Szupernovát fedezett fel a magyar PISTA

Az idén már a második szupernóvát fedezték fel Magyarországról, a mostani a hazánkból felfedezett 47 hasonló csillagrobbanás közül az eddigi legtávolabbi - tudósított a hirek.csillagaszat.hu hírportál. A nyári hónapokban a Lendület Fiatal Kutatói Program támogatásának köszönhetően új CCD-kamerát kapott a Piszkés-tetői Obszervatórium lassan 50 éves Schmidt-távcsöve. Az új, korszerű detektor a korábbinál tízszer nagyobb égterület rögzítését teszi lehetővé, jóval halványabb égitestek esetében is.

Az új lehetőségeket kihasználva

Sárneczky Krisztián

és

Kuli Zoltán

, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai elindították a Piszkés-tető Supernova and Trojan Asteroid Survey-t, röviden a PISTA Surveyt. A program szupernóvák és kisbolygók kutatására alakult, melyeket az ég egy adott, igen kicsiny területén vizsgálnak. A referenciának használt képeket október 7-én sikerült elkészíteniük, a hónap végén pedig a sötét, holdmentes éjszakákat kihasználva beindult a program érdemi része. A frissen elkészült felvételeken a korábbi képeken nem látszó, vagy fényességüket azóta jelentősen megváltoztató objektumokat kellett keresni.

Már az első látómezőn feltűnt egy forrás, amely a bő három hét alatt mintegy duplájára növelte fényességét, de a külföldi csillagászati adatbázisok mindegyike ezt csillagnak jelölte, így minden bizonnyal egy galaktikus változócsillagról volt szó. Nemsokára azonban feltűnt egy újabb égitest, ami szintén fényesebbnek mutatkozott, mint korábban. Ezt a forrást már galaxisnak jelölte az adatbázis, így megvolt az első szupernovajelölt. A felfényesedést az október 31-én készült képeken sikerült megtalálni, ám szerencsére 29-én és november 1-jén is készültek képek erről a területről. Ezeket átnézve jól látszott az égitest folyamatos fényesedése. Ekkor már majdnem biztos volt, hogy egy távoli szupernóvát sikerült felfedezni. A felfényesedés lehetett volna a galaxis középpontjának kitörése az ottani fekete lyuk aktivitásának növekedése miatt, ám a pozíciómérések szerint az új fényforrás nem a galaxis középpontjában, hanem annak szélén tűnt fel. Pontos természetének kiderítéséhez azonban csak a világ legnagyobb távcsöveivel volt lehetőség, melyekre azonban ilyen hirtelen szinte lehetetlen észlelési időt kapni.

Szerencsére volt megoldás, hiszen

Vinkó József

, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, az ottani szupernóvákat kutató csoport vezetője nemzetközi együttműködések kapcsán hozzáfér ilyen kaliberű műszerhez. Végül a Texasi Egyetem és a Harvard munkatársainak segítségével november 4-én a 9,2 méteres Hobby-Eberly Telescope-pal sikerült elkészíteni az égitest színképét. Az eredmények alapján egy meglehetősen szokatlan robbanással van dolgunk, pontos besorolása nem kis nehézségbe ütközött. A végső elemzés alapján egy nagy tömegű óriáscsillag megsemmisülésének lehetünk szemtanúi, pontosabban annak igencsak késői megfigyelői. A szupernóva távolsága 3 milliárd fényév körüli, vagyis a jelenség 3 milliárd évvel ezelőtt, nem sokkal az élet megjelenése után történt. A robbanás fénye 3-4 milliárd éven át utazott a világűrben, mígnem október végén megérkezett hozzánk.

Illés Tibor - hirek.csillagaszat.hu