkal. Májusban Cambridge-be készül posztdoktori ösztöndíjjal. „Nem szeretnék külföldön maradni, Angliában három-négy évet képzeltem el. Jóllehet Zentán születtem, onnan nézve pedig most is külföldön vagyok, de Szegedet tekintem mostmár az otthonomnak, itt van a családom: a feleségem és a kisfiam. Szóba jöhet még néhány év az Egyesült Államokban, de maximum hat éven belül visszatérnénk, és az SZBK-ban szeretnék egy önálló csoportot létrehozni” – beszélt jövőbeli terveiről Lipinszki Zoltán, aki azt is elárulta, nem könnyű összehangolni a kutatást a családi élettel. „Ehhez kell egy olyan feleség, aki végig tudta, mit vállal, és rendkívül toleráns. Tűri, ha be kell jönnöm még este tízkor a laborba elvégezni valamit. Balázs fiunk most hét hónapos, ezért hajnalban járok be és hat óra körül hazamegyek, mert a fürdetés az enyém. Hétvégén is a délutánokat szabaddá teszem. Nem szeretném, hogy a gyerekem úgy nőjön fel, hogy nem ismer, amellett, hogy a kutatás az életem, a hobbim” – vallja a kutató.
Junior Prima Díj Lipinszki Zoltán

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo