Csillagászati szempontból mindenképp jól kezdődik az év, mivel január 4-én reggel – derült idő esetén – jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg hazánkból – tudósít a hirek.csillagaszat.hu, a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja. Összeállításunkból sok mindent megtudhatnak erről az érdekes eseményről. Hazánkból legutóbb 2008. augusztus 1-jén láthattunk részleges napfogyatkozást, ilyen hasonlóan jelentős mértékű égi esemény viszont 2003. május 31-én kora reggel volt. Szegedről megfigyelve a január 4-i fogyatkozás 8:03:53-kor kezdődik, a fogyatkozás közepén, 9:27:30-kor a fogyatkozás nagysága 77%-os, azaz a napkorong több mint háromnegyede takarásban lesz, ami a napfény észrevehető csökkenésében is megnyilvánul. A Nap ekkor is csak 14,4 fok magasan lesz a horizont felett. A fogyatkozás vége 10:58:32-kor következik be.
Mikor van napfogyatkozás?
Napfogyatkozás idején égi kísérőnk, a Hold takarja el a Napot. A Hold négyszázszor kisebb, mint a Nap, ám négyszázszor közelebb is van hozzánk, így a Földről nézve a két égitest látszó átmérője közel azonos: a Hold épphogy el tudja takarni csillagunkat. Kattintson a Föld képére, és tekintse meg a Hold árnyékának útját! Napfogyatkozás csakis újholdkor jöhet létre, amikor a Hold a Nap és a Föld között halad át. Ha ezen alkalomkor a Hold árnyéka történetesen a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold eltakarja, „elfedi” a napkorong egy részét. Joggal vetődik fel a kérdés: ha minden 29 és fél nap elteltével újhold van, miért nem látunk havonta egy napfogyatkozást? Sajnálatos módon ennek bekövetkeztét meggátolja az a tény, hogy a Hold keringési síkja 5 fokos szöget zár be a Föld Nap körüli keringési síkjával. Így legtöbbször a Hold árnyéka újhold idején a Föld alatt vagy felett húz el. De évente legalább kétszer a rendszer geometriája olyan helyzetű, hogy a Hold árnyékának valamely része a Földre hull, amit azon a területen napfogyatkozásként érzékelünk. A legutóbbi teljes napfogyatkozást Magyarországról 1999. augusztus 11-én lehetett megfigyelni. Szeged akkor a teljes fogyatkozás sávjában volt, így a városból is nagyszerű látványban lehetett részünk. A január 4-i napfogyatkozás során a földi megfigyelők számára azonban a Hold nem fogja teljesen elfedni a Napot, ezért láthatunk csak részleges fogyatkozást, amit életünk során többször átélhetünk. A részleges fogyatkozás a Föld nappali felének kontinensnyi méretű területeiről is jól látszik.
Biztonságos megfigyelés
SOHA NE NÉZZÜNK KÖZVETLENÜL A NAPBA SE SZABAD SZEMMEL, SE BINOKULÁRON VAGY TÁVCSÖVÖN, SE A FÉNYKÉPEZŐGÉP VAGY A VIDEOKAMERA KERESŐJÉN KERESZTÜL! A napkorong 1%-ának sugárzása a telehold fényének kb. tízezerszeresével egyenlő! (Pedig tudjuk, hogy a telehold is milyen vakító, főleg távcsövön keresztül). A Napba belepillantani még akkor sem szabad közvetlenül, ha már csak egy vékonyka sarló maradt belőle. Egy rövid pillantás is maradandó szemkárosodást okozhat, amelynek következményeit egész hátralévő életünk során el kell szenvednünk! Reméljük, nem ilyen módon lesz maradandó az élmény... A szemünk elé egy szűrőt kell helyezzünk. Akkor elég sötét a szűrő, ha a napon kívül más (tereptárgy) képe nem látható rajta keresztül. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrál szűrő, túlexponált színes film vagy napszemüveg használata. Ha nincs szűrőnk, a napképet ki is vetíthetjük a távcsövön keresztül. Minél messzebb van a vetítőernyő, a kép élesítéséhez annál jobban kell az okulárt az objektívtől távolítani. Nagy előnye a projekciónak, hogy egyszerre több ember is figyelheti a jelenséget. Kivetítésre az 5-10 cm nyílású távcső az ideális.
Mikor lesz a következő napfogyatkozás?
Január 4-ét követően a legközelebbi napfogyatkozásra 2015. március 20-án kerül sor, amikor a Föld más tájain teljes, míg Magyarországról 62-68%-os részleges fogyatkozást láthatunk. Ezt követően 2020. június 21-én már nagyszerűbb látványnak örülhetünk, mi szegediek is, mivel ekkor egy úgynevezett gyűrűs napfogyatkozást láthatunk, reggel háromnegyed hétkor. Ezt követően a 2020-tól kezdve szinte minden évben valamilyen nagyságú részleges napfogyatkozás (’20, ’21, ’22, ’25, ’26, ’27, ’29) lesz megfigyelhető Magyarországról is. A SZEGEDma.hu a Maty-ér és a Repülőtér között napfogyatkozás-bemutatóval vár minden érdeklődőt (infóvonal: 30/383-03-74, Illés Tibor): Napfogyatkozás 2011. január 4. nagyobb térképen való megjelenítéseTekintse meg a Duna TV és a Magyar Csillagászati Egyesület napfogyatkozásokról szóló összeállítását!Tekintse meg a 2003. május 31-én Szegedről is látható részleges napfogyatkozásról készült filmet!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.